Évtizedeken át a Haáz Rezső Múzeum elkötelezett munkatársa volt, aki a képzőművészeti gyűjtemény gondozójaként és a Városi Képtár adminisztrátoraként szakmai tudásával, lelkiismeretes munkájával és elhivatottságával gazdagította Székelyudvarhely kulturális hagyatékát. Nevéhez fűződik az Erdélyi Művészet folyóirat létrehozása és szerkesztése, amely periodika éltetése révén hozzájárult az erdélyi képzőművészeti kutatások közzétételéhez és népszerűsítéséhez.
Veres Péter Gyulafehérváron született 1957-ben, a kolozsvári Műszaki Főiskolán építészmérnöki diplomát szerzett (1982), majd ezt követően tíz évig a Hargita Megyei Telkesítő és Talajjavító Vállalatnál dolgozott. 1992-től nyugdíjazásáig a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársa volt. Tanulmányokat és cikkeket jelentetett meg a kortárs képzőművészetről, a művészet régi és új jelképeiről hazai és külföldi folyóiratokban: Areopolis, Belvedere, Rubicon, Korunk, National Geographic Magazine, Erdélyi Művészet, Hargita Népe, Udvarhelyi Híradó. Jelentős részt vállalt a Nagy Albert-életműkiállítás megszervezésében, nemzetközi konferenciák és mail art-kiállítások rendezésében. 1991-ben a Székelység szerkesztője volt, 2000-ben indította és szerkesztette a negyedévenként megjelenő Erdélyi Művészet című folyóiratot. Kutatómunkájával jelentősen hozzájárul az egykori Udvarhely megye művészeti és néprajzi értékeinek föltárásához (Barabás Miklós székelyudvarhelyi tanárportréi, az oklándi húsvétkazetta, korondi fazekasság, Veress Mátyás oltárfestői működése, Szobotka Imre első kiállítása Székelyudvarhelyen). Támogatója és szerkesztője művészeti könyvek, monográfiák kiadásának (Pro memoria sorozat). Önálló miunkái: Székelyderzs; Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Kolozsvár, 1997; Segédlet falumonográfia írásához; Litera, Székelyudvarhely, 1999; Dávid László–Oláh Sándor–Veres Péter: Homoródkarácsonyfalva; Litera, Székelyudvarhely, 1999 (Falufüzetek); A csodaszarvas / Fehérlófia / A táltos kecske; szerk. Veres Péter; Litera, Székelyudvarhely, 2003 (Pro memoria).
