A 80 évnél fiatalabb bíborosok döntenek az új pápa személyéről a május 5. és 10. között kezdődik a konklávén, ahol megválasztják a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa utódját – írja a La Repubblica. A dátumot az olasz lap az Ordo Exsequiarum Romani Pontificisből, a pápa haláli utáni szabályokat és eljárásokat meghatározó liturgikus szövegből következtette ki: eszerint ugyanis a konklávénak az egyházfő halálát követő 15. és 20. nap között kell megkezdődnie.
A pápaválasztó konklávé pontos időpontját a temetést követően tűzik ki, utóbbira pedig a péntektől vasárnapig tartó időszakban kerül sor. A bíborosok kollégiuma határozza mg a pontos dátumot, amelynek a szabályok szerint a halálesetet követő 4-6. napra kell esnie, előzetes információk alapján azonban a temetést szombaton tartják majd.
A Sixtus-kápolnában tartott konklávén a nyolcvan évnél fiatalabb bíborosok vehetnek részt, ők dönthetnek arról, ki lesz az új pápa. Jelenleg több mint 90 országban 250 bíborosatevékenykedik, de közülük csak mintegy 135-en elektorok. Közülük is 110-et Ferenc pápa választott ki az elmúlt tíz évben, és e főpapok személye tükrözi Ferenc felfogását a nyitott és befogadó katolikus egyházról.
A Szent Péter-bazilika emléktáblája azokról a pápákról, akiket ott temettek el (nevük latinul és a temetkezés éve) – Forrás: Wikipédia
Azok az idősebb és középkorú emberek, akik a múlt század második felében születtek, tanúi lehetettek több pápa életútjának és temetési szertartásának.
Tiszteletreméltó XII. Piusz – Eugenio Pacelli (1876-1958), a római katolikus egyház 260. pápája 1939–1958 között töltötte be hivatalát. A második világháború idején a Vatikán hivatalosan semleges volt, de a katolikus egyház háború alatti vezetése és a Reichskonkordat továbbra is vita tárgyát képezi; XII. Piuszt „Hitler pápájának” is nevezték. Tisztelői aszkétának és „Isten szentjének” tartották, kritikusai a népirtással szembeni „nyilvános hallgatását”, a második világháború alatti ellentmondásos pártatlansági politikáját, a háború utáni időszakban pedig a buzgó antikommunizmusát rótták fel neki.
Szent XXIII. János – Angelo Giuseppe Roncalli (1881-1963.) római pápa 1958–1963 között, Szent Péter 261. utóda. Szegény parasztcsaládból származott, s ezt sohasem felejtette el: élete végén szellemi testamentumában is hálát adott, hogy szegényen halhat meg. Egyszerűségének, közvetlenségének és őszinte emberszeretetének köszönhetően minden idők egyik legnépszerűbb pápája volt. A hívő nép ajkán megbecsülést kifejező megszólításai születtek. Özönlöttek hozzá a zarándokok, az egyszerű emberek szentjeként vonul be a Panthéonba. Bár pápasága csak viszonylag rövid ideig – kevesebb mint öt évig – tartott, mégis maradandót alkotott, hiszen teljesen váratlanul összehívta a II. vatikáni zsinatot, a római katolikus egyház 21. egyetemes zsinatát, amelynek feladata az egyház reformja, valamint a többi keresztény felekezettel és a nem hívő világgal való viszonyának rendezése volt. Ezzel új korszakot nyitott a katolikus egyház történelmében.
Szent VI. Pál – Giovanni Battista Enrico Antonio Maria Montini (1897-1978), aki Lombardia tartományban honos nemesi család sarjaként született, római pápa volt 1963 és 1978 között. Ő felügyelte elődje, Szent XXIII. János pápa által összehívott II. vatikáni zsinat legtöbb döntésének meghozatalát.
Boldog I. János Pál – Albino Luciani (1912-1978) a 263. római pápa 1978-ban, aki mindössze 33 napot uralkodott. Nem volt lehetősége arran, hogy bíborosokat nevezzen ki, és nem jutott ideje pápai körlevél (enciklika) kiadására sem. Egyszerű, közvetlen és derűs személyisége miatt azonban óriási népszerűségre tett szert, ezért a köznyelv elnevezte „mosolygós pápának”. Nyilatkozatai szerint folytatni kívánta a második vatikáni zsinat által elindított reformfolyamatokat, valamint alapvető változásokat tervezett a katolikus egyház működésében. 1978. szeptember 28-án halt meg dolgozószobájában, a vatikáni Apostoli Palotában.
Szent II. János Pál – Karol Józef Wojtyła (1920-2005) a katolikus egyház feje 1978-tól haláláig; 264. volt az egyházfők sorában, 455 év óta az első nem olasz származású, és az összes addigi pápa között a legelső, aki egy szláv nép fia. Ezért különösen magáénak érezte azoknak a népeknek a felhívását, akikhez a két szent testvér, Cirill és Metód fordult. Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus, valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte.
Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a „létező” szocializmust és a kapitalizmust. Szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen. Hosszú pályafutása alatt több mint száz külföldi utazást tett. Kétségtelenül ő a történelem eddigi legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon.
XVI. Benedek – Joseph Aloisius Ratzinger (1927-2022) német teológus-pap, a katolikus egyház feje 2005 és 2013 között. 2013-tól haláláig emeritus pápa. A bíborosi testület 2005. április 19-én választotta pápává; 2005. április 24-én iktatták be. Ő a nyolcadik német pápa, és a 265. a római katolikus egyházfők sorában. A legutóbbi német pápa a Németalföld területén született VI. Adorján (1522–1523), míg a legelső pápa, aki a mai Németország területén született, II. Viktor (1055–1057) volt.
Ferenc pápa – Jorge Mario Bergoglio (1936–2025) a katolikus egyház 266. pápája. Ő az első pápa a jezsuita rendből, és ugyancsak ő az első, aki az amerikai kontinensről és a déli féltekéről származik, valamint az első, aki Európán kívül született vagy nevelkedett a 8. századi III. Gergely pápa, a szíriai származású egyházfő óta. Találkozhatott elődjével, az emeritus pápával, XVI. Benedekkel.
A regény- és drámaírókat, a dokumentum- és játékfilm készítőket egyaránt izgatta a rendkívüli állapot, amikor aktív és emeritus pápák kortársai lehettünk
A két pápa című színházi előadásban a megértést és az empátiát erősíti XVI. Benedek pápa és Bergoglió bíboros, annak ellenére, hogy szöges ellentétei egymásnak. Molnár Piroska és Jordán Tamás a Nemzet Színészeivel, valamint Lukács Sándor Páger Antal-színészdíjas színművésszel, illetve Trokán Anna színész szereplésével láthatta a darabot. Ez a felvétel Makón, a Hagymaház színpadán készült (2024).
Dokumentumfilm, áldokumentumfilm egyaránt készült XVI. Benedek és Ferenc pápáról.
Ferenc pápa temetési szertartása más lesz, mint volt az elődeié
Diego Ravelli érsek, az apostoli szertartások mestere szerint az elhunyt Ferenc pápa azt kérte, hogy a temetési szertartás legyen egyszerűsített, és a hangsúly az egyház hitének kifejezésén legyen a feltámadt Krisztus testében „A megújított szertartás még inkább azt kívánja hangsúlyozni, hogy a római pápa temetése egy pásztor és Krisztus tanítványának temetése, nem pedig egy e világi hatalmasságé” – idézte a Vatican News Diego Ravelli érsek.
Ferenc pápa földi maradványait nem hármas koporsóban helyetik el, ahogy elődeiét – két fa- és egy ónkoporsóban –, hanem kettős, ón- és fakoporsóban – erre vonatkozóan is életében hagyatkozott. A pápa testét a rezidenciáról átszállítják a Szent Péter-bazilikába, a főoltár elé. Megkezdődik a nyitott koporsós, a nyilvános ravatal felállítása, ahol a rómaiak és a világ minden részéről odasereglő hívek leróhatják kegyeletüket. A ceremóniát követően általában körmenetben viszik/ vitték a pápa koporsóját a Szent Péter-bazilika altemplomába, viszont Ferenc pápa azt kérte, hogy Szűz Mária római főtemplomában, a Santa Maria Maggioré-ban temessék el. Ez újítást jelent, amelynek részleteit a következő napokban ismerehetik meg az emberek.
A temetési szertartást követően kilenc napon át mondanak gyászmisét az elhunyt egyházfőért. A pápai gyászszertartás színe nem fekete, hanem a vörös, ahogy a pápáknak saját viselete is eredendően a piros, nem pedig a ma ismert fehér reverenda.
ÍRÁSUNK A TOVÁBBIAKBAN FRISSÜL!
Kapcsolódó:
A Konklávé 2024-es brit–amerikai játékfilm (eredeti címe: Conclave), hossza 120′; rendezte: Edward Berger Peter Straughan forgatókönyve alapján, amely Robert Harris 2016-os azonos című regénye alapján készült. A főbb szerepekben Ralph Fiennes, Stanley Tucci, John Lithgow, Sergio Castellitto és Isabella Rossellini látható. A film világpremierje 2024. augusztus 30-án volt az 51. Telluride Filmfesztiválon. Az amerikai mozikban 2024. október 25-én mutatták be, Magyarországon pedig október 31-én jelent meg a Fórum Hungary forgalmazásában, Romániában 2025. január 21-e óta vetítik. Általánosságban pozitív véleményeket kapott a kritikusoktól; különösen az alakításokat és az operatőri munkát dicsérték, és világszerte több mint 114 millió dolláros bevételt ért el. Viszonylag rövid pállyafutása alatt – a film értékelése és fesztiválokra való benevezése még tart – komoly elismerésekben részesült; Peter Straughan a legjobb forgatókönyvért Oscar- és Golden Globe-díjat vehetett át. Feltételezhető, hogy Ferenc pápa halála is ráirányítja a figyelmet erre a nagyjátékfilmre, amely „valóban olyan, mint egy igazi konklávé”, hiteles és amennyiben leválasztjuk róla a fikciós elemeket, akár dokumentumértéke is van, hiszen az alkotók odafigyeltek az apró részletekre, a helyszínek kiválasztására vagy imitálására.
A film tartalmi kivonata dióhéjban: Lawrence bíborost bízzák meg a feladattal, hogy vezényelje le a pápaválasztási procedúrát a hőn szeretett pápa váratlan halálát követően. Nem sokkal azután, hogy a katolikus egyház legbefolyásosabb vezetői mind összegyűlnek szerte a világból, és bezárkóznak a Vatikán termeibe, Lawrence egy összeesküvés kellős közepén találja magát és olyan titokra derít fényt, ami az egyházat alapjaiban rázhatja meg.
Források: Vatican News, MTI, HVG, Telex.hu, RomKat.ro, Wikipédia
