Hirtelen bekövetkezett programváltozás miatt az InnoTime Hungary Kft. képviselői, köztük Kedves Csaba, nem tudott megjelenni a február 25-26-án tartott konferencián, viszont küldtek egy feladatvázlatot és videóüzenetet, amelyet használtunk, levetítettünk a Parajd rehabilitációját megcélzó előadássorozatban. Nem azért, mert mi találtuk fel a spanyolviaszt, meg egyebeket, hanem azon praktikus oknál fogva tesszük ezt, hogy segítsük az együtt való gondolkodást és támpontokat nyújtsunk. Egy olyan szakember és kutatócsoport meglátásairól van szó, aki már tevékenykedett ilyen rehabilitációs programokban és nem ismeretlen számára a Székelyföld idegenforgalma, hiszen ismeri a kapacitásokat, a lehetőségeket, és több alkalommal volt szerencséje segíteni az itteni fejlesztéseket.
Az InnoTime Hungary Kft. a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség által akkreditált tanácsadó szervezet Marketing tanácsadás és márkaépítés, valamint Projektfejlesztési-, és projektmenedzselési tanácsadás szakterületeken. A cég köztestületek és vállalkozások rendelkezésére áll Székelyföld-szerte is.
A 2024-es fenntartható turisztikai kutatás eredményei
Az InnoTime Hungary Kft minden évben készít egy felmérést a fenntartható turizmus magyarországi lehetőségeiről, trendjeiről, illeszkedve a booking.com, az expedia.com hasonló célú kutatásaihoz. 2024-ben a Bodrogközhöz kapcsolódó kutatás részeként egy 650 fő részvételével készült országos felmérés segítségével térképezték fel a hazai lakosság attitűdjeit a fenntartható turizmussal kapcsolatosan. A felmérést online módszerrel készítették, targetált hirdetésekkel elérve a kitöltőket. A kutatás nem reprezentatív, a cél a turizmus iránt érdeklődők attitűdvizsgálata, illetve a trendek lekövetése volt… Tovább
Az InnoTime Hungary időnként együttműködik Hargita Megye Tanácsával, illetve a Hargita Közösségi Társulással (ADI Hargita).
Mi jellemzi Székelyföld idegenforgalmát?
Turisztikai szempontból a Székelyföld vonzerejét a következők határozzák meg (élményígéret alapja):
– a természeti környezet (táj, tájkép, biodiverzitás);
– épített környezet (településkép, épített örökség, lakóházak, templomok, székelykapuk, tájhasználat);
– egyedi kultúra (vallás, népszokások, gasztronómia).
A turisztikai szuprastruktúra, a turisták ellátása, szórakoztatása fontos, de elsődlegesen nem ez az utazási motiváció.
Néhány példa, referencia, amelyben közreműködtek:
Tokaj – többszörös újratervezés;
Hévíz – újratervezés az orosz-ukrán háború következményei csökkentésére;
Miskolc – Miskolctapolca – leégett Barlangfürdő;
„Az igazi jövőkép az, amelyben felsejlik a majdani fürdőélet és az építészeti összkép, amely esztétikailag kifogástalan, maradandó és igazi szimbólumként, tartósan mutatkozik a múló időben” – írja Kedves Csaba.
Újratervezés Parajdon
Fenntarthatósági szűrő – jövőkép.
Gazdasági szempontból a turizmusnak stabil bevételt kell generálnia, amely helyben marad és erősíti a helyi vállalkozásokat, miközben tisztességes munkalehetőségeket teremt a közösség tagjai számára.
Társadalmi oldalról fontos, hogy a turizmus megőrizze és erősítse a helyi kulturális identitást, elősegítse a közösségi összetartozást, valamint biztosítsa a lakosság életminőségének javulását.
Környezeti értelemben pedig elengedhetetlen, hogy a turisztikai tevékenység megóvja a természeti erőforrásokat, csökkentse a szennyezést és fenntartsa az ökoszisztémák egészségét.
Keresleti szűrő – keresleti trendek
– generációváltás
– rövidebb, de nagyon élményintenzív utazások
– fenntarthatóság és részvétel (felértékelődik minden, ami helyi)
– vagy hitelesség vagy szórakoztatóipar
Mi az, ami szükséges?
- Térségben gondolkodni;
- A szolgáltatók és lakosok (!) jövőképének megismerése;
- Egy teljes, mindenre kiterjedő standardizált audit és fejlesztési terv (pl. digitalizáció, hozzáférhetőség; látogatómenedzsment, településkép, helyi termék kínálat stb.);
- Kínálati mix (mi az, ami van, értékesíthető) – célcsoport azonosítás belföldi / külföldi (a román piac jelentős mértékben átalakulóban van);
- Termék és szolgáltatásfejlesztési terv.
Kedves Csaba (1970) Csíkszeredában született, a Márton Áron Gimnáziumban érettségizett, Debrecenben, Budapesten és Miskolcon folytatott felsőfokú tanulmányokat. Pálykezdőként elsősorban szépirodalommal és irodalomtörténettel foglalkozott, majd az ezredforduló környékén magával ragadta a fenntartható turizmus, a fejlesztési programok világa, számos projekt kreatív tervezésében, megvalósításában és működtetésében vett részt. Napjainkban fő érdeklődési köre az innovatív kulturális témájú interpretációs eszközök és a jövő informatikai megoldásainak gyakorlati hasznosítása. Kiemelt fontosságúnak tartja a turisztikai minőségirányítást, amely komplex megoldásokat kínál a turisztikai attrakciók és vállalkozások számára: a helyzetfeltárást és a helyzetelemzést mindig kiegészíti egy pragmatikus cselekvési terv, amely teljes körű megoldást kínál az általa meghatározott kihívásokra a piaci versenyhelyzettel és a munkaerő fejlesztéssel összhangban.
Kapcsolódó:
A katasztrófaturizmusból most még lát pénzt Parajd, de mindent újra kell tervezni
Súlyos mulasztásokat tárt fel a parajdi bányakatasztrófa okait vizsgáló jelentés
Árvízvédelem Parajdon: Tánczos Barna tájékoztatta a lakosságot a Korond-patakon épülő rendszerről
MEGJELENT
Korlátozott példányszámban a két kötet még beszerezhető!
A BÁNJA-E A SZÉKELY?… I-II. kötete 250 lejért (+ belföldi utánvétes postaköltség) a rendelkezésre álló készlet erejéig megvásárolható. Egyelőre kereskedelmi forgalomba nem kerül.
Előjegyzéseket most nem tudunk fogadni, de igyekszünk felmérni az igényeket az esetleges utánnyomás céljából.
Kapcsolódó publikációk:
SIMÓ MÁRTON – A projekt bemutatása – felvezetés (0.)
P. BUZOGÁNY ÁRPÁD –A 21. századi falumunkáról (1.)
SIMÓ MÁRTON – Gondolatok a Bánja-e a székely?… II. kötete kapcsán (2.)
SORBÁN ENIKŐ – háza a Sósdombon (3.)
LAKATOS MIHÁLY – „Másnak térkép e táj” (4.)
MIHÁLY JÁNOS – a lövétei vízimalomról (5.)
SZABÓ ELŐD – Két ház revitalizációja Homoródalmáson I. (6.)
IFJ. SIMÓ MÁRTON – A kovácsmesterségnek helye van a 21. században (7.)
JÓZSA FRUZSINA – A Fecskefészek Otthonom székelyföldi megtelepedése (8.)
SZÁSZ ÖRS-BOTOND – Biztos, ami biztos (9.)
JOBB-SIMÓ CSENGE-MELÁNIA Városi kert- és téralakítás (10.)
SZATHMÁRY DORKA – A Skanzen tudástár is (11.)
SZABÓ ELŐD – Gondolatok egy újabb konferenciát követően (12.)
SZÁSZ ÖRS-BOTOND – Helyi anyagokból ma is lehet építkezni (13.)
MOLDOVÁN LÁSZLÓ – Tragédia után, az újjászületés útján Parajdon (14.)
PARAJDI KÁLMÁN-ENDRE – A sóvidéki turizmus lehetséges jövőjéről (15.)
KEDVES CSABA – Fenntarthatóság, hagyomány, újrakezdés (16.)
A konferencia munkálatainak feldolgozása az összegzéssel folytatódik!
