Amint arról a korábbiakban hírt adtunk, szoboravatással, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatóval ünnepelték Marosvécsen az Erdélyi Helikon centenáriumát, amely kereken száz évvel ezelőtt, 1926. július 15-17-én zajlott Kemény János és felesége kezdeményezésére.
Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen (Brancovenesti) az Erdélyi Helikon megalakulásának százéves évfordulóját. A pénteken kezdődött háromnapos megemlékezéssorozatot abból az alkalomból szervezte a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet és a Kemény Auguszta Kulturális Egyesület, hogy báró Kemény János marosvécsi kastélyában 1926-ban ült össze először az az íróközösség, amely Erdélyi Helikon néven a két világháború közötti erdélyi magyar irodalmi élet egyik legjelentősebb szellemi műhelyévé vált. A község főterén felállított, Szőke József szobrászművész által megalkotott, az RMDSZ-es önkormányzatok szolidaritási alapjából megvalósult Kemény János-szobor avatásán Ördög Ferenc marosvécsi polgármester köszönetet mondott a Kemény családnak, amiért a 20. század derekán államosított, majd a román államtól több mint egy évtizede visszaperelt ingatlant a mecénás szellemi hagyatékával összhangban a magyar közösség és kultúra szolgálatába állították. Az elöljáró szerint a mai nemzedék a bátorságnak, nagylelkűségnek és a szolgálatnak állít emléket, amikor köztéri szobrot állít báró Kemény Jánosnak.
Nagy Kemény Géza, báró Kemény János unokája Wass Albert szavait idézve az erdélyi magyar irodalom Olimpuszaként jellemezte az Erdélyi Helikon otthonává vált marosvécsi várkastélyt, és Kemény János örökségének ápolására, éltetésére tett ígéretet.
Csibi Attila, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke felidézte: száz éve Erdély magyarsága történelme egyik legnehezebb korszák élte. Szerinte az addig ismert világ széthullását, az országhatárok és az emberek mindennapi életének megváltozását követően sokan úgy gondolták, hogy a magyar szellemi lét elhalványul, hogy a kisebbségi lét felőrli az anyanyelvet, az irodalmat és közösségi öntudatot, de Kemény János azok közé tartozott, akik nem a veszteséget gyászolták, hanem a lehetőségeket keresték.
A várkastély udvarán és termeiben megszervezett centenáriumi ünnepségek megnyitóján Hegedűs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke, korábbi államtitkár az Erdélyi Helikon örökségről beszélt. A száz éve alakult szellemi műhely szerinte bebizonyította, a közösségépítő munkát nem az elismerés reményében, hanem a szükség parancsára kell elvégezni, nem másra kell várni, hanem tenni kell a közösségért, és nem bezárkózva, hanem szövetségeseket keresve kell cselekedni.
A marosvécsi várkastélyban szombaton megnyitották a Helikoni asszonyok, A Hitel tablói, és Olosz Lajos emlékezete című tárlatot, valamint a Helikon körei dokumentumgyűjteményt bemutató kiállítást, majd a helikoni szellemi örökséget idéző kiadványokat mutattak be az centenáriumi ünnepségre összegyűlt népes közönségnek.
Szombat este irodalomtörténeti előadással, koncertekkel, vasárnap pedig a Helikon képzőművészetéről szóló előadással, istentisztelettel és a helikoni közösség leszármazottainak kerekasztal-beszélgetésével folytatódik az Erdélyi Helikon jubileumi ünnepségsorozata.
A Marosvásárhelytől 40 kilométerre északra fekvő Marosvécsen az 1200-as évek elején épült az a négy tornyú vár, amelyet 1648-ban ajándékozta II. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Kemény családnak. Báró Kemény János örökölt vagyonának jelentős részét áldozta arra, hogy a Trianon utáni Erdélyben színházak működjenek, könyvek és folyóiratok jelenjenek meg magyarul.
A Marosvécsen rendezett Helikon-találkozókon többek között Áprily Lajost, Kós Károlyt, Kuncz Aladárt, Nyírő Józsefet, Reményik Sándort, Dsida Jenőt, Tamási Áront, Wass Albertet látta vendégül, így a várkastély a kisebbségi sorssal szembesülő erdélyi magyar irodalom magára találásának helyszínévé vált.
A fotók a Marosvécsi Kemény Várkastély – Helikon 100 fb. oldaláról valók
Az MTI jelentése nyomán
Kapcsolódó:
Az Erdélyi Helikon lapszámai online fellelhetők és olvashatók az Arcanum felületein ITT
Takaró Mihály miatt kulturális konfliktus lett az ünneplésből– A botrány nem tesz jót az ünneplésnek és a megemléketzéseknek.
Milyen „irodalmi jövőkép” vázolható fel, ha a kortárs erdélyi írók csoportja testületileg távol marad egy ilyen ünnepségsorozattól?…
A Könyvjelző – Takaró Mihály műsora minden héten szombaton jelentkezik az M5 csatornán. A műsorban a magyar kultúra különböző területeire kalauzolják a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is. Az ellenérzéseket is kiváltott adás témája a 100 éves Erdélyi Helikon, amely megtekinthető ITT . A műsorban szó van az alakulás történetéről, a marosvécsi kastélyról és annak szerepéről. Nyilvánvaló, hogy báró Kemény János személye is szóba kerül, valamint érintik a csoportosulás irodalomtörténeti jelentőségét. A 100 éves évforduló kapcsán beszélnek arról is, hogyan készül erre a programra az erdélyi magyarság.
Száz éve hozták létre Marosvécsen az Erdélyi Helikon íróközösséget
