A szeptemberi lapszámot színes tematika, aktuális évfordulók, ünnepnapok és megemlékezések mellett jelenkorunkra közvetlenül is reflektáló írások jellemzik. A lapkezdő jegyzet apropóját a közelgő Magyar Dráma Napja adja, amelyet a Nemzet Művésze, a Kossuth-díjas színművésznő, Kubik Anna jegyez, az Advent a Hargitán legendássá lett előadásait állítva írásának középpontjába.
A folytatásban allegorikus és kortalan, napjainkra mégis erősen jellemző folytatást jelent Mezey Katalin és Jusztin-Horváth Dorottya egy-egy verse, valamint Horváth (EÖ) Tamás esszénovellája. Árkossy István esszéje a mohácsi vész augusztus végén magunk mögött hagyott ötszázadik évfordulója alkalmából a csata – és a történelem egyéb ütközetei – képzőművészeti feldolgozásaiból merít, míg Bertha Zoltán a pályatársát, Cs. Nagy Ibolyát köszönti kerek születésnapján esszéjével, irodalomtudományos életművét is összefoglalva: „Bármit vesz is górcső alá, fejtegetései nyomán feltétlenül mélyebben élhetjük át és foghatjuk fel mindazt, amiről az elemzés szól. Mindeközben pedig kiviláglik a műértő kritikus karakteres világ- és művészetszemlélete is: (…) egyszerre foglalja magában az egyéni és közösségi sorsvállaló elkötelezettséget, az elfogulatlanul nyílt intellektuális tágasságot, a gondolkodásban autentikus helyzetfelfogást hordozva, az érzékeny problémalátásban finom realitásérzéket tanúsítva, a tisztázó önismeretben és azonosságtudatban pedig veszélylátó és értékmentő nemzetféltést, identitásóvó felelősségviselést sugalmazva vagy kinyilvánítva.”… Tovább
A szerkesztőség közlése nyomán
