KözéletpolitikaSzékelyföldTörténelem

Autonómiát követeltek a Székely Szabadság Napján – félhangon és visszafogottan

Az MTI jelentése nyomán

Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön tartottak jelentősebb szabadtéri megemlékezéseket, iletve felvonulásokat a Székely Szabadság Napján, vasárnap, 2024. március 10-én.

Amint arról a korábbiakban is beszámoltunk, Marosvásárhelyen a résztvevők 16:00 órakor gyülekeztek a Székely Vértanúk emlékoszlopánál, majd a Városháza elé vonultak, ahol petíciót adtak át a prefektúra képviselőjének. Mérsékelt érdeklődés mellett tartották a megemlékezést és a felvonulást – amely során nem az úttesten, hanem jelentős közbiztonsági, csendőrségi felügyelet mellett, a járdán haladhattak a tüntetők.

Molnár Gyöngyvér a Székely Nemzeti Tanács csíkszentléleki képviselőjeként szólt az egybegyűltekhez – Fotó: Borbély Fanni/ Székelyhon

A Székely Nemzeti Tanács szervezésében Csíkszeredában, Csíksomlyón, a Fodor-ház kertjében, a Székely Hadosztály emlékművénél találkoztak a megemlékezők. Az ünnepségen Veress Dávid és Molnár Gyöngyvér mondtak beszédet. A „Székelynek lenni” mottójú esemény felszólalói szerint „székelynek születni egy küldetés, ami nem kicsi felelősséggel jár, ugyanis a mi dolgunk megvédeni közösségünk identitását, és félő, hogy ezt a terhet egyre kevesebben veszik magukra” – írja tudósításában egyebek mellett a Székelyhon. A beszámoló ITT  olvasható!

Fotó Albert Levente/ 3szek.ro

Mintegy kétszázan gyűltek össze székely és magyar zászlókat szorongatva a sepsiszentgyörgyi Turul-emlékműnek otthon adó téren vasárnap a Székely Szabadság Napján, hogy méltóságteljesen, egyben erőt is felmutatva hirdessék: a székely egységes nemzet, melynek nem csak jelene, de jövője is van. A szónokok – köztük Beke István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egykori tagja – és a résztvevők a székelység szabadság és önrendelkezés melletti elkötelezettségének is hangot adtak – számol be az eseményről a Háromszék. A tudósítás teljes szövege ITT található a napilap portálján.

Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere is megjelent a marosvásárhelyi felvonálon. Arról, hogy nagyobb küldöttség ment volna át erre az alkalomra, nem szereztünk tudomást. Elképzelhető, hogy magánkezdeményezből páran odautaztak. Számos kisebb-nagyobb településen a március 15.-re készülnek, amely ünnepségeket ott az önkormányzatok, az egyházak, a civilek és a politikai pártok szerveznek. Kifulladt volna az autonómiáért folytatott küzdelem? Vagy az a baj a Székely Szabadság Napjával, hogy túl közel esik március idusához?

Az MTI, a Székelyhon és a Háromszék tudósítása nyomán

FRISSÍTVE!

Gálfi Árpád személyes fb-oldala – a felvétel a marosvásárhelyi főtéren készült – , a háttérben a Romulus és Remus szobor az anyafarkassal, amely a román nemzet latin gyökereit hirdeti, egyike a Benito Mussolini (1883-1945), illetve a fasiszta olasz állam által adományozott öt „eredeti” másolatnak, amelyeket romániai közterületeken helyeztek el. Van némi csúsztatás Olaszországban is a városalapító ikreket, Romulust és Remust megmentő anyafarkas szobra körül, amelyet ma a római Capitolium Múzeuma őriz, IV. Sixtus pápa ajándékozta az intézménynek 1471-ben: egy 2006-os vizsgálatig azt tartották róla, hogy a farkasalak az i.e. 5. századból származik és az ikrek figuráit a 16. század elején adták hozzá. 2008-ban Anna Maria Carruba restaurátor mintegy újdonságként azzal állt elő, hogy munkája során alaposan tanulmányozta a szobrot és egyre inkább megbizonyosodott arról, hogy a farkas is legfeljebb a kora középkor, a 7-8. század műve. Szerinte erre utaltak bizonyos szennyeződések, valamint a bronz megmunkálásának technikája. Róma városának – illetve a birodalomnak – jelképéről konferenciát rendeztek a Capitoliumi Múzeumban, ahol a Romulust és Remust szoptató anyafarkast őrzik. Mint kiderült, a farkasalakot a XV. században egészítették ki az ikrekkel. A találkozón Edilberto Formigli restaurátor professzor, a bronzöntési technikák szakértője ismertette legújabb téziseit. Formigli szerint a farkasszobrot nem az etruszkok és nem is a rómaiak öntötték, hanem a középkorban készült – közli a Cultura Magazin egy 2012-es tanulmányban.

Kapcsolódó

Hány éves a római farkas?

Vitatkoznak a tudósok

 

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb