Január 1-jétől ingyenesen, szabadon hozzáférhető és letölthető 250 közkinccsé váló mű az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában (MEK), ahová az év folyamán további alkotásokat is feltöltenek.
A nemzeti könyvtár keddi közleménye szerint a január 1-jétől hozzáférhető gyűjteményrész a kultúra és a tudomány terén tevékenykedett, 1954-ben elhunyt szerzők életművéből merít, olyanokéból, mint Herczeg Ferenc, Nagy Lajos, Robert Capa, Gerevich Tibor, Huszti József, Papp Viktor és Rapaics Raymund.Mint írták, Herczeg Ferenc (1863-1954) a két világháború közötti időszak egyik legnépszerűbb magyar írója, akinek Az élet kapuja című regényét háromszor is jelölték irodalmi Nobel-díjra. Drámái és regényei a magyar és nemzetközi színpadokon is maradandók.
Nagy Lajos (1883-1954) a szatirikus próza mestere, a Nyugat főmunkatársa és többszörös Baumgarten-díjas író, aki novelláival vált igazán ismertté. Egy cselédlány házasságon kívüli gyermekeként született Apostagon, származása egész életében nyomasztotta. Nagyszülei nevelték az Apostag melletti Tabánitelken, majd 1889-ben Budapestre került. A gimnáziumban kitűnően tanult, 1901-ben érettségizett. Először matematikatanár akart lenni, később mégis a jogi kar mellett döntött. Tanulmányai alatt alkalmi munkákból élt. Diplomát nem szerzett, 1904-ben Horvátországban házitanító lett egy jómódú családnál, majd 1906-ban Abaújszántón szolgabíró. 1907-ben a Népszavában publikálta első aláírt novelláját Két leány címmel. Hamarosan más lapok, köztük a Nyugat is közölték írásait. 1911-ben látott napvilágot első kötete Az asszony, a szeretője, meg a férje címmel. Ez a korszak a naturalizmushoz kötődik, újszerű volt az erotika ábrázolása írásaiban… Tovább

Robert Capa (1913-1954), a világhírű magyar-amerikai fotográfus és haditudósító, a 20. század egyik legjelentősebb dokumentaristája. Friedmann Endre Ernő néven született Budapesten, 1913. október 22-én, Thai-Binh, 1954. május 25-én hunyt el Indokínában. Fényképei máig a háborús fotográfia ikonikus alkotásai. Nyughatatlan, kalandvágyó, soha, semmi kihívás elől ki nem térő szellemét, vagányságát szülőhazájából vitte magával, ahonnan 1931-ben távozott. A fentieken kívül szinte semmit más nem volt a poggyászában. A spanyol polgárháborúban, a második világháborúban, Kínában, Vietnamban készült háborús riportfotóival beírta nevét a világ fotótörténetében a róla szóló történetek, de legkivált az a mondata, hogy „ha nem elég jók a képeid, az az oka, hogy nem vagy elég közel”, legendás személyiséggé tették. Thai Binh-ben tévedett. Túl közel ment… Tovább
Gerevich Tibor (1882-1954) a művészettörténet és kultúrpolitika kiemelkedő alakja, akadémikus, akinek munkássága a magyar és nemzetközi műemlékvédelem területén is meghatározó volt. Máramarosszigeten született, az akkori Osztrák–Magyar Monarchia területén. Apja, Gerevich Emil, főreáliskolai igazgató, anyja Ilniczky Ilona. Az Eötvös Collegium ösztöndíjasaként a Budapesti Egyetemen, majd a berlini Humboldt Egyetemen tanult. 1904-ben a Budapesti Egyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát. 1904 és 1906 között külföldön, főként Bolognában tanult művészettörténetet. 1908-tól az Országos Széchényi Könyvtár gyakornoka, 1911-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Régiségtárának igazgatója, illetve a Budapesti Egyetemen az olasz műtörténet magántanára lett. 1924-től haláláig a Budapesti Egyetem újonnan létesült Keresztényrégészeti és Művészettörténeti tanszékének professzora. 1925-től a Római Magyar Intézet igazgatója, majd kurátora, a velencei biennálé magyar kormánybiztosa. 1932-től a Műemlékek Országos Bizottságának (MOB) elnöke, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója. Jelentős szerepet játszott az esztergomi királyi palota feltárásában. A Magyar Tudományos Akadémia 1922-ben levelező, 1934-ben rendes tagjává választotta. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[1] 1935-ben Corvin-koszorúval tüntették ki… Tovább
Huszti József (1887-1954) a klasszika-filológia és a magyar humanizmus jeles kutatója, többek között Janus Pannonius munkásságának tanulmányozásával ért el kiemelkedő eredményeket. Iparos szülők gyermekeként Zalabéren látta meg a napvilágot, kilenc fiútestvérével együtt. Középiskolai tanulmányait Budapesten kezdte, a 2–6. osztályt a keszthelyi premontrei gimnáziumban, majd az utolsó két osztályt cisztercita novíciusként Zircen és Egerben végezte. Belépett a ciszterci rendbe (1905), de rövidesen kilépett (1907). Az Eötvös József Collegium tagjaként a budapesti egyetemen magyar–latin szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1912). A doktori értekezése Menandroszról szólt, majd Terentius világirodalmi hatását vegye vizsgálat alá. Tanári munkáját a budapesti érseki római katolikus főgimnáziumban kezdte (1911–1915), majd a budapesti Középiskolai Tanárképző Intézetben (1915–1918), azt követően az Eötvös Collegiumban (1918–1923) tanított… Tovább
Papp Viktor (1881-1954) zenekritikus, zenetörténész és irodalmár aktívan részt vett a zenei kultúra népszerűsítésében. Pap Valent törvényszéki jegyző és Kracsinger Gizella gyermekeként született. Középiskolai és jogi tanulmányai végzése közben képezte magát hegedűssé. Zenekritikusa volt több irodalmi fórumnak (Új Nemzedék, Napkelet, Budapesti Hírlap). Szerkesztette a Muzsika című folyóiratot, a Zenei Pantheon című sorozatot, a Magyar Zenei Almanachot, melyben Kolozsvár zenei életéhez is szolgáltatott adatokat (1944). Zenei tanácsadója volt a Magyar Rádiónak, tagja a Kisfaludy Társaságnak, illetve a Greguss Bizottságnak; ez utóbbi minőségében javasolta Greguss-díjra Bartók Béla I. zenekari szvitjét. Felesége Kormos Jozefin volt, Kormos Alfréd és Lakatos Gizella lánya, akivel 1919. május 2-án Budapesten kötött házasságot. (Forrás: Wikipédia)
Rapaics Raymund (1885-1954) a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akadémikus, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen – sorolták a közleményben.
Emlékeztettek arra, hogy a szerzői jogi védelem Magyarországon a szerző halálát követő hetven évig érvényes. Ezen időszak lejárta után a művek közkinccsé válnak, azaz szabadon másolhatók, terjeszthetők és feldolgozhatók.
Felidézték, hogy a MEK Magyarország legrégibb, immár három évtizedes múltra visszatekintő elektronikus könyvtára, amely a magyar írásbeliség kiemelkedő értékeit hordozza. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (NMKK OSZK) által működtetett szolgáltatás ezzel is hozzájárul a nemzeti örökség ápolásához és megőrzéséhez, valamint elérhetőségük biztosításához a jelen és a jövő olvasói számára.
A MEK 2024-ben közel húszmilliós látogatottságot ért el. Az MNMKK OSZK további digitális tartalomszolgáltatásai összesen mintegy tízmillió látogatót vonzottak. A nemzeti könyvtár digitalizáló központjának teljesítménye továbbra is stabilan az európai élvonalban van több mint 14 millió levilágított oldallal – hangsúlyozták az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Az MTI közlése nyomán