„Mi lehet a szerepünk egy olyan világban, ahol a gépi intelligencia kiválthatja az emberi munka és tudás tetemes részét? Hogyan biztosíthatjuk majd, hogy az emberek ne veszítsék el méltóságukat és társadalmi hasznosságukat egy ilyen korban? Ezek lehetnek a következő évtizedek legfontosabb szociálpszichológiai, filozófiai és társadalompolitikai kérdései” – olvashatók a Művelődés folyóirat májusi vezércikkében Balla Sándor gondolatai, aki A munka metamorfózisa című írásban azt vizsgálja, miképp változott a munka szerepe, megítélése és fogalma az idők során, és milyen kihívásokkal kell szembenéznünk a mesterséges intelligencia korában.
Az Enciklopédia rovatban három írás is olvasható. Máthé Melinda a 365 éve halt meg Lorántffy Zsuzsanna című tanulmányában érzékletesen mutatja be Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony közösségépítő, hitépítő és kultúratámogató tevékenységét, amelyből a mai kor női is meríthetnek.
Szima Csilla a Benedek Elek az íróasztalnál című, személyes hangvételű írásában betekintést nyújt Benedek Elek életébe és munkásságába, és kitér a nagy mesemondó pedagógiai elveire és közösségépítő szerepére is. Szika Levente Zoltán Középkori templomaink és váraink útján (2.) című tanulmányában ezúttal Szatmár és Felvidék épített örökségeit járja körül. (A sorozat első része ITT olvasható!)
A Galéria rovatban olvasható Sümegi György Kós András szobrászatának magyarországi recepciója című munkája, amelyből megtudhatjuk, miként fogadták Kós András művészetét Magyarországon, a tanulmány emellett sorra veszi a művész Kolozsváron és Szentendrén bemutatott műveit a katalógusok, kritikák és visszaemlékezések tükrében.
Budapesten nyílt életmű-kiállítása Kós Andrásnak
A Színpad rovatban négy írás is olvasható. Orbán Csala Semmiért egészen vagy királyi gazdagon? című kritikájának középpontjában a Kolozsvári Magyar Operában bemutatott, Manon Lescaut című Puccini-előadás áll. Kovács Szilveszter A hétköznap emberei című beszámolója a Bohémélet előadásán keresztül mutatja be, miként képes az opera a mindennapi emberi érzéseket megjeleníteni. Barcai Blanka Érzelmi utazás a klasszikából a romantikába című beszámolója egy olyan hangversenyről szól, amelyen Beethoven klasszikus C-dúr zongoraversenye és Schumann „Rajnai” szimfóniája csendült fel a kolozsvári Auditorium Maximumban. A kritika érzékletesen ír a karmester és szólista összhangjáról, valamint a romantikus szimfónia érzelmi gazdagságáról. Tihanyi Györgyné Hollósi Erzsébet A Pókay–Bánki-sztori című tanulmánya egy erdélyi és magyarországi család történetét tárja fel, miközben a cikk érdekes családi adatokkal, archív részletekkel és személyes történetekkel hozza közelebb az olvasót a múlt emberéhez.
A lapszám utolsó írásban a Vadrózsák rovatban található. Kurta Andrea Csürközünk egyet? című írása egy különleges székelyföldi népi játékot, a csürközést mutatja be. A cikk nemcsak a játékszabályokat ismerteti, hanem rávilágít annak közösségépítő és kulturális jelentőségére is, humorral és szemléletes példákkal illusztrálva.
A címlapon Demeter Zsuzsanna felvétele látható. A lapszámban Demeter Zsuzsanna, Michał Rawlik, Pál Anita, Tordai György, Török Ádám, Walter Péter képeit, illetve illusztrációit használták fel.
A szerkesztőség közlése nyomán
