Márton Áron a 20. század diktatórikus meghurcoltatásainak ellenére is a hit szónoka maradt. Sziklaszilárdan állt ki az igazságért, Isten iránt elkötelezetten, székely rendíthetetlenséggel. Több, mint negyven évig tartó püspöki szolgálata idején még a román titkosszolgálat gonoszságai sem tudták megtörni lelkivilágát. Jelmondata: „Non recuso laborem!” úgyszintén igazolja, hogy rabságának éveiben sem vonakodott a munkától. Boldoggáavatási folyamata 1994-ben indult. A Márton Áron 130 emlékév kapcsán Nagy Zoltánnal, Lázár Csillával és Obermájer Ervin-István viceposztulátorral beszélgettünk.
A székelyudvarhelyi Nagy Zoltán mérnök, hitoktató Márton Áron püspök életének elkötelezett kutatója. A Hegy – Mozaikképek Márton Áron életéből című dokumentumfilmje 2016-ban debütált, melyben részletesen bemutatja a püspök életszakaszait. Példaértékű munkájáért Magyar Ezüst Érdemkereszt állami kitüntetésben részesült 2021-ben. Örömmel beszélt arról, hogy a tíz évvel ezelőtt bemutatásra került alkotásának létrehozásához milyen belső indíttatás vezérelte.
Nagy Zoltán (N. Z.): Márton Áron emlékét szerettem volna újra feleleveníteni a hívek lelkében, valamint az érte és a hozzá fűződő imára buzdítani sokakat, továbbá a boldoggáavatási ügyének egy újabb lendületet adni. 33 évvel ezelőtt Mihály József, jelenleg jobbágytelki plébánossal eldöntöttük, hogy jó lenne végigjárni azokat a helyeket, ahol Márton Áron püspök járt-kelt, és abból hittanórára egy félórás anyagot összegyűjteni. Akkor még nem gondoltam, hogy életre szóló kutatási munka lesz belőle, azaz öt és fél óra anyag képpel, hanggal, felirattal, amelyből azóta több, mint 80 perc román felirattal is elkészült. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az alkotás nem kereskedelmi célból készült.
A missziós munka jelenleg is folyik ministráns táborokban, nyári akadémián, határon túl, valamint egyéb külföldi meghívásoknak is eleget téve már több, mint 110 előadást tartottam az elmúlt tíz évben, legutóbb Bécsben. Kovács Gergely gyulafehérvári érsekkel közösen is tartottunk néhány előadást, aki abban az időben még Márton Áron posztulátoraként volt jelen. Szegeden például Márton Áron tortával vártak bennünket. Aradon pedig meglepetéssel készültek, miáltal nagyon meghatódtam, mert a vasárnapi szentmise után első alkalommal láthattam a saját alkotásomat nagy mozivásznon kivetítve.
Kik voltak segítségedre az anyaggyűjtés idején?
N. Z. – A gyűjtés kezdetén még kazettára rögzítettem a beszélgetéseket, és diafényképezőgépet használtam, ami a mostanihoz képest egészen más technika, így az anyagokat utólag digitalizáltam. Tudtam, hogy Kányádi Sándort és feleségét Márton Áron püspök adta össze, így a költővel többször beszélgettem órákon keresztül, majd az anyagot kronológiailag szerkesztettem, anélkül, hogy bármi ismétlődne. Ha ugyanarról a történésről többen is beszéltek, akkor megnéztem, hogy melyik a leghitelesebb, ezáltal is kiszűrve a legendásítást. Virt Lászlót kértem fel az anyag áttekintésére, ugyanis Jakubinyi György nyugalmazott érsek szerint ő írta a legjobb Márton Áron-monográfiát.
