Volt néhány államelnökjelölt, akinek neve és ismertsége annyira fennforgott a kampány idején, hogy már-már egyértelműnek látszott a folytatás a második fordulóban. Addig is azonban következik december elseje, amely idén nem arra jó, hogy a többség bosszantson minket, hanem eldől majd, hogy kik foglalhatják el az alsó- meg a felsőházi helyeket a parlamentben. Vajon leszünk-e elegen, mi, romániai magyarok, átlépjük-e a leadott szavazatainkkal az 5%-os küszöböt? Ez itt a kérdés, ezért kezdődik újból/ folytatódik a kampány. Kemény két hét áll előttünk.
Sokan azt gondolták vasárnap, az elnökválasztás első fordulójának napján úgy este 9 óra körül, amikor lezárták az urnákat, hogy egyik vagy másik ismertebb személyiség „bejön”, akkor májd a következő menetig simán eldől, hogy kikkel leszünk, s kikkel nem.
A rommamagyar sajtó mintha hátradőlt volna a székében, s megírta, 21.25-kor a vezető portál, a Székelyhon, a szociáldemokraták jelöltjére hivatkozva, hogy: „A romániaiak a kiegyensúlyozottságra és stabilitásra szavaztak, illetve olyan dolgokra, amelyek számítanak” – jelentette ki a vasárnap esti urnazárás után Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és államfőjelöltje. „Köszönöm valamennyi román állampolgárnak, aki elment ma szavazni. Ez egyértelmű jele volt annak, hogy Romániában erős a demokrácia, és örülök, hogy a szavazás nagyobb incidensek nélkül zajlott le” – jelentette ki Ciolacu. A PSD elnöke hozzátette, számára „rendkívül világos”, hogy a jelöltek eredményei a román állampolgárok akaratát tükrözik…” Ciolacut 25%-on mérték.
Igenám, de aki fennmaradt éjfél utánig, tanúja lehetett egy meglepő „választási cunaminak”
Elena Lasconival kapcsolatban (USR) azt írták, hogy a második helyen található a listán 18%-kal, utána következne Simion (AUR) 15, Ciuca (PNL) szintén 15% körüli eredménnyel, de ekkor felbukkant a független Călin Georgescu neve és 16%-os támogatottsága. Kelemen Hunor 4%-os, Mircea Geoană 5%-os szelettel volt jelen ezeken a becsléseken.
Felébredtek aztán a honi magyar kisebbség szakértői is, magukhoz tértek, meg a saját média-provinciája is a világhálón, de biztos ami biztos alapon, érdemes volt megnézni az Adevarul portálját, mert mégiscsak az a legkomolyabb, hatalmas apparátussal dolgozik és egyfajta zászlóshajó az összromán térfélen.
Călin Georgescu (1962) román mérnök, egyetemi oktató, talajtanász, a fenntartható fejlődés szakértője, aki elvégezte a „Carol I” Nemzetvédelmi Főiskola posztgraduális szakát is. Idén, 2024-ben független jelöltként indult az elnökválasztáson. Dolgozott a Környezetvédelmi Minisztériumban és a Külügyminisztériumban, több kormányban is; többször javasolták Románia kormányának miniszterelnöki posztjára (utoljára az AUR 2021-ben), 2024 októberében regisztrált a román elnöki posztért folyó versenyben. Politikai karrierje során több ízben is pozitívan nyilatkozott a legionárius-mozgalomról, kitűnt oroszbarátságával, lekicsinylően beszélt a koronavírus-járványról, kritizálta a NATO-t, időnként EU- és rendszerellenes kijelentéseket tett. A népirtásban bűnösnek talált – elítélt vagy kivégzett – , fasiszta személyiségek kultuszának előmozdítása miatt 2022-ben büntetőeljárás indult ellene. (Kép és szöveg: a Wikipédia román nyelvű szócikke nyomán.)
Hétfőn reggel, 9 órakor írták, hogy: „Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szerint Călin Georgescu áll az 1. helyen 22,92%-kal, Ciolacu a 2. és Lasconi a 3., de őt a PSD jelöltje mindössze 45 szavazattal előzi meg.”
A 15:20-kor közzétett adatok alapján – 99,99%-os feldolgozottság mellett – Lasconi előnye Ciolacuval szemben már 2297-re emelkedett.
Elena-Valerica Lasconi (1972) román politikus, a Hunyad megyei Hátszegen született, korábban újságíró, televízis szerkesztő volt, 1995 és 2019 között a Pro TV műsorvezetőjeként és tudósítójaként dolgozott. Közreműködött a România, te iubesc! nagy nézettségű műsorban és számos médiakampányban, amelyek olyan fontos társadalmi kérdésekkel foglalkoznak, mint a családon belüli erőszak, a gyermekkereskedelem és a vidéki oktatás. Ez a hosszú tapasztalat jelentős ismertséget és erős népszerűséget hozott számára, ami nagyban segítette őt későbbi politikai pályája alakulásában is. Gyermekét egyedülálló anyaként nevelte fel. 2024. június 26. óta a Mentsétek meg Romániát Unió (USR) elnöke lett. 2020-tól az egyik legrégebbi alapítású romániai/ havasalföldi, az Argeș megyében levő Câmpulung polgármestere, ezt a pozíciót az USR képviselőjeként nyerte el, majd a 2024-es helyhatósági választásokon ismét megszerezte a mintegy 28 lakost számláló megyei jogú város választóinak bizalmát. (A Wikipédia nyomán)
Az eredmény nem végleges, hiszen a külföldi szavazatok számlálása még nem ért teljesen véget, de biztos immár, hogy ezt a két jelöltet fogjuk viszontlátni a soron következő kampánykörökben, és egyikük majd Románia államelnöke lesz öt éven át. Erről kell döntenünk majd december 8-án. De előtte – december 1-én – parlamenti választások lesznek, amelyen az RMDSZ-nek, illetve a társult hazai magyar pártoknak el kell érniük az 5%-os küszöböt, hogy frakciót alapíthassanak és – egyáltalán – azt követően majd tényezőkké válhassanak a kormányalakítási tárgyalásokon. Ha… Ahhoz pedig minél nagyobb számban urnákhoz kell járulnunk a jövő vasárnapon.
A romániai magyar kisebbség politikusai egyértelműen a szociáldemokratákkal kívántak szövetkezni, most pedig az új kisebbik rosszat lesznek kénytelenek választani, Elena Lasconi pártját, a Mentsétek meg Romániát Unió (USR) nevű, a neoliberálisokhoz közelálló mozgalommal lesznek kénytelenek összefogni, illetve azt támogatni, amennyiben visszavonják, vagy legalábbis megígérik, hogy eltekintenek az ország területi közigazgatásának átszervezését célzó – immár benyújtott – törvénytervezetüktől, amely feldarabolná a mai megyéket és a Kovászna, Maros, illetve Hargita megyékben tömbben élő és magyar vezetésű székelyeket egy más „mega megyébe” sorolná Brassó, Nagyszeben vagy Gyulafehérvár központtal.
ÍRÁSUNK A TOVÁBBIAKBAN FRISSÜL!
FRISSÍTVE (1.)
Néhány perccel 9 óra után az Állandó Választás Hatóság (AEP) által közzétett statisztika szerint, több mint 94%-os feldolgozottság mellett rangsorolták az elnökjelöleteket:
Találgatások következtek, úgy a szekértők, mind a politikusok és az aktív médiafogyasztó választópolgárok részéről, hogy ezek után mi fog következni?
Valóban új helyzet állt elő
Hiszen ellentétben a becslésekkel, a 22,16% (Calin Georgescu), meg a 14,22% (George Simion) 3 millió embert képvisel, ami komoly, mintegy 34,5%-os arány… Vajon mi fog történni? Várjuk ki a szavazatszámlálás végét… Nagy lesz itt a helyezkedés. Nekünk, romániai magyaroknak is újra kell gondolnunk egyet és mást…
FRISSÍTVE (2.)
A koradélutáni órákban kiderült, hogy Lasconi előbb 44 fős előnyre tett szert, aztán a diaszpórából érkező eredmények már 2200 szavazatnyi előnyt jelztek, ami a továbbiakban növekedett.
Amint a választási térkép alapján is kiderül: Kelemen Hunor nyert a jelentős magyar lakosságú megyékben. Ez így valamivel kevesebb, mint 5%. Nem biztos, hogy az RMDSZ-nek ennyi elég lesz december 1-jén, magas részvételi arányra lesz szükség, legalább 550-600 ezer szavazóra számítunk, s akkor nyugodtabban léphetünk majd tovább.
