ErdélyKultúraSzépirodalom

Marosvásárhely – Csütörtökön temetik Kovács András Ferenc költőt

Közlemény

Korábbi munkahelye, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége közölte a sajtóval és az érintettekkel, hogy volt kollégájuk gyászszertartását 2024. január 4-én, csütörtökön 15:00 órától tartják Marosvásárhelyen, a református temető ravatalozójában.

A temető gondnoksága a koszorúk megváltását javasolja, erre a célra egy perselyt helyeznek el a helyszínen.

Amint arról korábban beszámoltunk, Kovács András Ferenc 2023. december 30-án hunyt el tragikus hirtelenséggel. Életének fontos helyszínei Szatmárnémeti, Kolozsvár és Marosvásárhely voltak.


JUGENDSTIL. EZREDVÉG!

Jó volna lenni még picit
S még jobb nagyon jó vanni
Míg tart szerelmi tét licit
Setteng a szív tűr döng a sors
Ouverture Don Giovanni

Úrként kódisnak menni el
Nem adni hadirendre
Ha már az Isten nem figyel
Lehúnyni véncigány-szemünk
Pihenj te adyendre

Lóéj pupilla konfliség
Hajtatnak át a Ringen
Aranymázakba vont klisék
Az bécsi szép Zsuzsanna és
Szent Hildegard von Bingen

Idők időkbe ölt idők
Csudás a cél ha rút is
Papol művészke bölcs ripők
Fáradt faust vágy közelg
Oly múlni-forma krúdys

Akarni lenni néma tán
Szeretni vanni Szindbád
Cukormozartok évadán
Érezni csontig édesülsz –
Születni kéne inkább


Kovács András Ferenc (1959-2023) a kolozsvári egyetemi éveket követően, öt éven át udvarhelyszéki iskolákban tanított magyar nyelvet és irodalmat – Siménfalván, Szentábrahámon és Székelykeresztúron – , a rendszerváltást követően költözhetett Marosvásárhelyre, ahol előbb színházi szakemberként tevékenykedett, majd a Látó szerkesztőjeként, illetve főszerkesztőjeként dolgozott 2019-ben történt nyugdíjazásáig.

Hatvanadik születésnapjára maga válogatott verseket életművéből, így a zenei témákban és motívumokban gazdag kötet tekinthető a formabravúrjairól híres költő lírai önarcképének, ars poeticájának is.

A negyedik Forrás-nemzedék vezéralakja, akit a kortárs magyar költészet kiemelkedő alakjának tartanak. Verseiben számos kultúrtörténeti és művészeti utalás jelenik meg, a kritika „a hagyomány és történetiség modern megjelenítőjeként, az európai költészeti örökség és az újító szellem találkozásának egyedülálló változataként” értékeli írásait. Költészete rendkívül sokrétű, és több költői alteregó álarca mögött is publikál (ezek lehetnek létező vagy általa kitalált fiktív személyiségek), melyeken keresztül különféle korokba, világokba, élethelyzetekbe vetíti líráját.  Műfordítói tevékenysége is jelentős. Több mint negyven kötet szerzője.

A Látó munkaközössége a költőt saját halottjának tekinti.

www.lato.ro

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

"Ezt is ajánljuk"
Bezárás
'Fel a tetejéhez' gomb