Hosszú éveken, évtizedeken át lakatlan volt az a két ház a Szabók utcájában, amelyet Szabó Előd építészmérnök vásárolt meg és 2018-tól kezdődően felújított, lakhatóvá tett, olyannyira, hogy ma már családostól itt él. Nem volt egyszerű ez a folyamat, kitartó munkát, hozzáálást és rengeteg pénzt igényelt.
Szabó Előd hazatérése sem volt egyszerű, hiszen szüleivel együtt Németországba disszidált a nyolcvanas években. Kisgyermekként került Bajorországba – München mellett telepedtek le – , ahol az édesapa orvosként dolgozott. Közép- és felsőfokú tanulmányait német nyelvi környezetben végezte, kiválóan beilleszkedett, de fiatal felnőttként Magyarországon vállalt munkát, s ahogy teltek az évek, egyre inkább megerősödött benne a végleges visszatérés igénye.
A Homoródalmáson, a család ősi fészke közelében való megtelepedés immár végleges, de munkái olykor Németországba és Magyarországra szólítják, tervezőként vállal megbizatásokat napjainkban is.
A faluról nehéz nagytotált készíteni, igényesebb optikával, esetleg több fotó összeillesztésével – ilyent 2015-ben sikerült egy alkalommal rögzíteni, az nyomtatványként, leporello formájában terjedt – , a mai digitális fényképezőgépek nagytotál funkcióit használva azonban soha nem sikerült igazán a minőségi felvétel, kénytelenek vagyunk erre szorítkozni, amelybe Almás nyugati széle nem fért bele. Ezt a képet azért kedveljük, mert legalább látszik mind a két templomtorony, ami jelzi a két népes történelmi felekezet jelenlétét, de az Alszeg, a Homoródkarácsonyfalva iránt haladó út, a temető környezete nincsen rajta.
A Szabó Előd által megvásárolt bennvalók korábbi állapotát mutatja ez a felvétel, amikor még „eredeti” romos állapotok uralkodtak a két ház körül. A (hely)történészek szerint ez a falu egyik legrégebbi része, a közelben állhatott a reformáció előtti korai templom.
Amikor 2014-ben létrehozták a Szabó Gyula-emlékszobát, akkor többen is írtak róla, több helyen említették az oda (feltételezhetően) másodlagosan beépített 1645-ös évszámot tartalmazó mestergerendát – egyébként ott van, ma is megtekintheti a látogató, bár a turisztikai információs iroda most nem működik, ki kell nyittatni a helyiséget – , láthattuk, hogy az a kétosztatú kis ház is ugyanazokat a stílusjegyeket viseli, mint az utca túloldalán levő másik kettő. Előd végeztetett egy nem hivatalos mérést, amely alapján az általa megvásárolt házak építési ideje a 16. század közepére tehető. Egyébként a néprajzi szakirodalomban egy Torockón álló parasztházról tartják, hogy a Kárpát-medence legrégebbi ma is álló népi lakóépülete, amely 1668-ban épült – legalábbis ez olvashatő vörösre festett ablakkeretén – , úgyhogy a Szabó Gyula-emlékszobát befogadó ház és a Szabók utcájában megvásárolt két benvaló jóval korábbi. (Megjegyzendő, hogy a két Homoród-mentén több faluban is állnak ebben az időszakban épült házak, érdemes lenne jobban odafigyelni ezekre az értékekre! Nem túl erős ilyen szempontból a környék marketingje.)
Az első házat – amely a jobb oldalon látható – 2017-ben vásárolták, s a következő évben kezdték a felújítást.
Amikor hozzálátott a munkához, tisztában volt azzal, hogy ezek a régi házak a vidéki életforma emlékei komoly kulturális értéket képviselnek. A helyi népi építészeti értékek hagyományokat őriznek, történelmi tudást hordoznak, a nemzeti és a helyi identitás tárgyiasul meg általuk.
Biztonságos és tartós szerkezetet kell létrehozni a műemlékvédelmi elvek betartásával, a hasznosítás és a tartózkodási állapot egyértelmű meghatározásával. A család számára természetes volt, hogy nem idegenformalni célból kívánják üzemeltetni, nem panzió lesz itt, hanem életvitelszerűen belakják majd a házakat és a melléképületeket.
Felmérték a falak állapotát, eltávolították a régi vakolatot, szerkezeti javításokat végeztek, kialakították a korszerű fűtési rendszert. A munkálatokat egy helyi illetőségű, hozzáértő brigád végezte. Aztán 2019-ben – miközben zajlottak a munkálatok – sikerült megvásárolniuk a másik házat is.
Élő Székelyföld Munkacsoport és Egyesület
Korlátozott példányszámban a két kötet még beszerezhető!
A BÁNJA-E A SZÉKELY?… I-II. kötete 250 lejért (+ belföldi utánvétes postaköltség) a rendelkezésre álló mennyiség erejéig megvásárolható. Egyelőre kereskedelmi forgalomba nem kerül.
Előjegyzéseket most nem tudunk fogadni, de igyekszünk felmérni az igényeket.
A konferencia munkálatainak feldolgozása folytatódik.
Kapcsolódó publikációk:
SIMÓ MÁRTON A projekt bemutatása – felvezetés (0.)
P. BUZOGÁNY ÁRPÁD A 21. századi falumunkáról (1.)
SIMÓ MÁRTON Gondolatok a Bánja-e a székely?… II. kötete kapcsán (2.)
SORBÁN ENIKŐ háza a Sósdombon (3.)
LAKATOS MIHÁLY „Másnak térkép e táj” (4.)
