„Idén ünnepeljük Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulóját. Bárki bárhonnan is közelíti meg őt, kétségtelen, hogy Petőfi a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Vannak, akik számára ő a negyvennyolcas-negyvenkilences forradalom, a mindenkori szabadságvágy megtestesítője, jelképe, és vannak, akik a lánglelkű költő mindössze huszonhat éves földi életében nem az alig másfél esztendőre terjedő forradalmár-harcos szerepet tartják a legfontosabbnak, nem a csatamezőkön kardot villogtató hőst csodálják leginkább, hanem az ő ránk hagyott, felbecsülhetetlen költészeti hagyatékát” – olvashatjuk Benkő Levente főszerkesztő gondolatait a Művelődés folyóirat januári vezércikkében.
A Közösség rovatban Vicsai Zsolt írásából megtudhatjuk, hogy a szilágysági Hepehupa folyóirat 2002-es indulását évekig húzódó tervezgetés előzhette meg, amelyben szerepet játszottak az ezredforduló körüli kedvező közéleti viszonyok, valamint a román és magyar értelmiségi, politikai körökben érvényesülő együttműködési szándékok. A Színpad rovatban Orbán Csala ismerteti velünk Szemenyei János, Cseh Dávid Péter, Mikó Csaba és Kerényi Miklós Gábor kortárs magyar zenés színpadi művét, a Sándor Mátyás című musicalt, amelynek ősbemutatóját október 20-án tartották a Kolozsvári Magyar Operában.
Az Enciklopédia rovatban három írás is olvasható: Gaal György az Aba-nemzetségből eredeztethető Rhédey család eredettörténetét, Tóth Tibor pedig a nagyenyedi kollégium 1848–49-es pusztulásának és újrakezdésének körülményeit tárja fel előttünk. „Élesd több mint 720 éves történetéből […] a grófok időszaka 140 esztendőt ölel fel. A grófi cím nem egy régi, ősi titulus: megjelenése Magyarországon a 17. század elejére tehető. Korábban az ispán-comes cím volt használatban, ám ez nem volt örökölhető, és nem járt feltétlenül birtokadománnyal” – olvashatjuk Homonnai Gábor írásában, amelyben a bihari kisváros híres grófjairól tudhatunk meg többet.
Suba László a 20. században élt, topánfalvi születésű Orlowski-Balogh Edit szobrász alkotóvilágába vezet be minket a Galéria rovatban olvasható írásában.
A lapszám utolsó anyaga a Hétköznapi hőseink rovatban olvasható: Fekete Fanni, Kászoni Boróka, Fekete-Kászoni Boróka Lea és Kincses Eleonóra Szilágybagos krónikásának, Szabó Miklósnak az életét és munkásságát tárja elénk.
A címlapon Dőri András felvétele, a hátsó borítón Johann Ender festménye látható. A lapszámban Birtalan Beáta, Fekete Zsolt, Gaal György képeit, illetve illusztrációit használták fel.
A szerkesztőség közlése nyomán
