BudapestÉlet-módKárpát-medenceKözéletpolitika

BUDAPEST – Hivatalba lép Baka András, Magyarország új köztársasági elnöke

MTI-jelentés

Az alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás volt államfő mandátuma július 20-án 0 órától szűnt meg, jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látta el. Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét – akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt államfőnek – augusztus 11-én titkos szavazáson, 140 igen és 6 nem vokssal választották meg az országgyűlési képviselők.

Baka András a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon, augusztus 19-én lép államfői hivatalába.

Kicsoda Baka András?

Teljes nevén: Baka András Bálint – Budapesten született 1952. december 11-én; édesapja Baka András géplakatos, édesanyja Maurer Margit magyar-német szakos középiskolai tanár. Egy húga van. 1977-ben kötött házasságot Kövesdi Katalin tanárnővel. Két gyermekük született Péter (1979) és Ágnes (1984). A budapesti I. István (ma Szent István) Gimnáziumban érettségizett 1971-ben, majd 1973-ban felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1978-ban végzett jogászként. A diploma megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályának tudományos munkatársa, később főmunkatársa lett. Itt 1989-ig kutatott. 1990-ben az Államigazgatási Főiskola főigazgatójává nevezték ki, emellett főiskolai tanári beosztásba került. Főigazgatói tisztségét 1998-ig töltötte be. Magyarországi munkái mellett meghívott előadóként dolgozott Franciaországban és az NSZK-ban. Emellett vendégprofesszor volt több amerikai egyetemen. 1988-ban védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi értekezését. Az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottságának volt tagja. 1990-ben könyve jelent meg Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig címmel. 1988 és 1990 között a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TDSZ), valamint 1989 és 1990 között az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke volt. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról. 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója, 1990 és 1991 között az MDF jelöltjeként országgyűlési képviselő, 1991-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) magyar bírájává választották, tisztségét 2007-ig töltötte be, 2009-től a Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) elnöke volt, 2011-es eltávolításáig, 2026-tól Magyarország köztársasági elnöke. (A Wikipédia nyomán)

 

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb