Haller József hazai és nemzetközi szinten is méltán ismert és elismert képzőművész, alkotásaiból nyílik kiállítás 2024. március 7-én, csütörtökön Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum Kossuth Lajos utcai Képtárában. A mintegy hatvanéves pályafutás alatt készült gazdag életművet Dimén-Varga Fanni művészettörténész méltatja, felszólal az alkotó fia, Haller István.
A kiállításmegnyitón közreműködik a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjaiból álló Finálé Kvártett: Kerekes Zoltán (XII. osztály), Dávid Anna (XI. osztály) hegedűk, László Csongor (XII. osztály) brácsa, Keresztes Andrea (XII. osztály) cselló, Veress Viktória felkészítésével. Házigazda: Miklós Zoltán múzeumigazgató.
Haller József (1935–2017) Szatmárnémetiben született, 1949–1953 között a kolozsvári képzőművészeti középiskolában, majd 1953–1959 között a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben tanult szobrászat szakon. Mesterei: Irimescu Ion, Vetró Artúr, Kós András. 1959-től a marosvásárhelyi bábszínház báb- és díszlettervezője negyven éven át, 1999-es nyugdíjazásáig. 1959-től tagja volt a Romániai Képzőművészek Szövetségének, 1991-től a Magyar Művészek Országos Egyesületének, 1994-től a Barabás Miklós Céhnek.
A művész családja rendkívüli odafigyeléssel próbálja élénken tartani Haller József szellemét, jelenlétét. A jelen kiállítás is nekik köszönhető.
Haller József igencsak termékeny alkotó volt, s bár szobrásznak indult, számos pasztellt festett, a marosvásárhelyi bábszínház díszlet- és bábtervezőjeként is letette névjegyét, de világhírűvé a grafikái révén vált. Munkái a mítoszok egy-egy lehetséges interpretációjának kivetítései. A Székelyudvarhelyen kevésbé ismert alkotó grafikái mellett színesebb képeit is láthatjuk, a színek iránti kirobbanó vágy sok-sok árnyalatot és fényt jelenít meg. Fekete-fehér munkái is igazán színesen mutatják be a művész belső világát: egy olyan belső világot, amely teljes mértékben mai volt, huszadik századi, illetve huszonegyedik század eleji. Nagyon sokat tudott rólunk, emberekről és mindarról, ami itt van körülöttünk, földön és égen.
„Sokat adok a vonal milyenségére. Benne kell, hogy legyen mindaz, amit a huszadik század nagy rajzolói létrehoztak, de én a vonal eleganciáját nem szeretném elhanyagolni, egyfajta klasszikus szépséget, mediterrán harmóniát, arányosságot is megőrzök. A maiság mellett egy időtlenséget, egy mindenkorit, mely a barlangrajzoktól napjainkig érvényes. Persze ezt magamban soha nem fogalmaztam meg, csak így visszagondolva, önmagam elemezve fedeztem fel” – vallotta az alkotó a Látóban 1994-ben megjelent Beszélgetés önmagammal című írásában. „Haller kétségtelenül egyik legegyetemesebb, reneszánsz tudású és a huszadik század végi érzékenységű rajzolóművészünk. Attitűdje Szalay Lajos és Szász Endre apokaliptikus rajzolási szenvedélyével, felszabadultságával rokon. Rajzkompozícióinak nagy mélységből felvetett-felvezetett szálaival Haller olyan képeket sző, amelyek pusztán a belőlük sugárzó mesterségbeliség magatartásával is elgondolkoztatnak” – fogalmazta meg a művészről Banner Zoltán.
Ha a szó válságba kerül, mert nem képes pontosan kifejezni, amit közölni szeretnénk, a művészet mindig kisegíthet. A művészetek személyes hangvételű, öntörvényű képviselői azt is érzékeltetni tudják, sőt azt fogalmazzák meg leginkább, amit szóban elmondani nem lehet. Az érzelmek, lelkiállapotok, szellemi üzenetek ilyen egyéni hangú, sajátos világlátással és értékes gondolatokkal telített, nagy műveltségű egyénisége volt Haller József, akitől – keresve a megrendülés illő igéit – most búcsúznunk kell. Olyan igaz művész, akinek mindig volt megszívlelendő üzenete, és ezt olyan nagyszerű, egyedi látványba tudta önteni, hogy azzal nemcsak a műélvezet örömét továbbította embertársainak, de a belső megtisztulás, az önvizsgálat igényét is elindította bennünk. Sokoldalú, mindegyre megújulni képes alkotó volt: egyetemi végzettsége szerint szobrász, de valójában grafikus, festő, díszlet- és bábtervező, könyvillusztrátor. Ahogy ő mondta nemegyszer magáról, képzőművész, aki rajzol. Igen, a rajz volt mindene már kisgyermekkorától. A rajzolás izgalma, a papír fehérsége kínálta kihívás, amely annyira lázba tudta hozni, az alkotásnak, a teremtésnek az a kivételes pillanata, amikor már csak ketten maradtak: a papír és ő, és meghúzhatta az első vonalat, amely aztán töprengést kiváltó, bámulatos fekete-fehér metaforává, tömör kompozícióvá kerekedett. „A rajz nálam magánügy, olyan, mint a szerelem, nem tartozik másra” – vallotta egy interjúban. Hogyne tartozott volna! Grafikáinak számtalan híve van itthon és külföldön is sokfelé. Festményeinek is természetesen, sokan úgy tartják, hogy ő volt mifelénk a pasztellek egyik legavatottabb mestere.
Döbbenetes, hogy múlt időben kell beszélnünk. Haller József hosszú évtizedeken át az alkotó energiák fiatalító erejét példázta Marosvásárhelyen. A város kulturális életének egyik olyan örökmozgó, tevékeny jelesét tisztelhettük személyében, aki példás igényességgel folyamatosan dolgozott, és gyakran vállalta a megmérettetést, szívesen mutatta be friss alkotói termését egyéni és csoportos kiállításokon. Gazdag, magas színvonalú életművet hozott létre közel hat évtizedes pályája során. Úgy, hogy műtermében szinte mindig megcsodálhattunk egy újabb tárlatra kész anyagot. A hirtelen jött és súlyosbodó betegség megakadályozta, hogy a január 24-re, 82. születésnapjára tervezett kiállítását megnyissuk a Bernády Házban. A március 24-i megnyitón sajnos személyesen már nem lehet jelen. Becses hagyatéka azonban megmarad, és nem csak a helyi értéktár kincseként tarthatjuk elevenen a köztudatban. Országos és távolabbi kitekintésben is joggal érdemel figyelmet. Művészetének „maisága és időtlensége, képeinek klasszikus szépsége, mediterrán harmóniája, vonalainak az eleganciája”, tónusainak pasztell érzékenysége egyaránt ezt indokolja. (Nagy Miklós Kund: Búcsú Haller József képzőművésztől (részlet), megjelent a marosvásárhelyi Népújság 2017. március 3-i számában)
Az embertől, a sajátosan emberi tartalomtól, lelkiségtől soha el nem távolodó kísérletező, újító képzőművész életművét április 16-ig tekinthetik meg hétköznapokon 9–16 óra között a székelyudvarhelyi Kossuth utcai Képtárban.
A Haáz Rezső Múzeum közlése nyomán
Haáz Rezső Múzeum Képtára
Székelyudvarhely
Kossuth Lajos u. 42.
Kapcsolódó:
Haller József munkásságáról ITT tájékozódhat – a Barabás Miklós Céh honlapján!
