Most abból az alapgondolatból indulok ki – mivel látom, hogy kies honunkban mindenfelé falu- és városnapokat, fesztiválokat, országos és regionális találkozókat tartanak –, hogy nagy az öröm, nagy a felszabadultság-érzése bennünk. Úgy éltünk heteken-hónapokon át, mintha búvópatakok lennénk. Hol a felszínen, hol elrejtőzve, még az élettől is és mindenféle normalitástól félve. Úgy tűnik, hogy most végérvényesen kiszabadultunk. Felszabadultunk volna? Mintha. Vagy mégsem?…
Emlegetik a negyedik hullámot, bár úgy véljük, hogy az nagyon messze van tőlünk. Valahogy úgy vagyunk ezzel a fenyegetéssel is, mint voltunk tavaly januárban a „rendessel”, amikor a „sima” koronavírus fenyegetését kezdték jelezni… Tovább
Hirdetés
