CivilszféraÉlet-módÉpítészetErdélyKárpát-medenceközösségépítésKultúraUncategorized

BÁNJA-E A SZÉKELY?… I-II. – Gondolatok egy újabb konferenciát követően (0.)

Simó Márton írása

Amint arról a korábbiakban értesültettek az olvasók, 2026. február 25-26-án tarthattuk meg a hetedik tematikus konferenciát. Ami a Bánja-e a székely?… című könyvsorozatot illeti, azzal kapcsolatosan kiderült, hogy az első kötet példányai elfogytak ugyan, de a szerző megrendelte a második, 440 oldalasra bővített új kiadást, amely nem készült el az adott határidőre, így és ezalkalommal a 380 oldalas második kötetet lehetett kézbe venni. A két kötet 128 udvarhelyszéki települést érint, feldolgozva azok mai településképét, a demográfiai és a gazdasági helyzetet, látleletet nyújtva a 21. század második és harmadik évtizedének életéről.

Nem sikerült minden javasolt tematikában előadásokat tartanunk, felújított és ismét szolgálatba helyezett régi házakat azonban többen is bemutattak – Sorbán Enikő és Szabó Előd – , Lakatos Mihály az MCC szenior kutatója nem épületekről, hanem értéktárról tartott előadást, arról a programról, amelyet maga kezdeményezett anno, és még akkor dolgozott ki, amikor a Kulturális és Innovációs Minisztérium keretében dolgozott. Ez az „értéktár-mozgalom” a Kárpát-medence bármyel szegletében, bármely magyarok által is lakott országban létrehozható és használható. Egyéb elfoglaltságai miatt Mihály János nem tudott jelen lenni, de levetíthettük a felújított lövétei vizimalomról szóló kisfilmet.

Az első napnak plusz hozadéka is volt, hiszen a konferencia nyitott volt minden érdeklődő számára, így tarthatott előadást Józsa Fruzsina, a Fercskefészek Otthonom Egyesület képviseletében, ők akrreditált képzésekkel is foglalkoznak, nemrég telepedtek le Varságon, ahol kis farmot és oktatási központot kívánnak létrehozni. Szász Örs a GRAWE Biztósítóház képviseletében érkezett; nagyvonalakban beszélt a különböző biztosítások rendszeréről, majd rátért arra a gyakorlatra is, amelyet cégük folytat – lehet biztosításokat kötni 1950 előtti épületekre is, csak az ügyfeleknek meg kell felelniük bizonyos elvárásoknak. Ifj. Simó Márton a hagyományos kovácsmesterségről tartott kiselőadást, hangsúlyozva azt, hogy mennyire fontos, hogy esztétikus és tartós vasazatok kerüljenek a frissen felújított házakra, melléképületekre, illetve kapukra; a klienseknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a kovács-manufaktúrákban készülő darabok nem holmi „akciós”, vagy éppen „leárazott” selejtes termékek, hanem képesek évszázadokon át, akár az épületek fennálásának idejét meghaladóan is szolgálni.

Jobb-Simó Csenge Melánia máris elégedett lehet, hiszen terve megvaslósul – a felújított kertet és az parkolót, a vaskerítést már használatba adták

A második napon Jobb-Simó Csenge Melánia mutatta be a Székelyudvarhely-Belvárosi Unitárius Egyházközség templomához tartozó kert és az előtte levő tér rehabitációs tervét, amely részben már meg is valósult. Szathmáry Dorka a Szentenderei Szabadtéri Néprajzi Múzeum feladatairól, az ott zajló munkáról és a kiterjesztett Kárpát-medencei kapcsolatrendszerről, a további feladatokról tartott előadást. A második napon Szász Őrs „ingatlanfejleszőként” mutatkozott be, ugyani Székelyszenttamáson évek óta hagyományos technikák és anyagok hasznosításával készül egy „parasztháza”, amelynek szomszédságába egyfajta „génbankként is értelmezhető botanikus kertet” kíván létrehozni a továbbiakban.

Szabó Előd

Szabó Előd a második felújított házat mutatta be, annak a felújítási folyamatát, hiszen az sokkal nehézkesebb  volt, falbeomlás is történt, jelentős többletkiadások következtek be. A házakat nem „értékesítési célból”, hanem saját szükségletre vásárolta és újította fel, mind a két házad, a csűrt és a melléképületeket a család belakja és használja.

Parajdi Kálmán Endre

Sikerült beiktatni a Quo vadis, Parajd?… címet viselő előadásblokkot is, amelyben az InnoTime Hungary Kft. ügyvezetője, Kedves Csaba jelentkezett be vidóüzenet segítségével, Parajdi-Kálmán Endre és Moldován László pedig a tapasztalatokról a nehézségekről és a jövőképről értekezett, hiszen mindketten civil tevékenységet folytatnak, de ugyanakkor vállalkozásaik is olyanok, amelyek a turizmushoz kötődtek, kötődnek.

Mind a két napon lehetőség volt kiscsoportos beszélgetésekre. Tapasztalatcserére is, az sem kizárt, hogy az ismeretségek jóvoltából újabb partnerségek jöhetnek létre.

Ezek a legjobb pillanatok, amikor kialakul a párbeszéd a különböző régiókból és más-más szakmákból érkezők között

A továbbiakban rövid összefoglalókat készítünk az egyes előadásokról.

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb