Az Élő Székelyföld Egyesület és Munkacsoport, partnereivel – székelyföldi kiadókkal és szerzőkkel – , együttműködésben a Székelyudvarhely-Belvárosi Unitárius Egyházközséggel idén is könyvnapokat szervez. Ezúttal nem lesz lehetőség a régió teljes 2024-es könyvtermésének bemutatására, csak arra szorítkozunk, hogy felhívjuk néhány friss kiadványra a figyelmet, illetve lehetőséget biztosítunk, hogy a szerzők találkozhassanak a potenciális olvasókkal.
A vásár mellett az egyházközség gyülekezeti termében e két nap során „könyvturkálót” nyitunk, ahová az emberek elhozhatják megunt vagy több példányban meglévő könyveiket, esetleg a hagyatékokból származó, vagy költözések, lakásátalakítások, elhalálozások miatt „fölöslegessé” vált könyveiket és folyóirat-kollekcióikat. Ugyanakkor – jelképes összeg ellenében – haza is vihetnek majd azokból a használt kiadványokból, amelyeket érdekesnek tartanak, és szívesen elhelyeznének saját házikönyvtáraikban.
Szerda, december 11.
11:00 óra – Mihály János történész mutatja be a székelység történetével, illetve jelkép- és zászlóhasználatáról szóló könyvét.
A kötet a szerzőnek a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnál és a Nemzetstratégiai Kutatóközpontnál készült munkáit tartalmazza, amelye a fenyédi Milioris Kiadó jelentetett meg. Dr. Szekeres Attila István címertani szakember, a Nemzetközi Címertani Akadémia tagja a bevezetőben kiemeli, ez a kötet a szerző „címer- és zászlótörténeti munkásságának legfontosabb írott termését összesíti”.
A Székely szimbólumok régen és ma című kötet négy rövid tanulmányon és egy interjún keresztül nyújt betekintést a székely jelképek múltjába és jelenébe. Mihály János (1964) történész, helytörténész, a székely történelmi zászlósor tervezője és megrajzolója, akinek kezdeményezésére jött létre 2009-ben Székelyudvarhelyen a Székely Címer-, Pecsét és Zászlótörténeti Munkacsoport. Az időközben eltelt évek folyamán a kutató több, a témába vágó tanulmányt, cikket publikált az Aeropolisz, a Kárpát-Haza Évkönyv köteteiben, a Székelyföld folyóirat és a Kárpát-Haza Szemle lapszámaiban. E most megjelent kötet anyagát ezekből a publikációkból válogatták össze.
A Mosolyváltás című humoros prózákat tartalmazó kötetről Lőrincz József írt recenziót Újszerűség és kísérletező kedv egy székely kiadványban címmel a Várad folyóiratban.
13:00 és 16.00 óra között – antológiaszerzők és udvarhelyszéki költők és írók dedikálnak – Sánduly Lajos (Zeteváralja), Szente B. Levente (Székelykeresztúr(, Nagyálmos Ildikó, Lőrincz József, Ványolós István, P. Buzogány Árpád, Szakács István Péter (mindannyian Székelyudvarhelyről) – antológiákban is szerepelnek, de saját köteteiket is elhozzák, amennyiben rendelkeznek még példányokkal;
Szente B. Levente (1972) Középiskoláit Székelykeresztúron végezte (1990), majd két évet járt a székelykeresztúri vaskohászati líceumban, ahol 1992-ben érettségizett. 2001–2002-ben a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola magyar–néprajz szakos hallgatója. A székelykeresztúri polgármesteri hivatal kulturális referense, szerkesztő-riporter a székelykeresztúri Hargita Line kábeltelevíziónál. Jelenleg könyvtáros-levéltérosknt dolgozik a város polgármesteri hivatalánál. Első írásait a Romániai Magyar Szó közölte (1994), majd a Hargita Népe, az Udvarhelyi Híradó, a Népújság, az Udvarhelyszék, az Áttekintő, a Hazanéző, a kolozsvári Helikon, a Korunk, a zilahi Hepehupa, a Látó, a Székelyföld, a Bárka, az Agria, a Hitel, a Bukaresti Magyar Élet, a Garabontziás lap (itt szerkesztő munkatárs is), a kanadai Kalejdoszkóp, a Helyőrség, a Képírás és más fórumokon közöl. Jól érzékelhető, hogy számos folyóirat és internetes fórum közli rendre verseit, meséit, cikkeit és könyvismertetőit. Erre a rendezvényre Tündérkert című gyermekvers-kötetét is elhozza.
