A Magyar Művészeti Akadémia sokszínű programokkal képviseltette magát az augusztus 16. és 23. között zajló 17. Kolozsvári Magyar Napokon. Az MMA jelenléte egyszerre fókuszált az intézmény erdélyi gyökereinek és kulturális missziójának bemutatására, valamint a magas művészet közvetlen, személyes átadására.
A Magyar Napokhoz igazítva tartották a Magyar Művészeti Akadémia Erdélyi Bizottságának ülését 2026. augusztus 17-én az erdélyi kultúra „kincses” fővárosában, Kiss János alelnök, Haris László elnökségi tag, Richly Gábor főtitkár, Balázs-Bécsi Gyöngyi és Vargha Mihály a bizottság társelnökeinek részvételével. A közelmúltban átadott új közösségi térben, a Magyar Szalonban tartott megbeszélésen az akadémikusok és meghívott MMA köztestületi tagok, ösztöndíjasok áttekintették az idei évben már megvalósult támogatott erdélyi programokat, beszámoltak saját tevékenységükről, terveikről, és kifejezték szándékukat az erdélyi összművészeti együttműködés iránt.
Az Erdélyi Bizottság ülése
A Bizottság tagjai a hivatalos ülésen túl részt vettek a 17. Kolozsvári Magyar Napok rendezvényein, látogatást tettek Grezsa Csaba kolozsvári magyar főkonzulnál és jelen voltak a Magyar Operában tartott megnyitó gálaelőadáson is, amelyen az elhangzott beszédek mellett a résztvevők a száz évvel ezelőtt született Kallós Zoltánra, néhai nemzet művészére, az MMA néhai tagjára emlékeztek.
Magyar Egyházzenei Biennálé
A Kárpát-medence minden szegletéből érkeztek együttesek, énekkarok (15 kórus), egyházzenészek, karnagyok, kántorok, zenepedagógusok, zeneszerzők a Magyar Egyházzenei Biennálé – Kolozsvár 2026 elnevezésű eseményre, amelyet 2026. augusztus 14-17. között a Kolozsvári Magyar Napok előrendezvényeként tartottak. Tizenkét magyar templomban, mintegy 40 magyar zeneszerző csaknem 100 egyházzenei alkotása szólalt meg liturgikus keretben, koncert formában vagy műhelymunka során. A Biennálé a magyar egyházi zene és a vallási közösségek, illetve a nagyközönség élő kapcsolatrendszerét hívatott alakítani és ösztönözni. E mellett új impulzusokkal kívánta gazdagítani a Kárpát-medence magyarságának templomi zenei gyakorlatát és repertoárját.
A Biennálé szervezői az Auris Művészeti Ügynökség és Kiadó és az Egyházzene Kolozsvár Egyesület voltak, művészeti vezetői pedig Selmeczi György zeneszerző, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja; valamint az MMA két ösztöndíjasa, Sófalvi Emese muzikológus, egyetemi oktató és Potyó István egyházzenész, a Szent Mihály-templom kántor-karnagya voltak.
Makovecz 90 kiállítás
A Makovecz Imre, az MMA alapító örökös elnöke, örökös tiszteleti elnök által tervezett Törökvágási Református Egyházközség templomának közösségi tereiben és a Kányafő Galériában nyitották meg augusztus 16-án, vasárnap a Makovecz 90 kiállítást, amely válogatás a Makovecz Imre emlékére tavaly a Műcsarnokban létrehozott kiállítás anyagából. A kolozsvári kiállítás szervezői a budapesti Makovecz Alapítvány, a Törökvágási Református Egyházközség és az Országépítő Kós Károly Egyesülés.
A megnyitón a budapesti Vass Lajos Kamarakórus énekelt a 3. Magyar Egyházzenei Biennálé keretében (karnagy: Darázsdi Zita és Szabó-Sipos Máté), kortárs magyar zeneszerzők egyházzenei alkotásai csendültek fel.
Grezsa Csaba kolozsvári magyar főkonzul többszörös ünnepnek nevezte az eseményt a nyitóistentiszteletet, a kiállítást és a kórus szolgálatát említve. Rámutatott, hogy a három esemény összeköttetéseket teremt a jelenlevők, továbbá föld és ég között. A 17. Kolozsvári Magyar Napok összeköti a kolozsvári és az erdélyi magyar közösséget, miközben összmagyar ügy is. „A Makovecz 90 kiállítás is összeköt minket, és kapcsolatot teremt a nagy mester örökségével, kapcsolatot teremt az épületek és az azokat használó közösségek között” – zárta szavait a főkonzul.
„Makovecz Imre országhatárokon innen és túl, a Kárpát-medence számos helységében épített olyan hajlékokat, ahol a magyar közösségek megélhetik a jelent, és tervezhetik a jövőt” – mondta köszöntő beszédében Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára.
Bogos Ernő építész, az MMA rendes tagja, egykori Makovecz-tanítvány rámutatott: „A mostani kolozsvári tárlaton szereplő épületek fotói az illető közösség kultúrájával, folklórjával, a keresztyén hagyományokkal való kapcsolatot mutatják be. A kiállítást azzal a céllal hoztuk létre, hogy közelebb hozzuk Makovecz szellemiségét, és felidézzük azt a világot, amelyben ezek az alkotások születtek. Ezek az épületek kapcsolatot teremtenek a látható és a láthatatlan között.” A tárlat a Kolozsvári Magyar Napok teljes ideje alatt, majd szeptember 15-ig látogatható.
Ádám Gyula fotóművész tárlata
Szintén augusztus 16-án Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész, az MMA rendes tagja alkotásaiból nyílt kiállítás Kolozsvárott a belvárosi Ars Sacra Claudiopolitana Galériában a 17. Kolozsvári Magyar Napok előrendezvényeként. A négy évtized fényképeit tartalmazó tárlat Kallós Zoltán néprajzkutató felcsíki, gyimesi és moldvai csángó adatközlőit láttatja, címe: Énekeltem én… Kallós Zoltán kedves adatközlői. Felcsík, Gyimes és Moldva, 1983-2026. A megnyitó résztvevőit Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke, az MMA Erdélyi Bizottságának társelnöke köszöntötte. László Attila kolozs-dobokai római katolikus főesperes köszöntő beszédében a „láttató emberek” fontosságát hangsúlyozta, és Ádám Gyulát is közéjük tartozónak mondta. Az ilyen emberek felemelik a lelket, akik a hétköznapokban megszokott dolgokat is képesek értékként és szépként láttatni, munkáik által kézen fognak és közelebb visznek Istenhez – mondta.
A Magyar Művészeti Akadémia főtitkára, Richly Gábor arról beszélt, hogy Makovecz Imre a Magyar Művészeti Akadémia megalapításakor a Kárpát-medence magyarságában gondolkodott. Szólt arról, hogy az MMA 15 évvel ezelőtt válhatott alkotmányos köztestületté, ma pedig 365 akadémikusa, mintegy ezer köztestületi tagja, valamint több mint ezer ösztöndíjasa, illetve különböző elismerésekkel kitüntetett kortárs művésze és művészetelméleti szakembere van.
A főtitkár bemutatta, hogy az akadémia az elmúlt években tudatosan törekedett arra, hogy ne csak a magyar fővárosban és az intézmény székhelyén legyen jelen, hanem a vidéki közösségek és művészek számára is elérhetővé váljon, s részt vegyen abban a közös gondolkodásban, amely a nemzeti hagyományok és a kultúra korszerű továbbadását keresi. Ennek részeként hét regionális központot, illetve munkacsoportot hoztak létre Magyarországon, feladatai között szerepel a határon túli magyar művészekkel, művészeti szervezetekkel és intézményekkel való együttműködés is. Külön kiemelte, hogy tavaly alakult meg az akadémia Erdélyi Bizottsága, amely az erdélyi magyar művészekkel és intézményekkel való kapcsolatok erősítését szolgálja.
A fotókiállítást Haris László fotóművész, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja méltatta. Úgy fogalmazott, az idei Kallós 100 emlékév különös jelentőséget ad a tárlatnak. Ádám Gyula képein keresztül ugyanis Kallós Zoltán világa nem pusztán egykori népdalénekesek, táncosok és zenészek révén elevenedik meg. A fényképeken olyan emberek láthatók, akik Kallós számára barátok és életre szóló társak voltak. A több mint négy évtized alatt készült fotók ugyan különböző időszakokból származnak, mégis közös bennük az emberi méltóság, a bizalom és az a szeretet, amellyel Kallós Zoltán az emberek felé fordult.
Haris László szerint Ádám Gyula művészetében az a fontos, hogy fényképei nem egyszerűen reprodukálják azt, amit a szem lát. A képek mögött további jelentések, első pillantásra nem feltétlenül láthatóértelmezési lehetőségek nyílnak meg.
Ádám Gyula maga is arról beszélt, hogy a fényképezéshez és a moldvai csángó magyarokhoz fűződő kapcsolata tulajdonképpen egyszerre alakította a pályáját. Mint elmondta, nem néprajzi szempontból közelített az emberekhez, hanem alkotóként elsősorban a látvány, a vizuális élmény érdekelte. A Kallós Zoltánnal való kapcsolat idővel meghatározóvá vált. Ádám Gyula számára nem elsősorban maga a néprajzi gyűjtés volt fontos, hanem azok az emberek, akikkel Kallós révén találkozott. Elmondása szerint ezekből a kapcsolatokból sok esetben harminc-negyven évig tartó barátságok alakultak ki.
Kallós 100 vándorkiállítás
A kolozsvári Központi Szállóban nyílt meg augusztus 17-én az a vándorkiállítás, amely a legendás erdélyi néprajzkutató és gyűjtő, Kallós Zoltán néhai nemzet művésze, az MMA néhai tagja születésének 100. évfordulója előtt tiszteleg. A tárlat nem száraz életrajzi adatokkal, hanem személyes emlékeken keresztül hozza közelebb a népi kultúrát a mai generációkhoz. Három egymásra épülő egységen át követhető végig az elhivatott életút, a páratlan tárgyi és szellemi gyűjtemény, valamint a hagyatékot ma is élővé tévő Kallós Alapítvány jelenbe mutató munkája, ami átfogó történet az értékmentésről, a táncházmozgalom gyökereiről és a magyar identitás megőrzéséről. A megnyitón László Eszter köszöntötte a jelenlévőket, majd a kiállítás kurátora, Mogyorósi Ágnes vezette fel a tárlatot, és mutatta be a nagyközönségnek annak tartalmát és jelentőségét.
A megnyitót követően Bárdos Réka múzeumpedagógiai foglalkozásán a gyermekek játékos formában ismerkedhettek meg a kiállítással és Kallós Zoltán életútjával. A 100 év, 1000 kaland című foglalkozás során a gyerekek nemcsak a kiállítás történeteibe pillanthattak be, hanem élményszerűen fedezhették fel Kallós Zoltán gazdag örökségét is.
Kerekasztal-beszélgetés a Magyar Művészeti Akadémia erdélyi jelenlétéről
A 17. Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat egyik nyitányaként, augusztus 17-én délután a frissen megnyitott Kolozsvári Magyar Szalonban tartottak szakmai diskurzust „A Magyar Művészeti Akadémia erdélyi jelenléte” címmel.
A kerekasztal-beszélgetés során Richly Gábor moderálásával Kiss János, az MMA alelnöke, illetve Vargha Mihály és Balázs-Bécsi Gyöngyi, az MMA Erdélyi Bizottságának társelnökei járták körül az MMA határon túli szerepvállalását, a kulturális hidak építését és a helyi alkotók támogatási lehetőségeit.
