EgyházÉlet-módKárpát-medenceNagyvilágPublicisztikaTörténelem

A japán egyház születéséről a 205 vértanú emléknapján

Antal M. Gergely írása

Szeptember 10-én emlékezik meg a katolikus arról a kétszázöt japán vértanú szentről, akik a 17. század elején életüket áldozták a hitükért. Életáldozatuk és hitük a japán kereszténység történetének kezdeteit eleveníti fel.

1549-től kezdve spanyol és más nyugati misszionáriusok (főként jezsuiták) érkeztek az Európától távoli országba, hogy a krisztusi hitet terjesszék. Az új vallás gyorsan terjedt: nemcsak a nép körében, de a japán hadurak (daimjók) körében is népszerűségre tett szert a hit, amely a felebaráti szeretetre, sőt az ellenség szeretetére és a békére fordított hangsúlyt.

A kereszténység terjedése azonban politikai veszélyeket is hordozott, ezért ellenlábasai is akadtak. Ahogy Edwin O. Reinschauer fogalmaz Japán története című könyvében: „[a] misszionáriusok más vallások iránt tanúsított intoleranciája azonban erős ellenérzéseket keltett a buddhista papság körében, és Hidejosi [sógun, az ország katonai vezetője – a szerk.] (…) egyre inkább úgy látta, hogy a kereszténység aláaknázhatja az egységes kormányzást”. Hidejosi attól is tartott, hogy a katolicizmuson keresztül a spanyolok vagy a portugálok túlzott befolyást, végső soron inváziót tervezhetnek a szigetország ellen, így 1587-től betiltotta a kereszténységet, majd tíz évvel később 26 keresztényt – 9 misszionáriust és 17 laikust keresztre feszíttetett. Ők lettek az első japán vértanúk – Szent Miki Pál és társai… Tovább

Van, amire a csend ad választ

Az Új Város közlése nyomán

Élő Székelyföld Munkacsoport

Civil szervezet, amely székelyföldi értékőrzéssel és értékteremtéssel foglalkozik. A falu iránt elkötelezett értelmiségiek laza csoportosulása és fóruma.

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb