A SICVLICIDIVM emlékműnél Madéfalván (1905) - A felvétel az Erdélyi Fotómúzeum Egyesület gyűjteményéből való
A SICVLICIDIUM néven is ismert tragikus esemény előzménye 1760-ra nyúlik vissza, amikor Mária Terézia császárnő elrendelte a Rákóczi-szabadságharc leverése után megbízhatatlannak nyilvánított és felszámolt erdélyi határőrség újbóli felállítását. A szervezet feladata a határok védelme, a rablók és csempészek üldözése volt, a határőrök a zsold és ingyen fegyver mellett számos adókedvezményben is részesültek.
A madéfalvi emlékmű napjainkban
A határőrségbe először csak románokat szerveztek, majd 1762-ben elkezdték a székely határőrség szervezését is. A székelység korábbi, szabadalmas jogállással járó határőrszolgálata 1711-ben szűnt meg, de ehhez kapcsolódó kedvezményeiket megtarthatták. Eleinte a földesúri terhek alóli szabadulás reményében sokan jelentkeztek, de amikor kiderült, hogy adóikat továbbra is fizetni kell, régi szabadságjogaikat nem nyerik vissza, mindezek tetejébe pedig szolgálniuk idegenben is kell, méghozzá német vezénylet alatt, nagyon sokan meggondolták magukat.
Mária Terézia erre elrendelte az erőszakos sorozást, ami elől a főleg csíki, kisebb részben háromszéki székelyek közül sokan elbujdokoltak. Mintegy 2500-an azonban összegyűltek az Olt menti Madéfalván és tiltakozó petíciót megfogalmazásába kezdtek, hogy írásban hozzák követeléseiket a bécsi udvar tudomására. A jogról és hagyományról hallani sem akaró császári vezetés erőszakkal válaszolt: a falut 1764. január 7-én hajnalban 1350 császári katona fogta körül és fegyverrel mészárolták le azokat, akik a négy órányi ágyúzás után még életben maradtak, a menekülők üldözésére lovasokat is bevetettek.
A vérfürdőnek hivatalos jelentések szerint mintegy 200, más adatok szerint 400 áldozata volt, köztük nők és gyermekek is, egy korabeli feljegyzés szerint „nem volt olyan nap, hogy valamelyik faluban ne temettek volna valakit”. A tragikus eseményt gyakran nevezték ezután siculicidiumnak is, mert a latin szó számot is jelentő betűi az 1764-et adják ki.
Nyirő József regénye 1939 láétott napvilágot – a mozaikokból összeállított színes freskó inkább krónika, mint regény
Idén is megemlékeznek a tragikus eseményekről
Az emlékeztető felirat
Ahogy évek óta megszokhattuk, idén is megemlékeznek az 1764. január 7-én bekövetkezett madéfalvi vérengzésről. A székelyföldi településre várják az egykori események nyomán Bukovinába, majd Magyarországra települtek képviselőit is. Minderről Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere tájékoztatta a sajtó képviselőit hétfőn. Az elöljáró elmondta: úgy gondolja, a madéfalviaknak kötelességük az emlékezés. Hozzátette: 2014-ben vett fordulatot a megemlékezések sora, amikor „egymásra találtak” a madéfalviak és a Bukovinából elszármazottak, addig ugyanis nem volt hivatalos kapcsolat az érintett települések között.
Madéfalva 2021 – Farkas Endre felvétele
„Ma már mi is tagja vagyunk a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének, részt vesznek a rendezvényeinken, mi is látogatjuk őket, a központi településükkel, Bonyháddal pedig testvértelepülési együttműködési alakítottunk ki. Ennek eredményeképpen restauráltuk az emlékművet, majd a Siculicidium-kápolnát is felszentelhettük 2017-ben” – sorolta a polgármester. A megemlékezésen és az azt kísérő rendezvényeken ebben az évben közel 150 magyarországi vendég vesz részt – tette hozzá.
A programok január 6-án kezdődnek. Ahogy annak idején a madéfalvi gyűlésre érkező székelyek, úgy a mostani vendégek is vízkereszt estéjén találkoznak, tudtuk meg. A pénteki megemlékezés szentmisével kezdődik majd, amit a település díszpolgára, Tamás József nyugalmazott segédpüspök celebrál – sorolta a részleteket Szentes Csaba. Az emlékműnél tartott megemlékezésen felszólal majd Potápi Árpád János, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter és Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági- és külügyminisztere.
A megemlékezés napjának délutánján tartják meg a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének éves közgyűlését, szombaton pedig hagyományos székely disznóvágást tartanak, amelyen a madéfalviak és az elszármazottak párhuzamosan dolgoznak fel egy-egy sertést. Az eseményeket disznótoros vacsorával zárják – osztotta meg Szentes Csaba. A polgármester hozzátette: a megemlékezésen túl a hangsúlyt a jövőépítésre, Madéfalva és az elszármazottak jövőképére helyezik.