Pregitzer Fruzsina színművész önálló estje
Augusztus 18-án az Ars Sacra Claudiopolitana Galéria adott otthont az MMA saját szervezésű kulturális eseményének. Pregitzer Fruzsina színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja lépett közönség elé „Uram, nem látta Magyarországot?” című önálló estjével. Az előadás előtt Richly Gábor a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára szólt Pregitzer Fruzsina pályájáról és arról, hogy a művésznő immár több, mint harmincöt éve járja a határon túli magyarlakta területeket (Erdélyt, Felvidéket) és a világ más pontjait ezzel a mély érzelmi töltéssel rendelkező és nemzeti sorskérdéseket feszegető irodalmi válogatással.
Az előadás szorosan kapcsolódott a 17. Kolozsvári Magyar Napok „Tárt kapukkal” elnevezésű mottójához. Az est gerincét klasszikus magyar szerzők művei alkották, hangsúlyozva a nemzeti összetartozást és kulturális örökségünket. Pregitzer Fruzsina olyan ismert és kevésbe ismert, de mai is nagyon aktuális műveket válogatott össze, amelyek így összefűzve mélyebb értelmet kaptak és a szuggesztív előadásmódja által lelki- szellemi élményt hagytak a hallgatóságban.
Márai Sándor-est az unitárius templomban
Augusztus 18-án, az unitárius templom adott otthont a Márai Sándor: „…Uram, didergek és egész sötét van…” (drámai sorsleltár négy hangra) című előadásnak. Az eseményen Oberfrank Pál színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, valamint a Szatmárnémeti Harag György Társulat művészei: Kovács Éva színművész, valamint Rappert-Vencz Stella és Frumen Gergő színművészek olvastak fel Márai Sándor műveiből. A Kincses Kolozsvár Egyesület és a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség szervezésében létrejött teltházas előadás szerkesztő-rendezője Szugyiczky István színművész, a Harag György Társulat örökös tagja, művészeti tanácsadója Kovács Éva színművész voltak.
Filmvetítések a Vallásszabadság Házában és a Tranzit Házban
A hivatalos vetítési program részét képezte egy különálló portréfilm-blokk is (Mohi Sándor rendezésében és Nagy Ernő operatőri munkájával), amely kifejezetten az akadémia tagjainak munkásságát mutatta be. A szerelmes földrajz sorozatban négy filmet, – Jakobovits Márta és Vargha Mihály képzőművészekkel, valamint Iancu Laura és Fekete Vince költőkről – készült portréfilmeket láthatta a közönség a Vallásszabadság házában. E program szervezői a Magyar Művészeti Akadémia, a Kincses Kolozsvár Egyesület és a Magyar Unitárius Egyház voltak.
Augusztus 18-án, kedden láthatta a közönség a „Fiatal kolozsvári alkotók rövidfilmjei” elnevezésű blokkban Buzási Gyopár Bernády Amerikába megy című filmjét. A Tranzit Házban vetített erdélyi animációs dokumentumfilmet az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramjában részt vevő kolozsvári alkotó készítette.
Egyensúly a forgásban cím dokumentumfilmet augusztus 21-én, pénteken vetítették a magyar napok keretében. A Fazekas Lajos keramikusról szóló dokumentumfilmet Ambrus Emese rendezte, aki szintén az Magyar Művészeti Akadémia hároméves film- és fotóművészeti ösztöndíjasa.
A Magyar Művészeti Akadémia részvétele a 17. Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatán szervesen illeszkedett a több mint 220 ezer látogatót vonzó kulturális seregszemlébe. Az intézmény jelenléte megerősítette, hogy a Kárpát-medencei magyar kulturális összefogás és az értékteremtés nem csupán elv, hanem a mindennapokban megélhető, élő valóság.
Fotó: Haris László
Rátkai Balázs
