A mesterséges intelligenciát az emberiség szolgálatába kell állítani ahelyett, hogy kevesek hatalmi eszköze legyen XIV. Leó pápa első enciklikája szerint, amelyet a Vatikán pünkösdhétfőn hozott nyilvánosságra. A Magnifica humanitas kezdetű dokumentum, az egyház szociális doktrína hagyományát követve, a jelenlegi digitális forradalomnak az emberre a társadalomra, a munka világára, a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt hatását vizsgálja meg.
A pápa úgy véli, a mesterséges intelligenciát „le kell fegyverezni”, vagyis nem szabad engedni, hogy kizárólag katonai, politikai logikát kövessen, kevesek hatalmi döntésének, erkölcsének kifejezése legyen. „Nincsen algoritmus, amely erkölcsileg elfogadhatóvá teheti a háborút” – áll a pápai pásztorlevélben. Az enciklika megjelenésével egy időben sajtótájékoztató zajlik, amelyen első alkalommal az egyház történetében a pápa is részt vesz.
Az enciklika XIII. Leó 135 évvel ezelőtti Rerum novarum, Új dolgaink kezdetű dokumentumához kapcsolódik, amely az első ipari forradalom idején hasonló témákat érintett.
XIV. Leó kilencven oldalas, több fejezetből álló pásztorlevele az elején leszögezi, hogy a technológia nem az emberrel szembenálló vetélytárs, és önmagában nem rossz, de „nem is semleges, mivel annak az arcát ölti fel, aki kigondolja, finanszírozza, szabályozza, alkalmazza”
– ezért a digitális eszközöket jó célra, felelősségteljesen kell használni úgy, hogy „emberek maradjunk”.
„Új ideológiák és erős hatalmi érdekek nyomása ellenére az ember nem válhat kizsákmányolható erőforrássá, az ember lénye nem egyenlő azzal, amit előállít vagy termel” – írja enciklikájában a pápa, és kiemeli az élethez való jogot, az emberi jogok sérthetetlenségét, a kisebbségi jogok és a nők védelmét. A nemzetek esetében is jogaik, identitásuk, fennmaradásuk tiszteletben tartását szorgalmazza: „súlyosan erkölcstelen és elfogadhatatlan bármilyen próbálkozás vagy terv egy nemzet megszüntetésére vagy leigázására”.
XIV. Leó a technológiai ismeretek és eszközök egyetemes megosztását kéri, hogy ne kevesek kezében legyenek, mivel az a digitális forradalomból kirekesztettek tömegét növeli negatív következményekkel a népek és a következő generációk sorsára. Az enciklika teret ad a társadalmi igazságosság kérdésének, mindenki számára egyenlő esélyt sürgetve, a hátrányos helyzetűek és kiszolgáltatottak felkarolásával, a gyűlölet és a félretájékoztatás ellensúlyozásával.
Magnifica humanitas: Pünkösdhétfőn jelenik meg XIV. Leó pápa első enciklikája
A Magnifica humanitas ismertetését az enciklika megjelenése napján, május 25-én a következő személyek végzik majd: Víctor Manuel Fernández, a Hittani Dikasztérium prefektusa, Michael Czerny S.J. bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztérium prefektusa, Anna Rowlands teológus, az angliai Durham Egyetem oktatója, Christopher Olah, az Anthropic nevű amerikai mesterséges intelligencia vállalat társalapítója és a mesterséges intelligencia értelmezhetőségének vezető kutatója, továbbá Leocadie Lushombo, a kaliforniai Szent Klára jezsuita egyetem politikai teológia és katolikus társadalmi gondolkodás oktatója. Ezután Pietro Parolin bíboros szólal föl, majd Leó pápa beszédével és áldásával zárul az enciklika ismertetése… Tovább
A társadalmi szolidaritás mérföldkövének az egyházfő a menedékkérők, menekültek befogadását tartja, és a „reményhez való jog” mellett „a hazában maradás jogát” is hangsúlyozza.
Az egyházat XIV. Leó lelkiismereti vizsgálatra szólítja fel, és többek között a „lelki, gazdasági, intézményes, szexuális, hatalmi, lelkiismereti visszaélések” áldozatainak meghallgatását kéri.
A levél mesterséges inteligenciának szentelt fejezetben a pápa kifejti, hogy a legfejlettebb technológia nem feltétlenül a legjobb. A mesterséges intelligencia utánozhatja az embert, de nem rendelkezik erkölcsi lelkiismerettel, empátiával, érzelmi képességgel. Etikai kódexre van szükség, amely felügyeli a mesterséges intelligencia fejlődését és alkalmazását, politikai és jogi keretek megszabásával, független ellenőrzési szervekkel, az alkalmazók megfelelő felkészítésével, nevelésével.
FRISSÍTVE (1.)
„Nem erkölcsösebb MI-re van szükség, ha azt az erkölcsöt kevesek határozzák meg” – írta XIV. Leó. A pápa rámutatott az új technológiák környezeti hatásaira, amelyek a teremtett világ természetes forrásait vonják el.
A pápa úgy véli, le kell fegyverezni a mesterséges intelligenciát, ne váljon kizárólagos katonai gazdasági logikává, monopóliummá. Meg kell akadályozni, hogy az emberiséget uralja – tette hozzá.
A pápa szerint a játszma tétje nagy, mivel az emberi határokat megszüntetni látszó technológiai fejlődés valójában a szíveket „fejleszti vissza”. A XIV. Leó szóhasználata szerint sebzett, de nagyszerű emberiséget nem szabad helyettesíteni vagy túlhaladni.
Az enciklika széles teret szentel a szabadság és a demokrácia megőrzésének amelynek pilléreit az oktatásban, a tudás felügyeletében, valamint a „komoly újságírásban” látja. A „fiatalok ne veszítsék el a a kérdésfeltevési vágyat a tökéletesnek tűnő gépek miatt, amelyek haszontalannak tüntetik fel az emberi gondolatot” – írta XIV. Leó, aki a megoldások között említi a digitális böjtöt.
A pápa szót emel az újfajta rabszolgaságot teremtő, országokat gyarmatosító, a ritka földeket kizsákmányoló, a szegénységet és az egyenlőtlenséget növelő új munkavégzési formákkal szemben, és a szakszervezetek újraindítását sürgeti.
Az utolsó fejezetben a pápa azt írja, hogy a digitális forradalom módosítja a konfliktusok „grammatikáját”, egyre személytelenebbé téve az emberek életéről és haláláról hozott döntéseket. Az „azonnali és gyakorlati megoldásnak” tartott erőszak alkalmazása, a „hatalom kultúrája” normalizálja a háborút, a nemzetközi politikai eszközévé lépteti elő, amely számára a béke nem cél, hanem a konfliktusok közötti szünet.
Túl kell lépni az igazságos háború fogalmán, mivel „nincsen algoritmus, amely erkölcsileg elfogadhatóvá teszi a háborút” – szögezte le a pápa. Hozzátette: válságba jutott a multilateralizmus, amelyet konfliktusokkal teli multipolaritás helyettesített, a jog erejét az erősebb joga vette át. A pápa az ENSZ és a nemzetközi politikai rendszer mély reformját sürgette.
Leszögezte: Isten nevét nem lehet semmilyen konfliktus legitimizációjára használni.
A felelőtlen „realpolitikkal” XIV. Leó a „szeretet civilizációját” állítja szembe.
Az MTI közlése nyomán
FRISSÍTVE (2.)
Az enciklikát több részben, Görföl Tibor teológus, egyetemi tanár, a Vigilia főszerkesztője mutatja be (1.)
XIII. Leó pápa óta a katolikus egyházfők szociális enciklikái elsősorban azért váltottak ki hatalmas figyelmet, mert nem érték be általános elvek hangoztatásával, hanem koruk egészen konkrét viszonyai között egészen kézzelfogható kérdésekkel foglalkoztak. XIII. Leó sokat emlegetett, Rerum novarum kezdetű körlevele például beható figyelmet szentelt a munkások bérének és a munkaidőnek, II. János Pál pedig a hidegháborús viszonyok megszűnését figyelembe véve tekintette át saját korának legalapvetőbb nehézségeit. XIV. Leó hasonlóképpen jár el: természetesen megemlít ugyan egy sor általános katolikus elvet, de valamennyit a mai viszonyokra alkalmazza… Tovább
FRISSÍTVE (3.)
Benkő Erika: A pápa keresztes háborúja a mesterséges intelligencia ellen
Érdekes ideológiai szembenállás alakult ki a pápaság intézménye és a Szilícium-völgy potentátjai között az utóbbi időben. És ez a szembenállás nem másról szól, mint az emberiség jövőjéről és a mesterséges intelligenciának az emberi társadalomban betöltött szerepéről. Tekintve azt a robbanásszerű fejlődést, amin a mesterséges intelligencia átment, és azt, ahogyan a mesterséges intelligencia egyre inkább a hatalomkoncentráció eszközévé válik, mindössze idő kérdése volt, hogy a tech-lordok és az emberiség spiritualitását, valamint az emberséget a társadalom központjába állító irányzatok ütközzenek. Jó értelemben meglepő, hogy ezt a keresztes hadjáratot az AI ellen ezúttal is a katolikus egyház indította el. Nézzük a részleteket… Tovább
