A biztosítási szakemberként és vidékfejlesztőként tevékenykedő Szász Örs-Botond elsősorban saját maga és a hozzá közelállók számára kívánja bebizonyítani, hogy a hagyományos népi építészet nem a múlté, hanem komoly tudáson alapul, évszázadok tapasztalatai alapján formálódtak a technikái, amelyek a tájhoz és az emberi léptékhez alkalmazkodnak.
Helyi anyagokból ma is lehet építkezni: vályogból, fából, kőből nem kényszerből, hanem tudatos döntésként. A kérdés és a feladat az, hogyan tudjuk ezt a tudást a 21. század igényeihez igazítani. A hagyomány nem a modern technológia ellentéte, hanem egy fenntarthatóbb jövő záloga.
Nyári táborozásként értelmezett kalákázásban tanulták a vályogvetést, sőt csömpölyeggel próbálkoztak, ami Udvarhelyszéken nem volt gyakori, de autentikus, ahogy mondják: sárfal. Jellemzője, hogy a sár- és földfalazatok szilárdítására először vázszerkezetet készítenek. A sarkokra és a nyílászárókhoz oszlopokat ásnak, az oszlopok közét is behálózzák karókkal, vékony vesszőkkel, s ezt a vázat töltötték ki a földfalazatoknál már megismert falféleségekkel. A gerendavázas falszerkezeteknél falkitöltő anyagként viszonylag ritkán használták az egyszerűbb földfalakat. A Mezőségen, Dél-Dunántúlon valamikor eltejedt volt ez a technika, kellő odafgyeléssel 60 cm vastagságú fal is előállítható, amely kiváló hang- és hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik.
A faszerkezetek egyrésze másodlagosan beépített tartóoszlopkból, gerendákból áll, amikor szükség volt erősebb, nagyobb ellenállóképességű új elemekre, természetesen azokat a közelben dolgozó fűrészüzemekben gyártatták le. A vasazatot kovácsműhelyben rendelték, egyrészt azért, hogy tartósabb legyen, mint a kereskedelemben fellelhető távol-keleti darabok, s megfelelő kivitelezéssel ezek díszítőelemként is szolgálnak a funkcionalitásuk mellett.
Az oromfalat szigeteléssel látták el, kívül pedig új deszkaburkolat került rá. A szobák belső falai gipszkartonnal takarták, azt lesimítva tökéletes falvelületeket nyertek.
Modern padlófűtés és hagyományos kályha. A korszerű eszközök alkalamazása nem jelenti azt, hogy kiiktatják a hagyományos fűtést. A ház szobáit a későbbiekben csempekályhákkal látják el, amelyeket nagy műígénnyel építenek majd, hogy a hasznosság mellett esztétikai értéket is hordozzanak.
Nagy előnye Szász Örs-Botondnak e ház megépítésénél, hogy nincsenek szorosan betartandó határidők. Van ahol lakniuk, a család második otthonaként képzelik el, egy „új rezidencia”, amelyet talán annyira megkedvelnek a továbbiakban, hogy akár életvitelszerűen is itt tartózkodhatnak majd. További területet is vásárolt, őshonos gyümölcsfákat, fűszernövényeket, zöldségeket és olyan haszinnövényeket telepítene, amelyek hajdanán honosak voltak ezen a vidéken. Ez azonban egy másik projekt, amely jelen pillanatban „embrionális” fázisban van.
A szövegközi felvételek Szász Örs-Botond archívumából valók
Kapcsolódó:
Szász Örs-Botond ismét beült az iskolapadba, hogy elmélyítse tudását. Vidékfejlesztés-településmarketing szakon tanul a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központban (SZÉK). A harmadéves számára megszervezett szakmai kiránduláson szerzett élményeit fogalmazza meg egyik csoporttársával. „A vidékfejlesztés nem csak elmélet, hanem élő valóság, ahol az emberek, a táj és a hagyomány egymásba fonódva formálják a közösséget.”
Gyergyószéki terepszemle, tanulás, élmény és közösség egy őszi hétvégén
MEGJELENT!
Korlátozott példányszámban a két kötet még beszerezhető!
A BÁNJA-E A SZÉKELY?… I-II. kötete 250 lejért (+ belföldi utánvétes postaköltség) a rendelkezésre álló készlet erejéig megvásárolható. Egyelőre kereskedelmi forgalomba nem kerül.
Előjegyzéseket most nem tudunk fogadni, de igyekszünk felmérni az igényeket az esetleges utánnyomás céljából.
Kapcsolódó publikációk:
SIMÓ MÁRTON – A projekt bemutatása – felvezetés (0.)
P. BUZOGÁNY ÁRPÁD –A 21. századi falumunkáról (1.)
SIMÓ MÁRTON – Gondolatok a Bánja-e a székely?… II. kötete kapcsán (2.)
SORBÁN ENIKŐ – háza a Sósdombon (3.)
LAKATOS MIHÁLY – „Másnak térkép e táj” (4.)
MIHÁLY JÁNOS – a lövétei vízimalomról (5.)
SZABÓ ELŐD – Két ház revitalizációja Homoródalmáson I. (6.)
IFJ. SIMÓ MÁRTON – A kovácsmesterségnek helye van a 21. században (7.)
JÓZSA FRUZSINA – A Fecskefészek Otthonom székelyföldi megtelepedése (8.)
SZÁSZ ÖRS-BOTOND – Biztos, ami biztos (9.)
JOBB-SIMÓ CSENGE-MELÁNIA Városi kert- és téralakítás (10.)
SZATHMÁRY DORKA – A Skanzen tudástár is (11.)
SZABÓ ELŐD – Gondolatok egy újabb konferenciát követően (12.)
SZÁSZ ÖRS-BOTOND – Helyi anyagokból ma is lehet építkezni (13.)
A konferencia munkálatainak feldolgozása folytatódik!
