PublicisztikaSzékelyföld

Bé leszünk oltva

A védőoltás ment meg minket?

A kilencvenes években, az Öböl-háború idején, az egyik karikatúrán majmok ültek a fán és beszélgettek. Egyikük a földre mutatott, ahol két állig felfegyverzett katona golyószóróval lövi egymást. A rajzon levő egyik majom azt mondja kajánul a másiknak: s ezek még azt állítják, hogy tőlünk származnak…

A Corriere della sera napilap szintén egy gúnyrajzban idézi fel ezt időszakot. Szent Második János Pál pápa gyóntatta Szaddám Huszeint, s kezét a szájához téve halkan odasúgta neki: áruld el, hány bombátok van?… Nem sokkal később, amikor az Iszlám Állam megjelent a „színen” az a vaskos átok terjedt el a közbeszédben, hogy: – Bin Laden jelöljön be téged ismerősnek a fészbukon…! Most meg anyaországi balosok azzal riogatják a közvéleményt, hogy „az orosz vakcina olyan, mint az orosz rulett. A minapi udvarhelyi fekete orvosi kesztyűről és az üres injekciós tűről már nem is érdemes említést tenni. Hazai fiatal, rátermett katona-főorvosunk pedig egyik elejtett mondatában úgy fogalmazott: azoknak az orvosoknak, akik nem oltatják be magukat, megvan rá az okuk…

Nem is folytatom a sort. Minket, magyarokat még büszkeség is eltölthetne, hogy a német amerikai oltóanyag kidolgozása egy magyar szakember (sőt több magyar közreműködő) lelkiismeretes munkájának köszönhető.

Ez az írás nem kíván kampány vagy propaganda lenni sem az oltás mellett sem ellene. Mi több, a Szentszék Hittani Kongregációja is jegyzéket fogalmazott meg a napokban, amelyben erkölcsileg megengedhetőnek tartja az olyan védőoltásokat, amelyekhez (állítólagosan) elvetélt magzatok sejtjeit használták fel.

Engem inkább az izgat, hogy ha az uralkodó média ennyire összevissza tájékoztat, és ha az átlagembernek semmi lehetősége leellenőrizni azt a kevés hírforrást, amiből tájékozódhat – hála a világhálónak! – kinek higgyen? Mi alapján ne legyen bizalmatlan, gyanakvó, borúlátó? Hiszen a jereváni rádió híreinek is pont az ellenkezője volt igaz: nem Mercedeseket, hanem Moszkvicsokat osztogatnak, nem osztogatnak, hanem fosztogatnak…

Ha már a mai cirkusz udvari bohócának szereplő tömegtájékoztatás mind megette már ’becsüje kenyerét’, ha már lassan elmerülünk, megfulladunk az álhírek, pontatlanságok, csúsztatások, féligazságok és hazugságok tengerében, kire támaszkodhat a gyalogpolgár?

Talán egyetlen esélyünk az marad, ha nem szakítjuk el a függőleges szálat, mint a pók. ha bevonulunk lelkünk csendjébe, és a Szentlélek sugallatára hallgatva engedünk a lelkiismeretünk által jónak ítélt Nagybetűs igazság szelíd, de határozott, jóra késztető hangjára és parancsára. És nem utolsó sorban döntéshozóinkért is imádkozunk. Legalább az ökumenizmus, a testvériség jegyében.

Teréz anya mesélte, hogy egy nyolcgyermekes hindu családnak vitt egy kevéske rizst, hiszen nagyon éheztek. Amikor letette az asztalra, az anyuka felmarkolta a rizs felét és eltűnt. A szomszéd házba futott, ahol egy muzulmán család élt, még nagyobb mélyszegénységben. Amikor visszajött, Teréz anya megkérdezte: – Hol voltál? Hová vitted a rizst? Az asszony csak ennyit mondott: – Ők is éheznek… “Boldogok, akik éhezik az igazságot.”

Könnyen meglehet, hogy sokunknak ez a védőoltás lesz a manna.

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb