Élet-módpolitikaPublicisztikaTörténelem

SIMÓ MÁRTON – A manipuláció művészete

Publicisztika

Joseph Göebbels (1897-1945) propagandaminiszter hét éven keresztül kitartott Hitler mellett: az 1938 márciusában zajlott Anschlusstól egészen az 1945 májusában, a Führerbunkerben elkövetett öngyilkosságáig. Miközben Hitler a hatalma csúcsán van, Goebbels megrendeli a Jud Süß és Az örök zsidó (Der ewige Jude) című antiszemita filmeket, amelyek a zsidók tömeges meggyilkolására készítik fel az embereket.

A sztálingrádi vereség és az 1944 végén egyre kilátástalanabbá váló helyzet után Göebbels a legradikálisabb propagandaakciót állítja színpadra: Hitler öngyilkosságát, családja meggyilkolását, valamint saját öngyilkosságát. A film teljes hosszában ITT megtekinthető!

Képkocka a Goebbels, a manipuláció művészete c. filmből – színes, feliratos német-szlovák történelmi dráma, 135 perc –  R.: Joachim Lang; Sz: Robert Stadlober, Fritz Karl, Franziska Weisz (16+)

Nézzünk egy másik markáns személyiséget, Göebbels „kollégáját”, aki szintén egyike a valaha élt legnagyobb háborús bűnösöknek

Hermann Wilhelm Göring (1893-1946) német politikus és katonai vezető, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja, a német légierő (Luftwaffe) parancsnoka, a Harmadik Birodalom második embere. Felelős a Gestapo valamint az első koncentrációs táborok felállításáért. 1936-tól a négyéves terv végrehajtásának megbízottjaként Németország felfegyverzését hajtja végre és így a háború előkészítője.

A Harmadik Birodalom államgépezetének három markáns alakja: Hitler, Goering, Göbbels – „Leben heisst Kaempfen”, vagyis az „élet egy háború” – Seneca nyomán – Wilhelm Felgenträger (1899-1980) alkotása (1938)

Ő bízta meg Heydrichet az úgynevezett „A zsidókérdés végső megoldása” projekt szervezésével. A nürnbergi per (1945–1946) során háborús bűnök, a világbéke elleni összeesküvés, támadó háború megtervezése, kirobbantása és keresztülvitele valamint az emberiesség elleni bűntett vádpontjaiban bűnösnek találva, kötél általi halálra ítélték, de kivégzése előtt öngyilkosságot követett el.

Hermann Göring a nürnbergi bíróságon – Fotó: Raymond D’Addario/ via Wikimedia Commons

Amíg a nürnbergi per idején még börtönben volt, Hermann Göring interjút adott Gustav Gilbert pszichológusnak. Göring így fogalmazott: „Természetesen az emberek nem akarnak háborút. Miért is kockáztatná az életét egy egyszerű paraszt, amikor a legjobb, ami egy háború végén történhet vele, hogy épségben visszatér a földjére? Senki sem akar háborút – sem Oroszországban, sem Angliában, sem Amerikában, de még Németországban sem. Ez nyilvánvaló. Végső soron azonban a politikáról mindig az ország vezetői döntenek. Az embereket pedig könnyű rávenni, hogy kövessék ezeket a döntéseket. Mindegy, hogy demokráciáról, kommunizmusról, parlamentarizmusról vagy fasiszta diktatúráról van szó.” Gilbert közbeszólt: „De demokráciában mégiscsak más: a nép elmondhatja a véleményét a választott képviselőkről.” Mire Göring így felelt: „Kétségtelen, ez szép gondolat. De a valóságban mindegy, hogy van-e szava a népnek vagy nincs: mindig rá lehet kényszeríteni őket az engedelmességre. Nagyon egyszerű: azt kell mondani nekik, hogy megtámadták őket, majd a békepártiakat kell árulónak és a haza ellenségének bélyegezni. Ez minden országban működik.”

A „drónozás” kicsit hasonlít a repülőgép-modellezéshez, de véresen komoly – viszonylag olcsó és hatékony

Félemetes a hasonlóság

Párhuzam vonható a nyolcvan-kilencven évvel ezelőtti világpolitikai helyzet és a jelen állapot között. Csak az a kérdés, hogy miközben mindenki humanistának tartja magát, zajlik az esztelen fegyevrkezés. Mindenki a jó oldalon állónak hiszi magát. Hogy is van ez?

Európa fegyverkezik – Új idők jönnek – Európa területi védelmének alapját elsődlegesen a NATO katonai ereje képezi, amelyet a tagállamok biztosítanak azáltal, hogy vállalják a GDP-jük meghatározott százalékának megfelelő védelmi költségvetési hozzájárulást. Jelenleg 2 százalék az elvárás, de a tagországok a 2025 júniusában tartandó NATO csúcstalálkozón vélhetően ennek megemeléséről fognak dönteni, és nem kizárt az akár 5 százalékos elvárás elfogadása sem. A Deloitte számításai alapján a védelmi kiadások a GDP 3,5 százalékra történő emelése 2024-ben az európai NATO tagállamoknak 357 milliárd euró többletköltést jelentett. Ahhoz, hogy elérjék az 5 százalékos elvárást, még további 351 milliárd euró elköltésére lett volna szükség…

Olyan fegyvert fejlesztettek ki az oroszok, amellyel az összes ukrán várost elsöpörheti – Oroszország termelése idén elérheti a 120 ezer siklóbombát, köztük 500 darab új, megnövelt hatótávolságú változatot, amely több ukrán települést érhet el – számolt be a Reuters egy magas rangú ukrán hírszerzési tisztviselő alapján. Vadim Szkibickij vezérőrnagy, az ukrán védelmi hírszerzés helyettes vezetője egy interjúban elmondta, hogy az orosz erők naponta 200-250 siklóbombát vetnek be. Ez jelentős növekedés…

Kína teljesen újraírhatja a háborúk forgatókönyvét – Kína a hiperszonikus fegyverek után állítása szerint bemutatja a világ legerősebb lézeres légvédelmi rendszerét, amely akár 4500 forintból képes lelőni egy drónt, miközben a hagyományos rakéták több száz milliókba kerülnek. A szakértők szerint viszont kérdéses, hogy valóban működik-e ez a rendszer, vagy csak blöfföl a távol-keleti ország vezetése. Eközben Peking a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján közvetlen kihívást intézett az Egyesült Államok ellen.

Itt mindenki megbolondult? – A világ egy új fegyverkezési verseny periódusába lépett: bár a sajtó figyelmét jelenleg leginkább Oroszország és Ukrajna háborúja köti le, a jelek szerint két atomhatalom jelentősen bepörgette nukleáris programját. A legfrissebb jelentések szerint India és Észak-Korea komoly mérföldköveket ért el a fegyverkezésben. India hadserege sikeres rakétatesztet hajtott végre szerdán. A világ legnépesebb demokráciája egy olyan, saját fejlesztésű, nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát tesztelt, amely 5000 kilométeres sugárban képes nukleáris robbanófejeket célba juttatni. Az Agni–5 elnevezésű fegyverrel India mindkét fő riválisára, vagyis Kínára és Pakisztánra is képes lesz csapást mérni – írja a The Guardian.

Egy interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) indításra készen áll 2022. november 19-én – Fotó: Korean Central News Agency (KCNA) / Reuters

Kapcsolódó:

https://www.youtube.com/watch?v=pj9lY-lq294

 

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb