Élet-módErdélyKözéletKultúraNéprajzNéptáncSzépirodalomTörténelemTudomány

Megjelent a MŰVELŐDÉS júniusi száma

Lapszemle

„A száz éve született neves folklórkutató, Kallós Zoltán első írásai a Művelődésben láttak napvilágot, 1957-ben. Moldvai csángó és kalotaszegi népdalokat, népballadákat, játékleírásokat tett közzé lapunk már akkor létező, Vadrózsák rovatában, egy alkalommal pedig az észak-mezőségi magyarság néprajza kapcsán közölt cikket. Rendhagyónak számít az a kisebb tanulmány, amely 1969-ben, a márciusi számban jelent meg a Művelődésben, A keservesek címmel. […] Ebből a tanulmányból közlünk most néhány részletet” – olvasható a Művelődés folyóirat júniusi vezércikkében.

A Vadrózsák rovatban olvasható Rostás-Péter Emese Válaszúti tisztaszobák. A száz éve született Kallós Zoltánra emlékezünk című írása, amely méltó módon idézi fel Kallós Zoltán életútját, páratlan néprajzi gyűjtőmunkáját és közösségformáló szerepét. Az írás külön hangsúlyt fektet a válaszúti néprajzi gyűjteményre, kiemelve annak kulturális értékét és jelentőségét.

A Színpad rovatban Gabriela Rostaș Gregory Vajda a zenéről és Kolozsvár szelleméről című írását olvashatjuk, amely betekintést nyújt Gregory Vajda karmester, zeneszerző és klarinétművész kolozsvári élményeibe. A beszélgetésből közelebbről megismerhetjük a Transilvania Állami Filharmónia zenekarával való együttműködését, valamint a város közönségével kialakított különleges kapcsolatát.

Az Enciklopédia rovatban Serdült Benke Éva „Erős várunk a nyelv”. Koós Ferenc (1828–1905) emlékére című írását olvashatjuk, amely Koós Ferenc munkásságát és szellemi örökségét idézi meg. A szerző külön hangsúlyozza a magyarrégeni születésű református lelkész és író meghatározó szerepét a magyar nyelv, az oktatás és a közösségi identitás megőrzésében és erősítésében.

A Galéria rovatban Tamás Iringó Időkapszula. Székely Géza legújabb egyéni tárlata Kolozsváron című írása Székely Géza legújabb kiállítását mutatja be, betekintést nyújtva az alkotó művészi világába és legfrissebb munkáiba. Ugyanebben a rovatban találjuk Szepesi Judit A művészet, mint tapasztalat. Műhelykonferencia a Pesti Vigadóban című beszámolóját, amely a 2026. június 8-án megrendezett VI. Művészettel nevelés műhelykonferencia legfontosabb gondolatait foglalja össze, külön figyelmet szentelve a művészet befogadásának, értelmezésének és nevelő szerepének.

A Könyvesház rovatban olvasható Gaal György: Ipar- és kincsteremtők Kolozsváron című írása, amely a kincses város ipari és gazdasági fejlődésének meghatározó alakjait mutatja be. Ugyanebben a rovatban Hollanda Andrea Írás a jóllétért. Gondolatok Béres Judit új könyvéről című recenziójában Béres Judit legújabb könyvét ismerteti velünk, amely a jóllét, az önreflexió és az írás kapcsolatát vizsgálja.

Az In memoriam rovatban Balázs Imre József Tar Károly emlékére (1935–2026) című írásában a nemrég elhunyt Tar Károly életútját és irodalmi munkásságát idézi fel. A lapszámot Suba László Emlékezés Bágyoni Szabó István íróra munkája írása zárja, amely Bágyoni Szabó István előtt tiszteleg, felidézve életének és pályájának meghatározó állomásait.

Tar Károly Táncház című verseskötete bemutatóján a Kolozsvár Társaságnál 2017-ben – Fotó: Horváth László/ Szabadság

Tar Károly 1935. augusztus. 30-án született Kolozsváron. Dolgozott lakatosként, műszaki rajzolóként és tervezőként. Három évig katonáskodott Moldvában. 1958 és 1968 között az Igazság című lap munkatársa volt, időközben 1963-ban elvégezte a bukaresti újságíró-főiskolát, valamint a marosvásárhelyi pedagógiai főiskola magyar-román szakát. 1968-ban kilépett a laptól és fél évig a Helyiipari Vállalat technikusa volt, 1968-tól 1970-ig az utolsó magyar nemzetiségi közművelődési felügyelőként működött Kolozs megyében. 1970 után az Ifjúmunkás nevelési rovatának vezetője, publicistája, riportere, közben a Babes-Bolya Tudományegyetem német-magyar szakos hallgatója, a bukaresti főiskolán sajtóvezetői képesítést nyert. A Napsugár főszerkesztője, az Erdélyi Szépmíves Céh egyik újraalapítója és intézője volt. 1995-től Svédországban élt és dolgozott. A Magyar Liget, a dél-svédországi magyarok családi lapjának és az Ághegy című skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam alapítója és szerkesztője, az Över Gränser című svéd lap főszerkesztője, az Ághegy-Liget Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának választmányi tagja, a Magyar és a Svéd Írószövetségnek, a Szépírók Társaságának, a Romániai Írók Szövetségének valamint az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tagja. Több mint félszáz regény, vers, tanulmánykötet szerzője, fordítója. Svédországban hunyt el életének 91. évében, 2026. február 15-én.

Kapcsolódó: Ránk bízott történetek – Interjú a 90 éves Tar Károllyal

A címlapon Cristina Rădulescu felvétele, a hátsó borítón Urbán Tamás fotója látható. A lapszámban Aszódi Zoltán, Cristina Rădulescu, Hrotkó Bálint, Kallós Zoltán, Kecskés Noémi, Radu Nebert, Suba László, Szathmáry Papp Károly, Tamás Iringó képeit, illetve illusztrációit használtuk fel.

www.muvelodesfolyoirat.ro

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb