A keresztény Európában a pénzkölcsönzés kérdését hosszú időn át támadták és ellenezték. Azért tekintettek rá ilyen kritikusan, mert szorosan kapcsolódott a felszámított kamat komoly kérdéséhez, amelyet az Ó- és Újszövetség egyaránt elítél. Több mint ezer éven keresztül, a 4. századtól egészen a 14. századig mintegy hetven zsinat fogalmazott meg állásfoglalásokat az uzsora (azaz a nullánál nagyobb kamattal rendelkező kölcsön) ellen, egészen az ipari forradalom előestéjéig, 1745-ig.
A kapitalizmus már nem nézett ilyen szigorú szemmel az uzsorára, sőt, rendszere első számú hajtóerejévé tette. Az Egyház továbbra is bizalmatlanul szemlélte a pénzkölcsönzést és a kamatot, még ha nem is volt elég erős ahhoz a hangja, hogy meghallják.
Az uzsora elleni küzdelem okai mélyek és szerteágazóak. A legfontosabb ezek közül a hatalmi egyenlőtlenség kérdése, vagyis a járadékszedés egyik formája: valaki – aki erősebb – birtokol egy szűkös és mások számára létfontosságú erőforrást (pénzt), és emiatt érdeke fűződik ahhoz, hogy a hatalmi aszimmetriát saját javára, a gyengébbek kárára használja ki… Tovább
Az Ujvarosonline.hu közlése nyomán