Ványolós István (1950) elsősorban pedagógógusként ismerték ezidáig Udvarhelyszéken, tanított Zetelakán, majd Székelyudvarhelyen, igazgatója volt a Tamási Áron Gimnáziumnak (1998-2002), tanfelügyelő (201-2015), főtanfelügyelő-helyettes is (2010), több cilkuson át önkormányzati képviselő (2000-2008 és 2016-2020 között), tagja volt Hargita Megye Tanácásnak is (2014-2016). Tartott a szélesebb nyilvánosságnak szánt művészettörténeti előadásokat, közölt történettudományi tanulmányokat, egy ideje azonban – főleg a nyugállományba vonulása óta – nem bír a Múzsával: verseket ír. Ifjúkorban visszafogott szenvedély? Halogatott debütálás? Őszikék? Summája az életnek? – mindezek külön-külön és együtt. A forma szabályait betartva. És szabadon. Ciklusokban. És egymagukban is helytálló versekben. Így: „Egy kis őrült játék (monológ) Artista vagyok, zuhanás szépségével. Arcom szúrós szemekkel, kiütéssel, asszonyránc élvezettel. Együtt élek férgekkel, rémekkel, vágtató lovakkal, vadházasságban dámákkal, perverz álcákkal. Zokogok megcsúfolt szerelmek párnáján, gályarab vagyok szójátékok süllyedő hajóján. Görbülök, megtörök, hajlongok, lázongok. Rossz a hírem, lassul vérem, gyengül hímem, végem félem. Szememben zöldessárga láng villan, hajnali pírfényben vérengző tigris surran. Taszít az elmúlás, vonz a szép szelíd megnyugvás. Őrült vagyok: zsonganak a repülő halak, omlanak a fel nem épített falak, sasok mászkálnak, úszik a kredenc, hangom rút fegyenc! Egyszerre vagyok angyali és ördögi, aki a vaskalapot lengeti. Kertemben vérzik a sövény, szűkül az ösvény, szakít a verőfény. Tűzkatlan augusztusban születtem, keresztet vetettem, élet és halál közt lebegtem, Mindenhatóm előtt hebegtem, mindenkit szerettem, de az eszelős szépséget mindenkitől irigyeltem. Hát így éltem!”
Amikor erről a mostani kötetről, a Boszorkánykörről beszélgettünk a szerzővel, és arról, hogy ma bemutatásra kerül, elmondta azt is, hogy az itt szereplő írások megjelentek különböző folyóiratokban. Tizenhat novelláról van szó. Amikor utánanéztem a repertóriumokban, mindjárt kiderült, hogy közülük tizenkettő valóban korábbi, s feltételezhető, hogy a hiányzó négy is megtalálható a világhálón, utalás van rá, hogy hol, melyik lapban található, csak egyelőre elkerülte a figyelmemet. Néhány írást magam is olvastam korábban a Székelyföldben és a Bárkában. Tehát úgy néz ki, hogy Szakács István Péternek volt egy kötetre való tartaléka. Tehát ezek az írások még nem a hosszúnak mondott alkotói szabadság alatt keletkeztek, hanem jóval azelőtt, hogy a nyugger-időszak kezdetét vette volna az író életében. Főállásban még magyartanár volt, hiszen a mindentudó internet szerint az itt szereplő prózák 2014 és 2019 között keletkeztek, vagy legalábbis ebben az intervallumban nyerték el végső formájukat. Egyébként Szakács István Péter nem olyan író, aki utólag még cifrázza, igazítja az alkotásait, amikor megjelentek a válogatott novellái 2022-ben Angyalok átjárója címmel, rákérdeztem, hogy bizonyos idő eltelte után – mondjuk tíz-húsz év múltán – másképp látja-e a dolgokat, bevallotta, hogy nem változtatott ezeken a szövegeken. Úgy voltak jók, úgy jók, ahogy anno megírta őket… Tovább
A marosvásárhelyi Látó archívumában az író számos novellája szabadon olvasható, akár le is tölthető: ITT.
Méltatói, bírálói, népszerűsítői közül érdemes elolvasni Péter Beáta írását , illetve Nagygéci Kovács József Nyilvánvaló című recenzióját.
A vaskosabb, az életművet egészében átfogó, azt tökéletes pompájában bemutató válogatás végigvezet a teljes írói pályán, hiszen a szövegek a szerző öt korábbi kötetéből, az elmúlt huszonöt év terméséből álltak össze, melyre utal a bevezetőben idézett rész is. Ennek ellenére, vagy épp ezért az lehet az olvasó érzése, ahogyan halad végig az újabb és újabb novellákon, hogy egy teljesen koherens, egyenletesen felépülő és haladó szövegkonstrukcióval van dolga.
Elsőre nem is igazán tudtam eldönteni, bosszankodjam-e azon – írja róla Bálint Tamás – , amikor gyanítom, hogy mintha többször megjelennének ugyanazok az elemek a különálló (és a megírásukat tekintve, egymástól akár évtizedekre levő) szövegekben, mintha a hosszú idő alatt a szerző nem fejlődött volna, hanem ugyanott toporogna – míg végül arra kellett rájönnöm, hogy eleve, már az induláskor, az 1996-ban megjelent Francia tavasz című debütkötetében magasra tette a lécet, és folyamatosan kiemelkedő színvonalon alkot azóta is. Az egyenletesség ugyanis nem unalmasság, és ami jó, abból sosem árt még több… Tovább
Szakács István Péterrel a Bárka című folyóirat közölt hosszú életút-interjút 2022 júniusában, amikor pedagógusként nyugállományba vonult, „megházasodott” és ráfordult a végtelenített szépírói pályára, ahogy maga is „hosszú alkotói szabadságra” – , amely nyomtatásban és a lap elektronikus változatában egyaránt megjelent:
Irodalom nélkül bábukká, robotokká silányulnánk
Sebestyén Péter, jelenleg Csíkszenttamáson szolgáló plébános közíróként és elbeszélőként is jelentős, szuverén személyisége a székelyföldi tollforgatók társadalmának. Erre az alkalomra a készletében még fellelhető köteteivel érkezik, amelyek közül kiemelhető a két legutóbbi: az Ősbizalom – kisesszé-válogatás – és az Aranymosás – , amely nem más, mint az olvasmányélmények során összeálló cetligyűjtemény, amellyel Bölöni Domokos szerint tulajdonképpen új műfajt teremtett.
Ízelítő és kedvcsináló gyanánt álljon itt egy rövid publicisztika és egy friss cetli-összeállítás – december elejére készült el – , amelyek egyelőre csak elektronikus felületeken jelentek meg, itt, a Élő Székelyföld Egyesület portálján, Eloszekelyfold.ro illetve a főtisztelendő úr személyes honlapján, amely idestova több mint tíz esztendeje működik: Peterpater.com.
„Mesterséges” és „intelligens” Jézus
Hu/hó-morzsák – Cetlik decemberre (24/16)
17:00 óra – Balázs Árpád szerzői estje – a jeles közíró, ny. újságíró város- és sporttörténeti köteteivel várja az olvasókat;
18:00 óra – Játékbirodalom – Botár Emőke, Főcze Kornélia, Nagyálmos Ildikó, P. Buzogány Árpád gyermekversei – kötetbemutató;
Új gyermekkönyv: Játékbirodalom – A Játékbirodalom című gyermekvers antológiát idén jelentette meg a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont. Szerzői megyénkbeli alkotók, a kiadvány Botár Emőke, Főcze Kornélia, Nagyálmos Ildikó és P. Buzogány Árpád gyermekverseit tartalmazza. Az illusztrációkat a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjai rajzolták. A fejezetcímek sejtetik, milyen témájú versek következnek sorra.
A kötetet már önállóan olvasni tudó elemistáknak ajánlják, ám az ovis korosztály érdeklődésére is számot
tartanak a többségében tréfás, érdekes történetek – olvasható a kiadványt népszerűsítő közleményben.
Csütörtök, december 12.
11:00 óra – Székelyföldi vers/prózaantológiák bemutatása szerzők jelenlétében;
17.00 óra – Ökumenikus istentisztelet az unitárius templomban, amelyre meghívjuk Hargita Megye Tanácsának elnökét, Székelyudvarhely Megyei Jogú Város vezetésének képviselőit, a városi kulturális intézmények vezetőit és munkatársait, valamint a Bánja-e a székely?… I. című kötetben szereplő települések – Oroszhegy, Varság, Zetelaka, Fenyéd, Máréfalva, Kápolnásfalu, Szentegyháza, Lövéte, Homoródalmás, Oklánd, Homoródszentmárton, Parajd és Korond – képviselőit, egyházi és világi vezetőit, azokat a személyeket, akik hozzájárultak a kiadvány létrejöttéhez; az istentisztelet keretében a jelenlevők imádkozni fognak közösségünkért, megválasztott kisebbségi és többségi vezetőinkért, hogy a következő években méltósággal és alázattal, következetesen és a legnagyobb hozzáértéssel, minden állampolgár javát hitelesen és önfeláldozóan szolgálva tölthessék be hivatalukat;
18:00 óra – Simó Márton Bánja-e a székely?… I. című kötetének bemutatása a gyülekezeti teremben; a szerzőt és jelen munkát méltatja P. Buzogány Árpád író, költő, közművelődési szakember, Bálint Elemér Imre „emeritus” polgármester, Oroszhegy község aktuális településmenedzsere; a rendezvény keretében a szerző válaszol az érdeklődők kérdéseire, illetve dedikálja az új könyvét.
E riportsorozat megírásának egyik célja, hogy bemutassa az érintett települések mai gazdasági és társadalmi helyzetét, a rejtett potenciált, a most zajló folyamatokat, illetve a közeljövőre vonatkozó terveket. Minden egyes települést az önkormányzatok és az egyházközségek, a helyi vállalkozások és intézmények szintjén, illetve a civil berkekben zajló közösségépítő munka szemszögéből is vizsgál, figyelve arra, hogy rávilágítson a szellemi és az épített örökségre. Mert a településkép önazonosságunk szerves része.
„Az itt szereplő írások komoly könyvészet tanulmányozása, alapos levéltári és múzeumi tájékozódás mellett készültek, kiegészítve kapcsolódó grafikákkal, régi és új fotókkal. Így a sorozat egyik fő erőssége, hogy a leírtakat vizuálisan is hangsúlyozza, összehasonlítási alapot teremtve ahhoz, hogy ráébredjünk egyéni és közösségi tévedéseinkre, talentumaink és javaink folytonos pazarlására. Mert jó lenne úgy átadni forrásainkat és azok vidékét az utánunk következőknek, hogy látható módon megmaradhasson a karakter, s benne egy olyan jövendő kontúrja, amely nem holmi üzemanyagfeltültő-állomások vagy kozmopolita bevásárlóközpontok járuléka, s nem az a vidék, amely elszenvedi a mai trend eurómilliókban, betonban és acélban kifejezett projektjeinek hatását, hanem tudatosan és organikusan a miénk” – olvasható a könyv ajánlójában.
Az első kötetben a Hargita-Hegyalja, a Homoród-mente, az Udvarhelyszéki-Viharsarok, Firtos-környezete és a Sóvidék Hargita megyében található része bukkan fel. Hamarosan elkészül a második kötet is, amely a Nagy-Küküllő-, a Gagy- és a Nyikómente településeiről készít hasonló merítésű írott, rajzolt és fényképezett jelentést. Időközben a munka Erdővidéken, Gyergyó- és Csíkszék területén, illetve a Kis-Küküllő-mente településein folytatódik, hogy újabb kötetetekkel bővülhessen ez a sorozat. A szerző több alkalommal is arról nyilatkozott, hogy szeretne eljutni és riportokat készíteni a történelmi Székelyföld mind az 518 – vagy több! – településén. Ezen önkéntes vállalásnak igyekszik majd eleget tenni a jövő években.
Simó Márton életút-interjúja a Várad 2023/12-es számában jelent meg: „Leplezetlen őszinteséggel – keresztül-kasul az életemen”
Hasznos tudnivalók
A rendezvény minden érdeklődő számára nyitott. Az első napon 11 órától kezdődően lehet bevinni a „fölöslegessé” vált könyveket a gyülekezeti terembe. Amennyiben valaki elvitelre szeretne egy-egy példányt kiválasztani, azt darabonként jelképes, 5 lejes áron teheti meg. Ugyanettől az időponttól kezdve megvásárolhatók a jelenlevő kiadók könyvei is.
Amennyiben más szerzők, kiadók, intézmények szeretnének ebbe a programba bekapcsolódni, jelentkezhetnek a szervezőknél: P. Buzogány Árpád, telefon: 0745381420, ill. Simó Márton, telefon: 0743815149.
A meghirdetett program nyitott, menet közben is bővíthető!
Amennyiben a „könyvturkáló” ezen a helyszínen életképesnek bizonyul, akkor az egyházközség megtartja az üzemeltetést és a továbbiakban is – csere-bere lehetőséggel – a betérők rendelkezésére bocsátja. Amennyiben ilyen melléktevékenység itt nem folytatható, akkor a könyveket átadják a Városi Könyvtárnak, illetve oda irányítják az érintett híveket és a betérő érdeklődőket is.
Az Élő Székelyföld Munkacsoport és Egyesület keresi a lehetőségét annak, hogy a 2025-ös esztendőben is szervezzen hasonló könyves rendezvényeket. Úgyhogy az építő jellegű egyéb javaslatokat szívesen meghallgatják az ötletgazdák!
Ez a rendezvény saját elképzelés mentén, a Székelyudvarhely-Belvárosi Unitárius Egyházközség befogadókészsége jóvoltából valósulhat meg.
A KÍNÁLAT ÉS AZ ÍRÓI FELHOZATAL FOLYAMATOSAN BŐVÜL!
