A mai nyilvánosság számos színterét – a közösségi platformok kommentjeitől kezdve egészen a közszereplők megnyilatkozásáig – feltűnően uralják a sértettség, sértődöttség legkülönfélébb megnyilvánulásai. A sértődöttség mindennapi tapasztalattá vált, gyakran előkerülő beszédtéma, konfliktusok okozója, a közbeszéd egyik alapvető meghatározója. Sőt, különféle politikai cselekvések legitim okaként tételeződhet, alapvető hivatkozási forrássá válhat.
A Korunk januári számának középpontjában ennek az érzelmi állapotnak az elemzése áll, történészek, antropológusok, szociológusok, médiakutatók foglalkoznak a sértődöttség kultúrájának történetével, jelenbeli megnyilatkozási formáinak elemzésével, a médiumokban és a mindennapi kommunikációs helyzetekben való előfordulásával.
Az egyes írások – egyebek mellett – a következő kérdésekre keresik a választ: Történetileg hogyan ragadható meg e társadalmi viselkedésmintázat kialakulása, milyen területeken, hogyan jött létre? Milyen társadalmi szereplők, milyen társadalmi-politikai helyzetekben járultak hozza a sértődöttség kultúrájának általánossá válásához? Mennyiben járult mindehhez hozzá az új mediális infrastruktúra, az internet, a közösségi platformoknak a kommunikációs helyzetekben anonimitást biztosító világa? A társadalom különböző rendszereiben, az egyes médiaformátumokban hogyan jelenik meg ez az érzelmi állapot, milyen dinamikák mentén ragadható meg és elemezhető?
A szerkesztőség közlése nyomán
