Kicsi falu Abásfalva, de azért törekszik. Immár hetedszer szerveztek falunapokat, szombaton és vasárnap gyűltek össze ünnepelni a helyben lakók, az elszármazottak és a vendégeik. Mi a vasárnap lezajlott eseményeket követtük.
Délkor kezdődött az istentisztelet. Előtte bejártuk a falut, meglátogattunk pár ismerős utcát, pozitív és negatív változásokat láttunk, de inkább a szépséget kerestük. Nem győzzük mondani, hogy ez a falu a Homoródmente egyik – talán legszebb – ékszeres doboza. Ha az épített örökséget, a még ma is majdnem egységes faluszerkezetet nézzük, akkor itt van bőven érték, amelyre figyelni kell.
Ezt szolgálta az a röp-kiállítás is, amelyet a Homoród Fotóklub elnöke, Hátszegi Csaba állított össze a faluban és a környéken tartott fotótáborok anyagából a Horváth-ház udvarán, amely ingatlan immár közösségi tulajdonba került és felújításra vár.
Tudtak építkezni az eleink
Csodálni lehet azokat a megoldásokat, amelyet ez a ház rejt magában. Pozitívum, hogy zajlott itt a nyáron egy nemzetközi WGSZ-építőtábor, amely nem csupán elméleti részből állt, hanem építkeztek is; egyelőre egy szabdtéri közösségi hely látható, amelyet ki lehet használni bizonyos célokra. Illetve szimbólumként szolgál.
Templomozás után itt tekinthettük meg a fotótáborok kiállított anyagának egy részét, és csoportképeket készítettek alatta a családok, illetve a baráti társaságok.
Mivel őszi hálaadás ideje van, úrvacsoraosztásra is sor került. Az Abásfalva-Homoródkeményfalva Unitárius Egyházközségnek, Lőrinczi Eszter tiszteletesasszony szeptember 2-án foglalta el helyét a gyülekezet élén. A falunapok programjai, az úrvacsorai igehirdetés számára is bemutatkozási lehetőséget jelentett.
Istentisztelet után felavatták a két évvel ezelőtt tragikus hirtelenséggel elhunyt Lurcz Zsolt (1987-2023) korábbi tiszteletes emlékkopjafáját és emlékplakettjét a templomkertben, aki mindössze négy évet szolgálhatott itt, sajnos nem teljesedett ki a munkássága.
„A Jóistennek más szándéka volt véle, az abásfalviakkal is, de fiatalos lendülete, tenniakarása, biztatása ma is közöttünk hat és működik” – csakis erre gondolhattak az emlékezés pillanataiban az egybegyűltek.
Az emlékhelyet a korábban itt helyettesítőként beszolgáló Andorkó Attila lókod-kénosi lelkész áldotta meg.
Közös fotó készült a helyiekről a templomkert kapuja előtt
A „faluképen” többnyire népviseletbe öltözött helyieket láthatunk, nagyokat, kicsiket, időseket, fiatalokat… Ez elvárás volt, kérés a szervezők részéről, ami teljesült is. A helyieket szépen gyarapították a Boróka Néptáncegyüttes táncosai, akik Székelyudvarhelyről évek óta visszatérő vendégei az abásfalviak találkozóinak.
A jelenlevők megtekinthették a Homooród Fotóklub röpkiállítását, majd felvonultunk a művelődési házhoz, ahol a Boróka különböző székelyföldi és modvai tájegységek táncait mutatta be.
Az eseménysorozatot közebéd és meghitt együttlét zárta a Kiss Zoltán Kultúrotthon nagytermében.
A külön meg nem jelölt felvételeket a szerző készítette
Simó Márton
