„Tagadhatatlan, hogy ennek az évfordulónak mindig vannak fájdalmas rezonanciái. Egyszer azt mondtam, Trianon számunkra olyan, mint a halál – elfogadjuk, hogy van, együtt tudunk élni vele, de sohasem tudjuk lelkileg feldolgozni a létezését” – nyilatkozta a Mandinernek Lakatos Mihály, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének senior kutatója arra a kérdésre, mit jelent napjaink embere számára a trianoni békediktátum évfordulója.
Hozzátette: „ez természetesen nem azt jelenti, hogy napjaink embere ezzel a frusztrációval kel és fekszik, hiszen minden nemzedéknek megvannak a maga életfeladatai és céljai, egyetlen generáció sem engedheti meg magának, hogy a múlt fogságában rekedjen. Ettől függetlenül persze minden nagy kudarcnak megvannak a maga nagy tanulságai is, amelyeket le kell vonni és a jövő tervezésében és építésében fel kell használni. Így Trianon üzenete is sokrétű, sok összetevője van… Tovább
Kapcsolódó:
Trianont leginkább az országgal nem törődő magyar politikusoknak „köszönhetjük”
Hatos Pál számtalan apró és olykor talán kevésbé fontosnak tűnő részlettel illusztrálja a nagy sztorit, amit százöt éve sem megemészteni, sem kiköpni nem tud a magyarság – már akit érdekel ez a téma. Mert akkor sem éppen mindenki foglalkozott vele, ahogyan Hatos írja, a nincstelen, éhező, robotoló falusiak javát nem foglalkoztatta az, ami a falu határán túl történik. A földosztásra vártak, amiből valamicske lett is (főleg –icske), hogy az elvileg őket képviselő kisgazda politikusok aztán feladják elveiket is, már a budapesti lebujok mélyén, beolvadva a Horthy-rendszer bethleni konszolidációjába. (…) Úgy szórja elénk – fölöttébb szellemes stílusban – a lehető legszínesebb történeteket, hogy voltaképp végül már nem is szomorkodunk, hogy mivé lett a Magyar Királyság, a monarchia, meg aztán az ilyen-olyan köztársaságok. Ezt érdemeljük, mert mást nem érdemeltek őseink se. Akik, derül ki, a szó szoros értelmében elk…ták az országot 1918 és 1920 között: az egész ország egy kuplerájjá vált – írja recenziójában Szerbhorváth György…Tovább
Magyarország 1919-ben hónapokig harcolt a román túlerő ellen, míg végül egy utolsó támadás felemésztette a magyar haderőt. Nem igaz, hogy „meg sem próbáltuk”, és a török–magyar párhuzam sem állja meg a helyét. Cikkünk első részében felvázoljuk, miért nem lehetett a magyar ellenállás olyan sikeres, mint Törökországban, illetve bemutatjuk a román benyomulást a keleti Kárpátoktól Budapestig, valamint a magyar-román háborút… Tovább
