Különleges magyar dalestre kerül sor 2026. november 11-én, szerdán, 18:30 órától az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházában (Kolozsvár, Republicii / Majális u. 5.). HÓDI FRUZSINA népdalénekes, BÓDI ZSÓFIA énekművész és STACHÓ LÁSZLÓ zongoraművész előadásában népdalok hangzanak el eredeti formájukban, valamint Bartók Béla, Kodály Zoltán és Dohnányi Ernő feldolgozásaiban.
Műsoron:
Dohnányi: Magyar népdalok
Szerettelek, álnok lélek…
Valaki jár udvaromon…
Tanuld, asszony…
Bartók: Nyolc magyar népdal
Fekete főd, fehér az én zsebkendőm…
Istenem, istenem, áraszd meg a vizet…
Asszonyok, asszonyok, had’ legyek társatok…
Bartók: Húsz magyar népdal
Minden ember szerencsésen…
Olyan árva vagyok…
Bujdosó-ének (Erdők, völgyek, szűk ligetek…)
Székely „lassú” (Azt akartam én megtudni…)
Székely „friss” (Ne búsuljon, komámasszony…)
Párosító (Sárga csikó, csengő rajta…)
Panasz (Beteg az én rózsám nagyon…)
Sárga kukoricaszár…
Búza, búza… – Erdő, erdő…
Bartók: Falun
Szénagyűjtéskor
Lakodalom
Bölcsődal
Kodály: Magyar népzene
A rossz feleség
Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várnak!
„Bartók Béla és Kodály Zoltán fiatal zeneszerzőkként hallottak először archaikus magyar parasztdalt a 20. század legelején. Az örök feledésbe merülés előtti utolsó pillanatban kezdtek a gyűjtésükbe, s több ezer dallamot jegyeztek föl a Kárpát-medencében élő nemzetiségek népzenéjéből. Különleges dramaturgiájú koncertünkön e dallamok évszázados – sőt évezredes – távlatába merülünk bele. „Az idő mélyéről” című estünkön Hódi Fruzsina népdalénekesnő autentikus formában szólaltatja meg a parasztdalokat, ahogyan még Bartók és Kodály hallhatta őket, majd Bódi Zsófia és Stachó László előadásában Bartók legkülönlegesebb és ritkán hallható feldolgozásai csendülnek föl e dallamokból. Hallhatunk egy válogatást a műfaj magnum opusából, a Húsz magyar népdalból és a Falun magával ragadó szlovák népdalfeldolgozásokat tartalmazó ciklusából is: rajtuk keresztül bemutathatjuk, milyen változatos és merészen zseniális zeneszerzői eszköztárral nyúlt a parasztzenéhez Bartók. Kodály Zoltán legdrámaibb és legvirtuózabb népiballada-földolgozása – saját csíki gyűjtéséből – ad arany-foglalatot barátja és harcostársa népdalfeldolgozásainak. A harmadik pályatárs és fiatalkori barát, a paraszti világtól igen távol álló Dohnányi Ernő három virtuóz „népdal”-letétje pedig éles fénytörésben láttatja Bartók és Kodály parasztzene-értelmezését.” (Stachó László)
