Reális annak a veszélye a romániai parlamenti választáson, hogy a voksok 40 százalékát olyan politikai erők szerzik meg, amelyek azt állítják, hogy a legionarizmus és a Vasgárda jó volt Romániának, amelyek tagadják a holokausztot, és amelyek szerint Romániának el kell távolodnia az Európai Uniótól és a NATO-tól – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn, egy Besztercén tartott eseményen.
A romániai elnökválasztás vasárnapi első fordulója után Romániában minden ember szavazatára és minden olyan politikai alakulat erejére szükség lesz, amely azt akarja, hogy az ország folytassa az európai és transzatlanti útját – szögezte le a romániai magyar politikus.
Az RMDSZ államfőjelöltje elmondta: a vasárnap elért 4,6 százalékos eredménye 70 ezer vokssal több, mint a 2019-es államfőválasztáson elért, de a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választásokhoz képest most gyengébb volt a mozgósítás. A december elsejei parlamenti választásokon jobb eredményt kell elérni, amihez példás népszerűsítés kell.
Miről árulkodnak a tapasztalatok?
Egyrészt az magyarázza a részleges érdektelenséget – ezt vidéki környezetekben, illetve 35 év alatti fiataloknál tapasztalhattuk – , hogy nem igazán érezték a polgárok az első forduló tétjét. „Csak” az első „menet”, az „igazi választás” számunkra majd december 1-jén jön el – ilyen logikával gondolkodhattak ezen rétegek tagjai.
Ami igencsak feltűnő, hogy a külföldön leadott voks – több mint 800 ezer – túlnyomó többsége a jobboldalt erősíti. Furcsának tűnik, hogy a „szabad világban” élő románok milyen nagy számban támogatták a majdhogynem ismeretlen Calin Georgescut – lásd lennebb az Állandó Választási Hatóság (AEP) által készített összesítést – és Elena Lasconit. Nem elvetendő az a majdnem százezer szavazat sem, amelyet George Simion kapott a határokon kívül! Aztán Simion támogatásáról biztosította Georgescut, Sosoaca – az elnökjelöltek közül eltávolított botrányhős és újdonsült EU-képviselő, aki ott már az első napokban kiviselte magát – úgyszintén ezt a független, demagógiától, küldetéstudattól, fasiszta-szimpátiától, EU-, NATO- és egyéb szkepticizmustól sem mentes „tiktoker” hőst szeretné államelnökként viszontlátni december 8-a után, s akivel miniszterelnökként kíván majd együtt dolgozni Románia megmentése és felvirágoztatása édekében…
Ha igaz az a feltételezés, hogy az utóbbi évtizedekben mintegy 8 millió román állampolgár hagyta el az országot, illetve dolgozik külföldön, akkor ez a múlt vasárnapi részvétel arányaiban nem is annyira magas.
Tételezzük fel – a különböző magán és egyetemi kutatóközpontok és az államok statisztikai intézetei sem képesek meghatározni pontosan e tömeg mozgását és hullámzását – , hogy a kint élők közül 4 millióan „feladták” a román kötődést, beolvadtak, idegen nyelvi környezetben, vegyes házasságokban élnek másfajta kötődésekkel és megváltozott identitással, már nem is rendelkeznek érvényes román okmányokkal, de a másik 4 millió között lehetséges, hogy 3 millió nagykorú román él ideiglenesen vagy életvitelszerűen külföldön, s nekik a nemzettudatuk nem „sérült”, de nem is „változott”. [A Határon Túli Románok Ügyosztálya/ Departamentul pentru Românii de Pretutindeni/ egy 2023. szeptember 22-én közölt tanulmányban 5.951.657 hivatalosan külföldön élő román állampolgárt említ, de ez nem vonatkozik a szürke- és a feketegazdaságban tevékenykedőkre.] Ennek alapján ez a külföldi szavazóbázis is hatalmas, amely a korszerű médiaeszközökkel viszonylag könnyen mozgósítható és akár az 1,2-2 millió főt is elérheti külföldön a választói jogaikkal élni kívánók száma.
A kolozsvári Bálványos Intézet, szakmai partnerségben a Sapientia EMTE Kolozsvári Karával és a budapesti MTA TK Kisebbségkutató Intézettel, valamint médiapartnerségben az Erdélyi Médiatér Csoporttal nagyszabású felmérést indított 2020. június 22-én Erdélyi magyarok a nagyvilágban címmel, a külföldön (de NEM Magyarországon) élő erdélyi magyarok körében. Az erdélyi magyarokra nézve reprezentatív felmérés adatai szerint az erdélyi magyarok 21 százaléka kiköltözne Magyarországra, 14 százalék pedig más külföldi országban próbálna szerencsét. Emellett elmondható, hogy a megkérdezettek 22 százaléka már vállalt munkát Magyarországon, 15 százalék pedig máshol külföldön. További 15, valamint 8 százalék szeretné kipróbálni magát a magyarországi, vagy más országok munkaerőpiacán.
Egy közelmúltban végzett kutatás célja, hogy válaszokat kapjunk arra, hogy miért hagyják/hagyták el a külföldön élő erdélyi magyarok Romániát, hogy élnek ott, ahol jelenleg élnek, illetve mennyire tudnak maguk köré egy „kis magyar világot teremteni”. Továbbá fontos kérdés, hogy hogyan viszonyulnak Romániához és Magyarországhoz, terveznek-e visszajönni, illetve mennyire kötődnek szülőföldjükhöz. A fentiek mellett érdekel, hogy léteznek-e erdélyi magyar hálózatok a különböző országokban, vagy az erdélyi magyarok meglévő összmagyar hálózatokhoz csatlakoznak, vagy összmagyar hálózatokat alakítanak ki maguknak?…
A Góbé Fest az Egyesült Királyságban, Manchesterben három napon át a székely-magyar és a kelet-európai kultúra ünnepe, jellegzetes zenével, tánccal, ételekkel és italokkal. A fesztivál főszervezője a székely származású Ördög Ottilia. Riporter: Scrob Andrea. (A felvételeket a korábban velünk együttműködő Farkas Antal készítette. Az ÉSZM 2023-as archívumából.)
A kutatás előzményeihez tartozik a MTA TK Kisebbségkutató Intézet által végzett Magyarok külföldön kutatás, amely a magyarországi kivándorlást és a külföldön munkát vállaló vagy lakó magyarországiak életvitelét vizsgálta. Ez a kutatás az MTA TK KI által kidolgozott kérdőívet adaptálja a romániai viszonyokhoz, külön figyelmet fordítva az erdélyi magyarok sajátos helyzetére és kettős, Romániához és Magyarországhoz való kötődésére.
A kutatási jelentés teljes szövege ITT olvasható!
Mi történt a koronavírus-járványt követően?
Egy másik, a Bálványos Intézet által készített, Székelyföldre reprezentatív 2019 eleji felmérés arra hívja fel a figyelmet, hogy a székelyföldiek 22 százaléka elköltözne Nyugat-Európába vagy az Egyesült Államokba, és a megkérdezettek 21 százaléka számolt be arról, hogy van olyan családtagjuk, aki élt külföldön az elmúlt 3 évben.
A romániai magyaroknak már több mint 60 százaléka rendelkezik magyar állampolgársággal – közölte a romániai magyar közösségre reprezentatív mintán végzett felmérés adataira hivatkozva 2024 februárjában az Eurotrans Alapítvány. Ezt a lehetőséget azok is szívesen veszik igénybe, akik egy harmadik országban – például Norvégiában, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Kanadában szeretnének munkát vállalni vagy ideig-óráig tartózkodni, s teszik ezt azzal a megfontolással, hogy Magyarország, a magyar államok megítélése bizonyos államokban kedvezőbb, illetve fennáll a vízummentesség. De vajon ki tudja meddig?…
Tele volt/ tele van a média azzal, hogy Magyarország jobbra tolódott, elszigetelődött és leszegényedett a túl hosszú Fidesz-éra és az „orbáni diktatúra folyamán… És valóban: a romániai gazdasági mutatók bizonyos szinteken valóban jobbak, úgy látszott sokáig, hogy az ország egy határozott gazdasági felemelkedési pályára lépett… Igenám, de mire lesznek képesek ezek az új arcok? Kevés az esély arra, hogy egy fasizmust rehabilitáló, EU-szkeptikus államelnök és a 40%-ot vonzó szélsőjobb jót tenne a romániaiak jövőjének! Mire volt jó a schengeni lazítás?… Hová tűntek azok az arcok, azok a szakemberek és politikusok a román közéletből, akik sokat tettek a nyitás és a magyar-román kapcsolatokért?
Hogyan tovább?
Hogyha a Magyarországon élő, letelepedett, ott dolgozó vagy tanuló magyar tudatú román állampolgárokat vesszük, s ha ez a kontingens elérheti a 400-500 ezer lelket, akkor a köreikben lennie kell akár 150-200 ezer fős szavazati joggal bíró és azzal élni kívánó (volt) rommagyarnak is. Ennyit igazán megtehetnek a szülőföld érdekében. Ha megfelelően szólítjuk meg őket a napokban, akkor a román parlamentbe könnyebben bejuthatnak az RMDSZ-es, valamint a vele szövetséges jelöltek, létrejöhet egy frakció, amely aztán tárgyalhat a többséggel a kormányalakításról, illetve ellenzéki szerepbe vonulhat, de az 5%-ot meghaladó jelenlétre mindenképp szükség lesz… Mert amennyiben nem? Akkor?…
„Most saját magunkat kell megmenteni, utána az országot is megmentjük. Ha nem tudjuk megmenteni magunkat, nem leszünk képesek részt venni az ország megmentésében” – mondta Kelemen Hunor arra utalva, hogy az RMDSZ-nek át kell lépnie az ötszázalékos bejutási küszöböt.
A szélsőjobb úgyszólván elsöprő nyeresége sokakat megdöbbentett
Úgy az idősebb, mind a fiatalabb erdélyi magyarok megszokhatták – az is lehetséges, hogy elképnyelmesedtek az utóbbi évtizedekben – , azt látták/ tapasztalták, hogy általában a szociáldemokrata és a liberális tábor között éleződik ki a verseny, a magyar pártok – amióta „jobbra tolódtak” és az RMDSZ főerőként koncentrálja a különböző irányzatokat, hiszen ismét „ernyőszervezetként” működik, mint alapítása hajnalán, nem is annyira izgalmas a bukaresti politizálás, mert az európai értékek és érdekek mindenképp érvényesülnek a teljes jogú tagság megszerzése óta, s most már a schengeni-korlátozás is megszűnőben…
„Nagyobb mozgósításra van szükség december elsején a mi közösségünk körében, hogy erős frakciónk legyen a szenátusban és a képviselőházban” – mondta az államfőjelölt. Megköszönte a rá adott voksokat, és kifejezte afeletti örömét, hogy a választók megértették az üzenetét.
Kelemen Hunor rámutatott: az a tény, hogy az államfőválasztás második fordulójába a szélsőjobboldalinak tartott Calin Georgescu független jelölt és az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi került be, azt jelzi, hogy a következőkben kemény verseny várható.
Felhívta a figyelmet, hogy az államfőválasztás meglepetésnyertesére és a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltjére, George Simionra leadott voksok az összes szavazat 36 százalékát teszik ki. Ez az arány erős politikai erőt mutat, amely „nem feltétlenül barátságos a demokratikus értékekkel és elvekkel” – mondta.
Magyarországon három helyszínen, Budapesten (Románia Nagykövetségén, 1146 Budapest, Thököly út 72. és a Román Kulturális Központban, 1146 Budapest, Izsó u. 5.), illetve a vidéki konzulátosokon, Szegeden (6720 Kelemen László u. 5.) Gyulán (5700 Munkácsy Mihály u. 12.) lehet részt venni a parlamenti és az államelnöki választásokon 2024. december 1-jén és 8-án.
Világszerte 950 szavazóhelyiséget nyitnak meg ezekre az alkalmakra a konzulátusok és a nagykövetségek.
A teljes lista ITT tekinthető meg!
Az MTI és a Kronika.ro, illetve az RMDSZ.ro közlése nyomán
Kapcsolódó:
Az első forduló eredményei megyénkénti bontásban – román nyelven
