Séta a színház és a tágabban értelmezett előadóművészet körül, változatos témákkal. A lapszám szövegei esettanulmányok formájában tárják fel a régebbi és újabb performatív kísérletek, műfajok történeti és főként emberi relevanciáját. Az összeállítás a 19. századi hagyományoktól egészen a kortárs színházi útkeresésekig, széles spektrumon vizsgálja, hogy mit jelentett a színház egykor, és mit jelent ma a közönsége számára.
A tartalomból
Tar Gabriella-Nóra: Színház a színházról. A színész és mestersége Johann Baptist Hirschfeld Jugendfleiß (1825) című temesvári kéziratos vígjátékában; Bonczidai Dezső: A vásári kesztyűs bábjáték halálképe és a mitológiai figuráinak esztétikája; Bartha Katalin Ágnes: Társadalmi norma és szenvedély által vezérelt színpadi játék. A kémnő Prielle Kornélia; Tompa Andrea: „Nemzetünk söpredéke”. Az első (?) magyar holokausztdarab kolozsvári bemutatója; Kézér Gabriella: Berczik Sára. Művészi nevelés – mozdulatszintézis; Csizmadia Imola: Színház képek nélkül; Kozma Gábor Viktor: Élet nagybetűvel. Beszámoló a Zygmunt Molik konferenciáról és workshopsorozatról; Zsigmond Andrea: „Mind történetgazdák vagyunk”; Patkó Éva: Élő művészközösség. Román kortárs drámaírók. A lapszámot Benedek Levente provokatív színházi grafikái, plakáttervei illusztrálják.
A szerkesztőség közlése nyomán
