ErdélyKultúra

Kiállításpoétikák a novemberi Korunkban

Az újabb lapszám tartalmából

A lapszám a kurátori szemlélet fogalmát, a kurátori szerep lehetőségeit járja körbe, annak nemzetközi szakirodalmát, helyi gyakorlatait tolmácsolja az erdélyi kiállításkészítésben, muzeológiában, archiválásban érintettek felé. Az utóbbi évtizedekben a kurátor szerepköre átalakult, a kutatóval vagy a művésszel egyenértékű lett, ezzel együtt a múzeumok is a megőrző, archiváló intézményből a részvételre buzdító, alternatív oktatási formákká nőtték ki magukat.

Ebben az új kontextusban egy kiállítás olykor művészi gesztusként is értelmezhető, máskor pedig egy kutatói értékezéssel ér fel, vagy egy társadalmi performansszal.

A lapszám szerzőit arra kérték, hogy a kiállítást mint médiumot definiálják, illetve esettanulmányokkal hívják fel a figyelmet annak eszköztárára, a benne rejlő interpretációs lehetőségekre.

A tartalomból

Mi a kiállítás? Körkérdés erdélyi múzeumok kiállítás poétikájáról. Kérdezett: Blos-Jáni Melinda; Kuti Klára: Megalkuvás és kollaboráció. A Kádár-korszak emlékezete a Nemzeti Múzeumban; Keszeg Anna: Divatkiállítások Magyarországon; Kiss Beatrix: EXPOGRÁFIA. A múzeumi látványtervezés konjunktúrája; Molnár Beáta – Frazon Zsófia: Mindennapi tigriseink – egy közösségteremtő múzeumi kísérletről; Ármeán Otília: Virtuálisba terjeszkedő kiállítások cselekvési terei; „Egyre hangsúlyosabbá válik nálunk a pályakezdő, fiatal, hazai és határon túli képzőművészek felkarolása.” Interjú Koroknai Edittel, a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ ügyvezetőjével. Kérdezett Keszeg Anna; Ébli Gábor: Magángyűjtők a kurátor szerepében? Egyéni felfogású kiállítások privát kollekciókból; Blos-Jáni Melinda, Fodor János, Miklósi Dénes, Molnár Beáta: Az Elmúlt jelen nyomában. Reflexiók egy kiállításra.

A szerkesztőség közlése nyomán

Élő Székelyföld Munkacsoport

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb