ErdélyKultúraSzékelyföldSzépirodalom

A Tamási-jelenség kutatója

Lőrincz József munkásságáról

A most 75 éves Lőrincz József 1990 és 2011 között, nyugdíjba vonulásáig volt a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium magyar nyelv- és irodalom szakos tanára. A költő, közíró, néprajzos és irodalomtörténész fő kutatási területe a folklórpedagógia mellett Tamási Áron élete és pályája.

Munkáiban a Tamási-jelenség több új vonatkozását tárgyalta. Többek között olyan, a székely író alkotásaiban jelenlévő ősképekre hívja fel a figyelmet, amelyek a nyelvezet, észjárás miatt többnyire regionálisnak bélyegzett életművet egyetemessé avatják. A Tamási-művek csomópontjaiba helyezett bölcs mondásokra, szentenciákra is felfigyel, amelyek által az író népről, nemzetről, szülőföldről, erkölcsről, művészetről vall, és amelyek által „egy derűs, bizakodó közép-kelet-európai létértelmezést ismerhetünk meg”.

A gimnazista író

Ahogy egyik könyvének elemzője megjegyzi, Lőrincz József „…jól ismeri Tamási életművét, kellő alázattal, ugyanakkor igazi filológusi pontossággal és minuciózussággal kezeli a témát.” Aprólékos ténygyűjtő és -feltáró munkával még azt is dekódolja, amit a Szervátiuszok senkinek se mondtak-mondhattak el, de belevésték a farkaslaki Tamási-emlékkőbe. Amint Sárközi Csaba A kiáltó kő című írásában megállapítja (Átalvető, 2006. június, 28–29.), Lőrincz József kézen fogva vezet körbe bennünket könyvében, hogy megértsük a kő titkait.

Lőrincz József dedikál – Simó Márton felvétele

A kutató tanárnak öt Tamási Áron-tárgyú kötete jelent meg: Tamási Áron hazatérése (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2000); Tamási Áron hazatérése. Mikrofilológiai közelítések. 2. jav. kiad. (Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2002); Kőbe faragott remény. A farkaslaki Tamási-emlékkőről (A szerző kiadásában, Székelyudvarhely, 2005); Kellő igék, megtartó gondolatok. Szentenciák, vallomások Tamási Árontól (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2007); Idő a humorra. Anekdoták Tamási Áronról (Gyűjtötte és átdolgozta Lőrincz József. Udvarhelyszék Kulturális Egyesület–Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, Székelyudvarhely, 2010).

Aktív évei alatt, húsz éven keresztül a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban a névadó író születése évfordulójának ünnepségeit is rendre ő szervezte. És ő vezetett körbe bennünket az iskola bentlakásában és a főépületben, amikor 2022-ben, az emlékév nyarán Székelyudvarhelyen jártunk.

„Tamási ideje alatt Udvarhelynek tízezer lakosa volt, ma harmincötezren lakják a várost” – kezdte ismereteink szélesítését a tanár úr. Tamási Áront az otthonkeresés írójának, a szülőföld írójának nevezte, aki gimnáziumi éveitől kezdve elkerült a szülőfalujából – márpedig az embernek fontossá válik az, amit elveszít és ez őrá különösen is igaz volt, magyarázta Lőrincz József.

Könyvvásáron (2017) – Szabó Károly felvétele

Tamási 25 könyvéről szólva azt emelte ki, hogy az író meg tudta újítani a különböző irodalmi műfajokat. A műveiben szereplő ősképek, archetípusok egyetemes jelleget kölcsönöznek írásainak. „Egyetemes perspektívába tudta helyezni mondanivalóját” – állapította meg Lőrincz József. Felhívta a figyelmünket arra is, hogy Tamási számos bölcs mondást szórt el a műveiben, több mint négyszáz ilyen szentencia található az írásaiban.

A Tamási-emlékmű Farkaslakán (2020) – ESZM-archív

Írásunk alapját a Magyarság Háza publikációja képezte.

A szerző időközben folytatta a Tamási-kutatást. Nemrég háromrészes tanulmányt tett közzé a Hargita Népe című napilapban A szülőfalu mint világmodell címmel, amelyek fellelhetők a lap 2022. november 25-én megjelent számában, illetve ITT és ITT.


Szülőfaluja templomában (2013) – Lőrincz Ilona felvétele

Lőrincz József Székelydályán született 1947. november 17-én – költő, irodalomtörténész, néprajzkutató, közíró, nyugalmazott magyartanár. Elemit Székelydályán, általánost Homoródszentpálon végzett, középiskolába Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson járt. A marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán szerzett általános iskolai (1971), majd a Bukaresti Egyetemen román-magyar szakos középiskolai tanári diplomát (1980). Tanított Székelyderzsben románt (1971–1978), Kányádon magyar nyelvet és irodalmat (1978–1889). 1990-től nyugdíjazásáig Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnázium magyartanáraként tevékenykedett.


Kapcsolódó

A Székely Himnusz Napja

Rendhagyó templomi könyvbemutató

A petki lakodalomról

 

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb