In memoriam Gustav Klimt & Egon Schiele
Turcza László festészeti kiállítása
A csíkszeredai Megyeháza Galériában kerül sor 2024. május 10-én, pénteken, 18 órától Turcza László kiállításának megnyitójára. A művész ezalkalommal az utóbbi két esztendőben készült alkotásait mutatja be, minden bizonnyal számos meglepetéssel és olyan jellegzetességekkel, amelyek mindig olyannyira egyéni hangvételűvé teszik a munkáit. A kiállítás 2024. június 5-ig tekinthető meg.
Turcza László (1953) középiskolás koráig Medgyesen nevelkedett, rajztanár édesapja vezette be a képzőművészet rejtelmeibe. A középiskolát Székelykeresztúron végezte, majd 1972-ben Csíkszeredába költözött. Előbb a Hargita Művészete Szövetkezet, majd 1990-től a Csíki Székely Múzeum munkatársa volt egészen nyugdíjba vonulásáig. Több művészcsoport és egyesület alapítói között találni a nevét. Számos egyéni és csoportos kiállítása mellett az újtusnádi katolikus templom és a kolozsvári jezsuita kolostor számára készített kompoziciókat. Az elmúlt fél évszázad során a csíkszeredai művészetkedvelők már többször megtekinthették igen gyakran szürrealista fogantatású, erőteljes színvilágú képeit, amelyekben ritkán könnyebb, máskor súlyosabb témájú mondanivalókhoz nyúl. És mindemellett elképzelései, ecsetje nyomán élték meg rendhagyó feltámadásukat régi ablakkeretek vagy az idő által más, veszendőnek ítélt tárgyak. A művész kivételes elemző és összefüggéseket kereső képessége nem csupán életet tudott lehelni, hanem új jelentéstartalommal tudta felruházni mindazt, ami volt, amit leírtunk és ami mégis csak itt maradhat közöttünk.
Kapcsolódó
A mindennapi élet ferde történései
Alkotásai alaposan eltérnek a hagyományos csíki és erdélyi realizmustól és a poszt avangárd alkotások közé sorolhatók. Tagadhatatlan közönségsikerüknek éppen az a titka, hogy a hétköznapok gépies felszíne, az ide-oda rohangálás, a sok-sok, olykor gúzsbakötő tennivaló, a megélhetés ránk kényszerített vagy ránk kényszerülő fegyelme alatt valamennyiünkben ott él egy szabad ember, aki szívesen ledobna magáról minden koloncot, aki szeretné felcserélni a mindennapok valóságát az álmok, a képzelet varázslatos világával, ahol nincsenek merev rendek és szabályok, ahol minden megtörténhet, ahol bármi-bármivel összekapcsolódhat, ahol az élet sokszínűségét nyugodt szívvel elfogadhatjuk.
A Hargita Népe és az Erdélyi Művészet közlése nyomán
