A jeles alkotó Erdélyben, a Maros megyei Székesen született 1936-ban, iskoláit Marosvásárhelyen és Kolozsváron végezte, festőművészként, muzeológusként, a marosvásárhelyi Új Élet folyóirat képzőművészeti rovatának szerkesztőjeként évitizedeken át meghatározó személyisége volt az erdélyi magyar képzőművészeti életnek. 2003-ban áttelepedett Magyarországra, azóta itt él és dolgozik a fiával, Simon Zsolt grafikusművésszel közös műteremben.
Alkotásai elsősorban tájképek, portrék és csendéletek, illetve a hatvanas évek második felétől absztrakt kompozíciók. Figuratív és nonfiguratív festményeit egyaránt szuggesztív koloritás jellemzi. Grafikusként plakátokat, reklámgrafikákat és illusztrációkat is készített.
A marosvásárhelyi Művészeti Középiskolában érettségizett, ahol Incze István, Piskolti Gábor, Barabás István és Bordi András voltak a tanárai. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári „Ion Andrescu” Képzőművészeti Főiskolán végezte. Tanárai voltak: Petre Abrudan, Teodor Harsia, Miklóssy Gábor és Petre Feler. Közel 30 egyéni és több mint 170 csoportos kiállítása volt szerte a világban (Magyarország, Ukrajna, USA, Franciaország, Ausztrália, Svájc, Ausztria, Románia, ezen belül kiemelten Erdély). Különféle díjainak a száma 7. Sajtóban 56-szor, kiadványokban 25 alkalommal szerepelt, ő maga is publikált művészeti írásokat, melyek száma 38.
A művész írja magáról: ”Két világ él bennem, egyrészről a természet valós formáinak szeretete, másrészről az elvont formák vonzása, melyek élményeimmel keveredve egy szimbolikus-absztrakt egységévé állnak össze. E kettős való-álom tér az én világom.”
A mostani kiállítás keresztmetszetet kíván nyújtani a gazdag életműből. Kurátorok: Szücs György, Rockenbauer Zoltán.
A kiállítás 2021. augusztus 27. és október 3. között tekinthető meg.
Az alkotóról a Barabás Miklós Céh honlapján
Nagy Miklós Kund méltató írása a Népjújságban
1146 Budapest, Dózsa György út 37.
Megközelíthető: Millenniumi Földalatti Vasút – Hősök tere megálló Trolibusz: 75, 79 / Autóbusz: 20, 30, 105.
Egy hozzászólás