Civilszféraképzőművészetkiállítás

EMűK – Mohy Sándor festőművész kiállítása

A teljes művészi életpálya retrospektív bemutatása

Szerdán, 2022. július 20-án, 15 órakor nyílik meg az Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítóterében Mohy Sándor festőművész retrospektív kiállítása. A Mohy Sándor sajátos formanyelvében megfestett portrékat, önarcképeket, csendéleteket és tájképeket bemutató tárlat rendezője dr. Bordás Beáta, művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője. A kiállítást Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Gazda József művészettörténész nyitják meg.

A kárpátaljai Dercenből származó, majd Szatmárnémeti és Dés után Kolozsvárt megtelepedő Mohy Sándor (1902–2001) 1919-ben érettségizett a Szatmárnémeti Református Gimnáziumban, utólag Litteczky Endre szatmári festő fedezte fel szobrászati alkotásait, majd az olajfestés technikájára tanította.

Erdélyi Lajos felvétele

Jelen kiállításra a Sapientia Alapítvány valamint a Székely Nemzeti Múzeum kollekciója mellett több hazai illetve magyarországi magángyűjteményből válogatták a munkákat, arra törekedve, hogy a bemutatott alkotások egyaránt szemléltessék a mintegy hét évtizedet felölelő gazdag életmű jelentős periódusait és a festő jellegzetes témáit is.

Borotválkozó önarckép (1957)

A válogatásban szerepelnek olyan muzeális értékű művei, mint A kertben (1937) című korai kompozíció, amely Gauguin Tahitin készült munkáit is eszünkbe juttatja; az egyik legizgalmasabb és kápráztató színei tekintetében is leglátványosabb önarcképe, a Borotválkozó önarckép (1957); a Banner Zoltán által írt monográfia címlapján szereplő Hegyvölgy utca festőállvánnyal (1971), vagy a monumentális Építők (1975). Ezek mellett több kisméretű, intimebb hangulatú csendélet, kevésbé ismert portrék és tizenöt grafika (kompozíciós vázlatok, önálló rajzok) is megtekinthetők lesznek a kiállításon.

Téli táj (1970 k.)

A tárlat további érdekessége, hogy több olyan atipikus festményt is bemutat az 1930-as évek szatmári és dési periódusaiból, amelyeken az ő megszilárdult, nagy kubusokból és színfoltokból építkező képeihez képest szokatlan ecsetkezelés és színharmóniák figyelhetők meg. A tárlaton szereplő munkák jól szemléltetik azt a jellegzetes Mohy-stílust, amely már a negyvenes években megszilárdult és amelyhez a festő élete végéig ragaszkodott. Mintegy szobrászi erővel, nagy formákból és széles foltokból felépített képei a kubusos szerkesztési mód miatt a kubizmust juttatják eszünkbe, de méltatói konstruktivistának, sőt, az ötvenes években formalistának is bélyegezték a művészt, aki valójában egyik irányzathoz sem tartozott, csupán határozottan és szilárdan, kiváló színérzékkel építette fel a realitásból ihletett látványt, amelyet kifejezően szögletes rajzzal és geometrikus formákkal stilizált.

A kiállítás Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, az Erdélyi Művészeti Központ Egyesület, a MANK – Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében, a Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. támogatásával valósul meg.

Az Erdélyi Művészet közlése nyomán

www.emuk.ro

 

 

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

'Fel a tetejéhez' gomb