ErdélyközösségépítésKultúraSzékelyföldVidék

Recsenyéd – „Ahol a rigó fütyül a fán”

Cseke Péter hazatérése

Recsenyéd szülötte, Cseke Péter nyugalmazott egyetemi tanár, író, irodalomtörténész január 30-án töltötte a 80. életévét. Nem sokkal azelőtt súlyos betegségen, életmentő műtéten esett át, nem merte korábban vállalni a hazautazást, most azonban ismét jó  egészségi állapotnak örvend, úgyhogy szívesen jött el a június 22-én, vasárnap megszervezett ünnepségre, amelyet a falu unitárius egyházközsége szervezett számára.

Balázsi Dénes, a kolléga-falustárs beszél a pályáról és az emberről, az egykori gyermekről, hiszen maga is Recsenyéden nevelkedett

Helyi kisiskolások hónapokon készültek az itt előadott népdalokkal és megzenésített versekkel, hogy Péter bácsit megtisztelhessék
Verestóy Károly az udvarhelyi Gimnázium 1963-ban érettségizett osztálya nevében mond köszöntőt

Radó Endre etédi származású, de immár tíz esztendeje Recsenyéden él – egy tavaly decemberében készült festményét ajánlotta fel, amely a helyi templomot ábrázolja a napnyugta fényében

Zsenge- és szépkorú hívek távoznak az ünnepi istentiszteletről

„Cseke-középnemzedék”

Az esemény fényét, rangját az a tény is növelte, hogy elkészült a ma gyülekezeti házként használt egykori kántori lakásban a könyvtárszoba, benne a könyvszekrény, amelyben az általa adományozott könyveket, köztük azt a 32 kiadványt tartalmazó életműrészletet is elhelyezték. A szülőfaluban jó helyen vannak ezek a munkák: olvashatók, bizonyságai a helyhez való ragaszkodásnak.

Az író maga is támogatta a kis könyvtár létrejöttét – anyagiakkal is – , a Rotribut Kft, amelynek helyi kötődésű a tulajdonosa, kiváló asztalosmunkát végzett. Nehéz így fotózni, jó lenne megszerezni egy olyan képet, amelyen a 32 Cseke-kötet sorban helyezkedik el, hogy láthassuk a gerinceket, s az életmű hosszát folyóméterben

Életműve azonban igencsak szerteágazó, alkotói pályája több mint ötven esztendeje során foglakozott az Erdélyi fiatalok 1930 és 1940 közötti életszakaszával – azokról az írókról, költőkről, a „Tizenegyekről” van szó, akik megújították az impériumváltás utáni erdélyi magyar irodalmat – , Debreczeni László (1903-1986) művészettörténész, műkritikus, grafikus, építész, műemlékvédelmi szakember életművével, László Dezső (1904-1973) református lelkész, író, szerkesztő munkásságával, megmentette és közreadta Jancsó Béla (1903-1967) levelezését. Mindezeken túl kitartóan foglalkozott az erdélyi sajtó történetével, a szociográfiával. A rendszerváltozás után a filológiai tudományok doktora, egyetemi tanár a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Újságírói Tanszékén, amelyenek létrehozását maga szorgalmazta; doktorátusvezető ma is, a Hungarológiai tudományok doktori iskola tagja, 1990-től a Korunk szerkesztőjeként is tevékenykedett. Társadalom- és vidékismerete abból származik, hogy ösztönös és szenvedélyes érdeklődése mellett hosszú ideig a Falvak Népe utazó-riportere volt (1967-1989).

Falinaptár 1978 - A Falvak Népe teljes kollekciója fellelhető az Arcanum-adatbázisban, amely előfizetéssel böngészhető

Ez egy kényszerű pálya is volt, hiszen foglalkoznia kellett „a szocializmus vívmányaival”, de ezzel párhuzamosan komoly kapcsolatrendszert épített ki, számos kollégát, vidéki pedagógust beszélt rá a „falumunka” fontosságára. Népszerűségét annak köszönheti, hogy ez a hetilap abban az időben – tízezezres példányszámban nyomták – Erdély minden szegletébe eljutott, s a gazdáknak nyújtott szakmai tanácsadás mellett, fontos eszköze volt a kultúra terjesztésének – mások mellett Zágoni Attila, Nagy Miklós, Ferenczes István is írd ide riportokat – , ez a lap kezdeményezte a zerindi (1974) és a homoródszentmártoni művésztelepek/ képtárak létrejöttét. Az életmű jelentős fejezetét képezi Páskándi Géza (1933-1995) erdélyi, kolozsvári pályaspektrumának feldolgozása, amelyet eddig két vaskos könyvben tett közzé.

Néhány kötet az utóbbi évek terméséből
Balázsi Dénes 1938-ban született, vannak emlékei a „kicsi magyar világról”
Geréd Gábor maga is költőként indult, akár Cseke Péter. Egyébként rokonok, bár Geréd Gábor homoródszentpáli illetőségű, onnan származik, évtizedeken át magyar-német-román szakos tanárként dolgozott… Az életmű kiváló ismerője
A Recsenyédi Unitárius Egyházközség olevelét adta át Nagy Adél tiszteles-asszony

Balázs Imre (1931-2012) grafikája – az „amerikás gyepesi nagyapa” portréja is a könyvtárszobába került

Cseke Péternek, ahhoz, hogy hiteles „szülőföld-szociográfiát’ írjon, komoly rálátásra volt szüksége. Könyvtárnyi apcsolódó (szak)irodalmat olvasott el, levéltárakban kutatott, sőt, még nagyapja amerikai tartózkodásának is utánanézett, meglátogatta azokat a helyeket az Egyesült Államokban, ahol a múlt század elején székelyföldi (vendég)munkások éltek. A két Homoród-mentéről igen sokan választották ezt a kitörési lehetőséget. Nem mindenkinek sikerült. Sokan vissza sem tértek, hanem a családjukat is kivitték. Nagy szerencse, hogy a nagyapa visszajött, tudták művelni azokat a földterületeket, amelyeket a tengeren túli megtakarításokból szerzett, egészen addig, míg a „kollektív” el nem vette.

Komp-Press, Kolozsvár, 2016.  320 old.

A „szülőföld szociográfiák” – amelyek egyúttal önéletrajzi visszaemlékezések is – sorban most íródnak. Mindjárt említett is egy következő kész munkát, amelyet hamarosan kiadnak Kolozsvárott. Nyilvánvaló, hogy a nyomtatott könyvnek ma már nincs akkora becsülete, nem olvasunk annyian, s annyit, viszont a dokumentum-érték felbecsülhetetlen. A két Homoród-mentének ezt a típusú látletetét senki más nem képes megírni Péter bátyánkon kívül. Tervei bőven vannak, és úgy érzi, megvan hozzá a kedve és az egészsége is. (Egyébként ugyanebben a gyülekezeti teremben volt az a találkozás is, amelyet a helyiek 70. születésnapja alkalmából tartottak.) Most már a „nyolcvankodás” ideje következik. Adjon a jó Isten számára további lehetőségeket!

Recsenyéd – háttérben a „bágyi csicsek” – ahogy Kováts István fotográfus látta (1960 k.)

A külön meg nem jelölt fotók a szerző felvételei

Simó Márton

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb