Magas járványügyi kockázattal számolnak a hazai hatóságok a Magyarországon és Szlovákiában terjedőfélben lévő ragadós száj- és körömfájás miatt, így Romániában is az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) felelősségre és éberségre szólítja fel a gazdákat.
Jó a Schengen, de mégsem
A betegség rendkívül fertőző, és komoly gazdasági következményekkel járhat. Az állategészségügyi szakemberek szerint Romániában jelenleg nincsenek gócpontok, de szigorúbb ellenőrzéseket vezettek be a határokon, és megelőző intézkedéseket dolgoznak ki.
Ha a vírus elérné az országot, a protokoll szerint a fertőzött területeken teljes állományfelszámolásra kerülne sor, és tíz kilométeres védőkörzetet jelölnének ki – olvasható egyebek mellett a Maszol.ro által közzétett beszámolóban, amely a Szarvasmarha-tenyésztők Országos Szövetsége meghívására a szarvasmarha-tenyésztőkkel találkozott Marosvásárhelyen Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A miniszter bejelentette, a román állam fellép a ragadós száj- és körömfájás betegség megfékezése érdekében. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) pedig felelősségre és éberségre szólítja fel a gazdákat.
Ha járványt és válságot emlegettek az EU idejében, úgy az ezredforduló óta – legyen gazdasági vagy közegészségügyi nyavalya – az mindig megérkezett Kelet-Közép-Európába is. Kevés a valószínűsége annak, hogy most kimaradhat ebből a bajból a tágabban értelmezett régió.
Nem értünk a járványhoz?
Annyi azonban biztos, hogy beláthatatlan következményekkel jár, amennyiben Erdélyben, illetve a Székelyföldön is megjelenik. A magyaroszági és a szlovákiai híradások többnyire nagyméretű, ezer-kétezer fős szarvasmarha-telepeken megtörtént eseteket mutatnak be, amikor a teljes állomány megbetegedett és az állatokat le kellett ölni, a tetemeket pedig meg kellett semmisíteni.
Hasonló esetekről olvasni lehet az archívumokban: volt a mostanihoz hasonló járvány Magyarországon és Romániában 1972-ben volt. Aki élt abban az időszakban, vagy tanulmányozta a kapcsolódó dokumentumokat, meggyőződhetett arról, hogy milyen brutális járváníyról van szó, amely a szarvasmarhákat, a juhokat, a kecskéket és a sertéseket egyaránt támadja. Mivel gyógyíthatatlan betegségről van szó, a megfertőződött állatokat el kell pusztítatni, fel kell áldozni, és a maradványokat biztos körülmények között szükséges megsemmisíteni. Bár a létezett szocializmus idején az ilyen járványokról nem írtak a sajtóban, esetleg csak akkor, ha nagy volt a baj. Ami biztos, akkor sikerült megfékezni a bajt. A nagyszülök emékei szerint épp a háborút követő ínséges esztendőben, 1946-ban – amikor szárazság is súlytotta a kelet-európai országokat – jelent meg a száj- és körömfájás. Akkor nem volt ugyan jól kiépült állategészségügyi hálózat, a sok egyéb gond mellett nem figyeltek kellőképpen a haszonállatokra, de valahogy mégis túlélték azt a helyzetet a jószágok és a gazdák is. Történetek keringenek arról, hogy bizonyos esetekben képesek voltak mesterségesen táplálni az állatokat, és megmaradt az állomány egyrésze… Most azonban elhangzik, hogy a rendelkezések szerint minden állatot le kell ölni az érintett területeken.
Becslések szerint 1000 szarvasmarha leölése következtében 6 és 10 millió euró körüli kár/ bevételkiesés keletkezik
Hogyha Udvarhelyszékre gondolunk, ahol a falvakban még mindig jelentős a kis- és a közepes méretű gazdaságok aránya, akkor ismét a leginkább kiszolgáltatott réteget fogja érinteni ez a járvány, és még inkább elveszi a gazdálkodói kedvet. Nem beszélve arról, hogy sokak számára jószerével a tej- és a húsértékesítés, illetve az állatállomány fenntartását segítő szubvenciók összessége az az egyetlen komoly bevételi forrás, amely még motiválja és szinten képes tartani őket.
A száj- és körömfájás latinul, vagyis tudományos nevén aphtae epizooticae egy erősen ragályos, olykor halálos, a párosujjú patás állatokat fenyegető vírus (Aphthovirus) okozta betegség – írja a Wikipédia. A kórokozó fő áldozatai a szarvasmarha, a disznó, a birka vagy a kecske, valamint bivaly és szarvas, de elefánt és sün is megkaphatja; a lovat, ami nem párosujjú patás, a vírus nem támadja meg. Igen ritkán a vírus az embert is megfertőzheti, de a fertőzöttek akkor is elég gyorsan felépülnek influenzához hasonló rosszullét érzésével, lázzal, hányással, a szájfal lekopásával és felhólyagzással járó tüneteik megszűntével. Emberek közötti fertőzés eddig még nem fordult elő, sokkal gyakoribb, hogy a vírust hordozó egyén egy állatot fertőz meg. Egyes esetekben a betegségre hajlamos fertőzött állat nem mutatja a betegség tüneteit. Ezek az egyedek a betegség hordozóivá válnak. Más állatok is hordozhatják a betegséget, amire példa a kutya esete 1952-ben (Kanadában) ami fertőzött csontokkal terjesztette a kórt, és a farkas a Szovjetunióban.
Kapcsolódó:
A miniszterrel veszekedtek a gazdák a száj- és körömfájás betegség kapcsán
Újabb két településen jelent meg a ragadós száj- és körömfájás vírus + videó
Sorra rendelik el az állattelepeken a vesztegzárat
A híreket és eseményeket folyamatosan követtük az elmúlt napokban. Ezt az összesítést 2025. április 3-án, csütörtökön 12:01-kor zártuk.
A következőkben rendszeresen visszatérünk a témára!
