Idén július 24-re esik a túlfogyasztás napja amikor az emberiség természeti erőforrások iránti igénye meghaladja az éves fogyasztási kvótát. A Global Footprint Network, az ökológiai lábnyom úttörőjeként működő nemzetközi fenntarthatósági szervezet által számított dátum a York Egyetem által vezetett nemzeti lábnyom és biokapacitás számlákon alapul. Ebből az írásból kiderül, hogy miért fogyott gyorsabban a keret, mint tavaly.
A túlfogyasztás július 24.-i dátuma azt jelenti, hogy az emberiség jelenleg 1,8-szor gyorsabban használja a természetet, mint ahogy a Föld ökoszisztémái képesek regenerálódni.
Ez a túllépés azért következik be, mert az emberek több CO₂-t bocsátanak ki, mint amennyit a bioszféra fel tud venni, több édesvizet használnak fel, mint amennyit pótolnak, több fát vágnak ki, mint amennyit ültetni képesek, többet halásznak, mint amilyen mértékben képes megújulni az édes- és sósvizek halállománya stb. A természet által megújítható mértéket meghaladó túlhasználat elkerülhetetlenül kimeríti a Föld természeti tőkéjét. Ez veszélyezteti a hosszú távú erőforrás-biztonságot, különösen azok számára, akik már nehezen tudnak hozzáférni a működéshez szükséges erőforrásokhoz.
A túllépés hatása
A túlfogyasztás a biológiai sokféleség csökkenésének, az erőforrások kimerülésének, az erdőirtásnak és az üvegházhatású gázok légkörben való felhalmozódásának hátterében áll, ami fokozza a szélsőséges időjárási eseményeket. Emellett stagflációt, élelmiszer- és energiaellátási bizonytalanságot, egészségügyi válságokat és konfliktusokat is táplál. Azok a régiók, városok, vállalatok és országok, amelyek nem készültek fel erre a kiszámítható valóságra, lényegesen nagyobb kockázatokkal néznek szembe.
Bár az idei túlfogyasztás nap a valaha volt legkorábbi esemény, immár több mint 15 éve egy szűk intervallumon belül maradt, következetesen csak az év hetedik hónapja után fordul át a negatív mezőbe: az esztendő hátralévő részében azonban az emberiség bizonyítottan a bolygó további kimerítéséből él. Ezért, mégha ez a dátum állandó is, vagy szűk határértékek közt mozog július utolsó napjaiban, a bolygóra nehezedő nyomás felerősödik, mivel a túlfogyasztás okozta károk halmozódnak. Az évenkénti hiány folyamatosan növeli a már meglévő ökológiai adósságot.
A túlfogyasztés, mint piaci kudarc
Gazdasági szempontból a túllépés a piaci kudarc egyértelmű példája. Az ilyen kudarcok mindenkinek fájnak. Közvetlen veszélyt jelent a túlhasználókra, akik nagy mennyiségű alulárazott erőforrás-beviteltől függenek, amelyek a piaci hiányosságok fennállásával egyre szűkösebbek lesznek. Ha nem javítják ki, az ilyen piaci kudarcok túlzott felhasználást ösztönöznek, ami zavarokhoz vagy gazdasági sokkokhoz vezet. A piaci kudarc gazdasági veszteséget is jelent a biokapacitás-szolgáltatók számára, akik nem részesülnek megfelelő kompenzációban. Ahhoz, hogy a túllépés a katasztrófa helyett a tervezésből fakadjon, ezt a piaci hiányosságot ki kell javítani.
A Global Footprint Network közlése nyomán
