A szerdai, azaz a nulladik napot is beleszámolva ötnapos eseménysorozat ideje alatt 116 rendezvényre kerül sor, amihez 149-en – köztük fellépő beszélgetőtársak, előadók, moderátorok, zenészek – járulnak hozzá valamilyen módon. Sor kerül író-olvasó találkozókra, portrébeszélgetésekre, műhelyfoglalkozásokra, koncertekre, könyvajánlókra, lesz alkalom játékos nyelvtanulásra és a moziban filmnézésre is. A felállított harmincnyolc standon közel 50 kiadó kínálja majd a kiadványait.
A SepsiBook szervezői figyelembe vették, hogy az esemény egyik fő szervezője, Kovászna Megye Tanácsa 2025-öt a gyermekek évének nyilvánította, így a program 45 százaléka a legfiatalabbakat célozza. Ez így van, de valójában ez nem volt kihívás számukra, hiszen az előző években is nagy teret kaptak a gyermekprogramok – mondotta Sztakics Éva, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere.
Hollanda Andrea, a gyerek- és ifjúsági programok felelőse arról beszélt, hogy a Bod Péter Megyei Könyvtár SepsiBookot megelőző foglalkozásain az elmúlt hetekben ötszáznál több gyermek fordult meg. A könyvvásár eseményeire ezernyolcszáz iskolást várnak Sepsiszentgyörgyről és a megye minden szögletéből. Számukra több interaktív program is elérhető lesz: tevékenyen és kreatívan vehetnek részt a drámatanárok és olyan írók foglalkozásain – köztük Lipták Ildikó, Balázs Ágnes vagy Gáspár András Gáspár –, akik drámával, színházzal is foglalkoznak. A színházi nevelési program keretében a Part Színházi Nevelési Műhely és a Cimborák Bábszínház vesz részt, amelyek előadásaik mellett nyílt beszélgetésre invitálnak és fiataloknak tartanak foglalkozást.
A Könyvcsata nevű irodalmi vetélkedőt negyedik éve szervezik a diákok számára. Idén nemcsak háromszékiek, hanem Brassó megyei diákok is nevezhettek, összesen negyvenhat csapat jelentkezett, közülük harminchatan küldték be az elődöntő feladatait. A fiatalok mindegyike nagyon jól dolgozott, ezért nehéz volt kiválasztani azt a hatot, akik a csütörtöki döntőben megmérkőzhetnek. Igen izgalmas lesz a verseny – ígérte a szervező. Szonda Szabolcs könyvtárigazgató arról számolt be, tavalyhoz képest sikerült kicsivel még gazdagabbá tenniük a programot: az író-olvasó találkozók, könyvbemutatók továbbra is jelentős súlyt kapnak, de sikeresebbnek véli az olvasáshoz, a könyvhöz vagy az írott kultúrához kapcsolható, érdekességet nyújtó pontokat.
Fekete Vince (1965, Kézdivásárhely ) a kortárs magyar irodalom, ezen belül az erdélyi magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja, aki költőként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős hatást gyakorolt az irodalmi életre. Tanulmányait a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végezte, majd a szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsészettudományi karán folytatta. Pályafutása során számos irodalmi díjat és elismerést kapott, köztük a József Attila-díjat (2010), a Sziveri János-díjat (1996), valamint a Magyarország Babérkoszorúja díjat (2023), Balassi kard (2024). Munkásságát az Erdélyi Magyar Írók Ligája nagydíjával és az Erdély Kortárs Magyar Kultúrájáért díjjal is elismerték. Költészete sokszínű és változatos, amelyben a hagyományos és modern elemek harmonikusan ötvöződnek. Első kötete, a Parázskönyv 1995-ben jelent meg, amelyet számos másik követett, például az Ütköző (1996), A Jóisten a hintaszékből (2002), és a Védett vidék (2010). Gyermekirodalmi művei, mint például a Csigabánat és az Ahonnan a nagy-nagy kékség, szintén nagy népszerűségnek örvendenek. Legutóbbi kötetei a rangos, magyarországi Magvető Kiadónál jelentek meg: 2018-ban a Szárnyvonal, 2019-ben a Vargaváros, 2022-ben a Halálgyakorlatok és 2024-ben a Gyönyörű apokalipszis. Ez utóbbit nemcsak a szakma, de a szerző is egyik legjelentősebb kötetének tart, és a filozófiai hangoltság, ontológiai érdeklődés mellett egyfajta ironikus ellenbeszéd is jellemzi. A kötet központi témája a metafizikai kérdések, az univerzum rejtélyei és az emberi lét határainak vizsgálata. Fekete Vince nagy műgonddal és kreatív játékossággal alkotta meg ezt a kötetet, amely egyszerre szól a „véletlen univerzumról” és az emberi létezés mélységeiről. Nemcsak költőként, hanem szerkesztőként is aktív szerepet vállal az irodalmi életben. A Székelyföld című folyóirat szerkesztője, majd főszerkesztő-helyettese, ahol jelentős mértékben hozzájárult az erdélyi magyar irodalom népszerűsítéséhez. Költészete mély érzelmeket és filozófiai gondolatokat közvetít, miközben a mindennapi élet apró részleteit is megragadja. Verseiben gyakran jelennek meg a természet képei, az emberi kapcsolatok bonyolultsága és az idő múlásának kérdései. Fekete Vince munkássága nemcsak az irodalomkedvelők, hanem a szakma számára is inspiráló, és jelentős hatással van a kortárs magyar irodalom alakulására.
Fekete Vince költővel olvasói két alkalommal is találkozhatnak a napokban a SepsiBookra kilátogatva:
2025. május 22-én, csütörtökön, a 17:00 órakor kezdődő SepsiBook-megnyitón. Beszédet, köszöntőt mond Sztakics Éva-Judit, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere – Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke – Leena Liukkonen, Finnország romániai nagykövete – Mircea Cărtărescu író – Fekete Vince költő – Szonda Szabolcs programigazgató. Helyszín: Porond;
2025. május 23. pénteken, a 19:00 órától tartandó Gyönyörű apokalipszis című új könyvének bemutatóján. A szerző beszélgetőtársa: Nánia Hanna bölcsészhallgató. Helyszín: Körönd;
„Pár évtizede derítették ki a tudósok, hogy – állítólag – az univerzum anyagának kilencven százalékát nem atomok alkotják. De hogy mik alkotják, arról fogalmunk sincs. Vagyis a világmindenség kilencven százalékáról csak sejtéseink lehetnek, ugyanúgy, mint a túlvilágról. Verset pedig csak olyanról lenne „érdemes írni, amiről nem lehet beszélni.” (Tőzsér Árpád) A metafizikának erről a kilencven százalékáról”, vallja a szerző, Fekete Vince. A Gyönyörű apokalipszis a prímszámokra épített négy ciklusával, a ciklusok közötti feleselő, koncentrikus szerkezetével, a kötet két hangsúlyos pontján pillérszerűen elhelyezett halálversével erről a saját, „véletlen univerzumról”, senkiföldjéről próbál tudósítani. Fekete Vince ezúttal is nagy műgonddal és kreatív játékossággal néz szét ezen a költészetileg is izgalmas területen, ahol egyszerre beszélhetünk – Mészöly Miklós metaforáival – „a tágasság iskolájáról” és a „pontos történetekről útközben”. A kötetre a filozófiai hangoltság, ontológiai érdeklődés mellett jellemző egyfajta ironikus ellenbeszéd is, amely egyszerre ölt testet szociografikus tablóversekben, természetleírásokban és akár személyes, vallomásszerű darabokban is. (A kötet a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg, Budapesten, 2024-ben. Kartonált, 216 old. 5499 Ft/ 60 lej.)
A nemzetközi nyitást nem csupán Sofi Oksanen írónő, valamint Timo Parvela ifjúsági író jelenléte jelzi, a programok egy része szintén a finn irodalomhoz kapcsolódik. Lesz játékos finn nyelvlecke, a moziban finn filmet vetítenek, de ide sorolható a Baász Imre Kalevala-illusztrációiból nyíló kiállítás is. Folytatják a román és magyar kultúra közti párbeszédet is, amelyben szerepet játszanak a magyarra lefordított román könyvek is. Ugyanakkor nem csak a tartalomra, hanem a szépségre is odafigyelnek: a Magyar Könyvtervezés-díjas könyvek kiállítása Budapestről érkezik.
Sofi Oksanen (1977, Jyväskylä, Finnország) kortárs finn írónő, aki édesapja révén finn, édesanyja révén pedig észt származású. Munkássága a finn és észt kultúra közötti találkozásról, valamint a történelmi és társadalmi kérdések iránti mély elkötelezettségéről ismert. Oksanen az egyik legismertebb és legelismertebb kortárs író, akinek műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és világszerte több millió példányban adták el. Jyväskylä városában nőtt fel, ahol már fiatalon érdeklődést mutatott az irodalom és a művészetek iránt. Édesanyja észt mérnök volt, aki a Szovjetunióból emigrált Finnországba, míg édesapja finn villanyszerelőként dolgozott. Ez a kettős kulturális háttér nagy hatással volt Oksanen írói világára, amelyben gyakran jelennek meg a szovjet megszállás és az észt történelem témái. A Jyväskyläi Egyetemen és a Helsinki Egyetemen tanult irodalmat, majd a Helsinki Színművészeti Akadémián dramaturgiát. Tanulmányai során kezdett el mélyebben foglalkozni a történelmi és társadalmi kérdésekkel, amelyek később írói munkásságának központi témáivá váltak. Első regénye, a Sztálin tehenei (Stalinin lehmät, 2003) azonnal felhívta rá a figyelmet. A regény az identitás, az evészavarok és a szovjet múlt feldolgozásának kérdéseit járja körül. Második regénye, a Baby Jane (2005) a depresszió és a női kapcsolatok témáit dolgozza fel. A nemzetközi áttörést harmadik regénye, a Tisztogatás (Puhdistus, 2008) hozta meg számára. A regény az észt történelem sötét időszakait, a szovjet megszállást és az emberi sorsok tragédiáit mutatja be. A Tisztogatás világszerte elismerést aratott, több mint 40 nyelvre fordították le, és számos irodalmi díjat nyert, köztük a Finlandia-díjat (2008), a Runeberg-díjat (2009) és az Északi Tanács Irodalmi Díját (2010). A műből színdarab, film és opera is készült, amelyek tovább növelték Oksanen hírnevét. Negyedik regénye, a Mikor eltűntek a galambok (Kun kyyhkyset katosivat, 2012) az észt történelem második világháború alatti és utáni időszakát dolgozza fel, az ellenállás, a kollaboráció és a személyes tragédiák témáit vizsgálva. Ezt követte a Norma (2015), amely a mágikus realizmus elemeit ötvözi a társadalmi kérdésekkel, például a béranyaság és a női test commodifikációjának problémáival. Legújabb regénye, az Ugyanaz a folyó (Sama joki, 2024) ismét mély társadalmi és történelmi kérdéseket feszeget, miközben az emberi kapcsolatok és a múlt feldolgozásának témáit helyezi előtérbe.
Oksanen a már említetteken kívül számos nemzetközi és hazai irodalmi díjat nyert, köztük: 2010-ben a Prix Femina étranger vagyis a rangos francia irodalmi Femina külföldi díjat, amelyet 1985-ben alapítottak. 2012-ben Pro Finlandia Érdemrenddel tüntették ki, majd 2013-ban megkapta Svéd Akadémia Északi Díját, ezt az elismerést gyakran a „kis Nobel-díjként” emlegetik. Aktívan részt vesz a közéleti vitákban, különösen a nők jogai, a szólásszabadság és a történelmi igazságok feltárása terén. Publicisztikáiban és nyilvános szerepléseiben gyakran foglalkozik a szovjet múlt feldolgozásának kérdéseivel, valamint a finn és észt identitás közötti kapcsolatokkal. Munkássága nemcsak irodalmi értéket képvisel, hanem fontos társadalmi és történelmi kérdéseket is felvet, amelyek relevánsak a mai világban.
Sofi Oksanen 2025. május 24., szombaton találkozik a SepsiBook-ra érkező látogatókkal és irodalomkedvelőkkel:
19:00 – Elveszett évtizedek nyomában – közönségtalálkozó Sofi Oksanen íróval. Beszélgetőtárs: Jankó Szép Yvette fordító. Az esemény angol nyelven zajlik, román és magyar szinkronfordítással. Helyszní: Porond.
Gombos Zoltán fesztiválkoordinátor köszönetet mondott mindazoknak, akik már szeptember elejétől azon dolgoznak, hogy az egyre rangosabbá váló esemény sikeres legyen: sokat tettek a Bod Péter Megyei Könyvtár, a Kónya Ádám Művelődési Ház munkatársai, valamint a Mikes Kelemen Egyesület, egy pályázat révén a Román Nemzeti Kulturális Alaptól is sikerült támogatást szerezni. Örvend a meghívottak különböző platformokon tett visszajelzéseinek is, amelyek azt mutatják, a SepsiBook számukra több, mint „sima jelenlét”, és szívvel-lélekkel várják, mert tudják, jó helyre érkeznek. A SepsiBook területére továbbra is ingyenesen lehet belépni, de lesz néhány esemény, amelyre előzetesen regisztrálni kell, vagy éppen belépőt kell váltani. Utóbbiakra is nagy az érdeklődés, egyre fogynak a jegyek, siessen az, aki részt venne rajtuk – mondotta.
Az esemény ideje alatt nemcsak a városi autóbuszok fognak gyakrabban járni a Sepsi Arénáig, a Vadon Egyesület jóvoltából élményvonattal is ki lehet látogatni a helyszínre.
A Háromszék közlése nyomán
Kapcsolódó:
A teljes program ITT követhető!
