Megjelent a IV. Károly Emlékkönyv című kötet. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kiadásában olvasható, később digitális könyvként is elérhető, tudományos igényű, reprezentatív kiadványt csütörtökön mutatták be Budapesten.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki egyébként a kötet közreműködője is, a kiadvány ünnepélyes bemutatóján azt mondta: IV. Károly annak a két világnak a határán állt, ami egyfelől történelem, másfelől kihívásaival és meg nem oldott problémáival közvetlenül hat ki napjainkra, gondoljunk Trianonra vagy Közép- és Kelet-Európa helyzetére. Kiemelte, IV. Károly volt az a Habsburg uralkodó, akit a magyar nemzet első pillanattól kezdve fenntartás nélkül fogadott el királyának. „Hiszen a kiegyezés után vagyunk, a nemzet szabad akaratából megkötötte a kiegyezést, ezért IV. Károly minden szempontból a magyar nép által elfogadott királyunk” – tette hozzá. „Ha egy szóval vagy egy jelzővel kell jellemezni IV. Károlyt, akkor ő a béke embere” – fogalmazott Semjén Zsolt, megjegyezve, hogy ha egy békés korban élt volna, akkor valószínűleg nagy szociális reformerként vonult volna be az uralkodóink történetébe. Hozzátette: ez nem adatott meg neki, a legpusztítóbb háború közepén koronázták meg, és került a vállára egy birodalom terhe. „És ebben a szituációban, a háború időszakában is a béke embere volt.”
A IV. Károllyal szembeni állandó vádak között említette, hogy irreális volt a politikai elgondolása, semmi realitása nem volt a béketörekvésének. „Azt gondolom, hogy a történelem IV. Károlyt igazolta” – hangoztatta Semjén Zsolt.. IV. Károly előre látta, hogy a háborút nem lehet megnyerni, Európa rettenetes szenvedéseket fog átélni, az Osztrák-Magyar Monarchia pedig össze fog omlani.
A miniszterelnök-helyettes a kötetet méltatva, amelynek főszerkesztője Bódvai András, kiemelte, hogy az előszót Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek írta. A kötet írásairól szólva kiemelte, hogy izgalmas olvasmány Varga Zs. András jogfilozófiai gondolatsora az Apostoli Királyságról. Felhívta a figyelmet Szakály Sándornak a Horthy Miklós kormányzó és IV. Károly király tragikus, és a legmélyebb emberi dimenziókat, a nemzeti iránti felelősség határhelyzeteit felvető viszonyáról szóló írására, továbbá Kovács Gergelynek a boldoggá avatási eljárásról szóló cikkére, amely egyúttal IV. Károlyt egy másik dimenzióba is emeli, a szentek és boldogok sorába.
Az írások között van Ifjabb Bertényi Iván Gondolatok IV. Károly király magyarországi belpolitikájáról című munkája, valamint Lothar Höbelt I. Károly osztrák császár – A kül- és belpolitika kölcsönhatása című tanulmánya is. Szerepel továbbá az emlékkönyvben Habsburg-Lotharingiai Eduárd Boldog Károly emlékezete a Habsburg-családban című tanulmánya.
A sorozat eddig megjelent kötetei között van a Zrínyi Miklós, a Mátyás király, a Mária Terézia, a Szent László, a Luxemburgi Zsigmond és a Rákóczi Emlékkönyv. A következő kötet a Tisza István Emlékkönyv lesz.
Az MTI közlése nyomán
Kapcsolódó
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 2018-ban Mátyás Király-emlékévet hirdetett, Mátyás király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulójának alkalmából. A kiemelkedő évfordulókról történő méltó megemlékezés érdekében elkészült a Mátyás Király Emlékkönyv. A történelmi igényességgel összegyűjtött információ- és adathalmaz felhasználásával az Emlékkönyv tizenkét tanulmányt tartalmaz. Az Emlékkönyvből választ kaphatunk arra, hogyan látják a 21. század magyar kutatói Hunyadi Mátyás korát, a kötet szerkesztői verbálisan rekonstruálják a Mátyás-korabeli mindennapokat – így például a gazdaságot, a politikát, a társadalmat, az oktatást és a művészetet.
A MÁTYÁS KIRÁLY EMLÉKKÖNYV ITT lapozható!
