Régi, atavisztikus* beidegződések késztetik tán Simó Mártont arra, hogy kutakodó elődök nyomdokába lépve újra értékelje népünk léthelyzetét. Egy népi-nemzeti elkötelezettségű értelmiségi számára ez szinte kötelező. Ezeket a gondolatokat a 2026. február 25-26-án tartott konferencia és a frissen megjelent kötet ihlette.
A macskáknál figyeltem meg, hogy nagy hóban ugyanabba a nyomba lépnek, mint az előttük járók, hogy könnyebben haladhassanak előre. A székely származású írástudók számára is szinte kötelező az elődök nyomdokába lépni, keresni a megmaradás esélyeit, lehetőségeit. Orbán Balázs, Jánosfalvi Sándor István, Bözödi György vagy más mai peregrinusok, Mihály János, Sepsiszéki Nagy Balázs után most Simó Márton vállalta fel a jelenvizsgáló, jövőkutató peregrinus áldozatos útját.
A közelmúltban tartott konferencián vehettük kézbe az udvarhelyi Küküllő Szálloda konferenciatermében Simó Márton Bánja-e a székely? című könyvének második kötetét. Kiváló kivitelezésű, igen tartalmas munka, akárcsak az első kötet, amely a múlt esztendőben jelent meg. Újabb kori Orbán Balázsként járta be a szerző Udvarhelyszéket településenként keresve a választ arra a kérdésre, „bánja-e a székely”, hogy nehéz sorson át/ változások közepette, haladhat-e csak előre egy biztosnak vágyott jövő felé?!…
A kérdés adva volt már 1938-ban is. Bözödi György Székely bánja című szociográfiai munkájában fogalmazta meg tapasztalatait, de koronként újra meg újra fel lehet tenni, meg lehet fogalmazni a választ. A szerző most felteszi a kérdést – településenként (128 helység): Bánja-e a székely, ami vele történik?… – bánja bizony, bánja. Azt mutatják a közelmúlt tüntetései is a létviszonyok romlása miatt. Bánja, és tesz is ellene. Habár, ahogy Farkas Árpád megírta az Epilógus a Lófürösztéshez című versében: „Áron még szorítja, de Imre, / Imre, ő egyre jobban elhagyja magát”…
Az az érzésem, hogy azért javították fel az elmúlt időszakban a megyei, az udvarhelyszéki utakat – sok helyen még az erdőre-mezőre is aszfaltút vezet – , hogy Simó Márton gyalogosan is könnyebben jusson célba, járja be kutakodó, minket a magunk feledésének betegségéből megváltó útját. Isten segítsen, Márton! Siker, áldás és egészség kísérje minden lépésedet!
* atavisztikus – jelentése: ősöktől örökölt
A konferencia eseményeinek részletes feldogozását a következő napokban olvashatják az érdeklődők. A munka folytatódik!
