Az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.
A képviselőház környezetvédelmi bizottságának ülésén Sorin Rîndașu elmondta, hogy folyamatosan ellenőrzik a Korond-patak, a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő és a Maros vizének minőségét, és továbbra is magas sókoncentrációt mutatnak a mérések. Közlése szerint a Salrom által megbízott vállalkozó még dolgozik azoknak a csővezetékeknek az elhelyezésén, amelyek megakadályozzák az édesvíz érintkezését a tárnákat megtöltő sós vízzel. Elismerte, hogy ezek a munkálatok lassan haladnak. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy motoros szivattyúk bevetésével sikerült időlegesen csökkenteni a Korond-patak sótartalmát.
Kérdésre válaszolva Sorin Rîndașu elmondta, hogy a nemzetközi és hazai szakértők szerint a régi sóbánya beomlásának azonnali veszélye nem fenyeget. Jelenleg szenzorok figyelik a föld mozgását, és a műszerek bármilyen rendellenességet időben jeleznek – magyarázta.
Közlése szerint az ideiglenes védműveket úgy építették ki Parajdon, hogy bányaomlás esetén a másodpercenkénti 100 köbméteres hozamú árvíznek is ellenálljanak, nem mindegy azonban, hogy a bányafödém milyen sebességgel omlik be. Ha pedig a tárnák mennyezete beomlik, akkor nagy mennyiségű sós víz ömlik a Korond-patakba – magyarázta. Hozzátette, hogy követlen veszély nem fenyegeti a térség lakosságát, de a már kiköltöztetett családok nem térhetnek vissza az otthonaikba.
A Salrom bányavállalat és az ANAR vezetőinek meghallgatását a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, a környezetvédelmi bizottságot vezető Diana Buzoianu kezdeményezte.
Az Agerpres jelentése nyomán
Kapcsolódó
A folyó mellett élnek, mégis kiporciózva kapják a vizet
Minden eddiginél durvább sóhullámra számítanak Dicsőszentmárton térségében
Nagy mennyiségű só került hétfőn a Kis-Küküllőbe, így kedd éjszaka ismét felfüggesztették a dicsőszentmártoni vízüzem működését. Gyulakután egy 50 éves kútból próbálnák biztosítani a település fogyasztásának egyharmadát. A Kis-Küküllő élővilága soha nem látott veszélynek van kitéve, tonnaszámra pusztulnak a halak. A hatóságok egybehangzó figyelmeztetése, hogy a lakosság ne fogyassza a víz felszínén megjelenő, bomlásnak indult haltetemeket, és takarékoskodjanak a vízzel… Tovább
Újabb hullámban jutott magas sótartalmú víz a Kis-Küküllőbe
A parajdi sóbányánál zajló hétfői munkálatok nyomán, így a folyó vizében a sókoncentráció kedden meghaladta a literenkénti 3000 milligrammot – közölte Sipos Levente, a Maros megyei Aquaserv vízszolgáltató igazgatója az Agerpres hírügynökség jelentése szerint.
Az igazgató a Maros megyei vészhelyzeti bizottság ülését követő marosvásárhelyi sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a folyó vizében a Dicsőszentmártontól tíz kilométerre található Désfalvánál mérték a legmagasabb sókoncentrációt, literenként 3995 milligrammot.
A Kis-Küküllőn újabb hullámban érkező magas sótartalmú víz miatt le kellett állítani a dicsőszentmártoni víztisztító állomást, a kisváros mellett Ádámos, Szászbogács és Vámosgálfalva községekben sincs egyáltalán vezetékes víz. A szakemberek számításai szerint ezt szerda este üzemelhetik be újra, addig a hatóságok biztosítják az ivó- és háztartási vizet a lakosságnak.
Petres Sándor Hargita megyei prefektus elmondta: Parajdon az okozta az újabb sóhullámot, hogy a Korond-patak elterelésével megbízott cég műszaki út kialakításán dolgozik, mely a leginkább veszélyeztetett területet is érinti.
A prefektusi hivatal közlése szerint a sóbánya régi részlegénél tágultak a korábbi beomlások, de nem jelentek meg újak, nincs szükség újabb óvintézkedések bevezetésére.