A tíz évvel ezelőtt megjelent anyagban 47 személyt (teológiai tanárokat, idős papokat, szerzetesnőket, személyi sofőrt stb.) hallhatunk, akik közül kevesen élnek már, ezért lett dokumentumértékű a Verbum Kiadó gondozásában megjelent alkotás. Meglepetésként ért, amikor egy egykori vatikáni nagykövetnek a fia egy tízórás nyers hanganyagot (oral history) bocsátott a rendelkezésemre, amit hajdanán az édesapja rögzített, aki sokszor találkozott a püspökkel Gyulafehérváron is. Illyés Gyula (1902-1983) író lányával, Illyés Mária Annával (1941) úgyszintén felvettem a kapcsolatot, ő képeket küldött nekem, ugyanis az édesapja jó barátságban volt a püspökkel. Emellett többek között beszélgettem még az akkor 90 éves Ervin ferences atyával (Ferencz Béla Ervin OFM, 1920-2016), valamint a püspök testvérével, Anna nénivel, továbbá Kacsó Júlia (1930-2016) szociális testvérrel, aki a püspök mellett szolgált az utolsó években. Bara Ferenc (1951), aki jelen volt akkor is, amikor Márton Áron püspök örökre lehunyta a szemét, egykori titkáraként nyilatkozott a püspök imádságos életéről, szenvedéseiről.
A lelkesedésedből arra következtetek, hogy hivatásszerűen végzed ezt a kutatómunkát…
N. Z.: Márton Áron püspökkel sosem találkoztam személyesen. Egyszer láttam álmomban, és készítettem vele interjút. Amikor egy-egy idős emberrel beszéltem, a püspök követendő életpéldája annyira megfertőzött, hogy nem tudtam abbahagyni a kutatást. Pár évvel ezelőtt Csíkszentdomokoson tartottam egy előadást „Márton Áron humora” címmel. Ezek közül egyet megemlítenék: Szabó Sándor egykori teológiai paptanár gyakran kísérte el a püspököt sofőrként a bérmálások alkalmával. Egyik alkalommal egy székely faluban, Gyergyóditróban az ezernél több bérmálkozó és hozzátartozóik számára nem volt elegendő gyóntató, ezért a püspök őt is felkérte gyóntatásra. Ennek következményeként az eseményről szóló beszámoló akképpen jelent meg, hogy annyian voltak a hívek, hogy még a sofőr is gyóntatott.
Számodra ki Márton Áron püspök?
N. Z.: Jóságos nagytata, akit naponta lehet hallgatni, követendő példakép, aki erőt ad a szenvedésben és az örömben. Tanítása sokaknak bátorításként szolgál napjainkban is. Bodó Péter atyától tudom, hogy érdekes módon a püspök a prédikációit nem írta meg előre, hanem a már elhangzott gondolatait utólag rögzítette írásban, ami összeszedettségéről, logikus gondolkodásáról egyaránt tanúskodik.
Hogy látod, mennyire közismert a püspök személye nemcsak a katolikus hívek, hanem más felekezetűek körében is?
N. Z.: A közelmúltban Felvincen tartottam előadást, nem csak katolikus vallásúaknak. A más felekezetű résztvevők körében sokan úgy nyilatkoznak, hogy Márton Áron püspök mindannyiunké, ezért tisztelik és szent embernek tekintik. Szeptemberben, az Ars Sacra fesztivál keretében ugyancsak Erdélyben, Nagyszebenben tartok előadást, ahol magyar és román hallgatóközönségem lesz, ezért román nyelvű bemutatóval is készülök.
A Csíkszentdomokoson élő Lázár Csilla (L. Cs.) egy nyelviskola-központban dolgozik, és emellett a helybéli barátokkal és ismerősökkel közösen alapított Márton Áron Múzeum önkéntese 2010 óta. A múzeumot egy egyesület működteti kizárólag önkéntesekkel.
A Márton Áron 130 kapcsán arról beszélgettünk, hogy miként készülnek a nagy ünnepre.
L. Cs.: A Márton Áron program indulásánál elsődleges motivációnk volt, hogy a püspök Csíkszentdomokoson született, ezért felelősséget vállaltunk az életének, tanításának ismertetésében. A Márton Áron Múzeum azt közvetíti, hogy az embertelen időkben is lehetett embernek maradni, és ennek példája Márton Áron püspök, aki a világ folyásának ellenállt, a felebaráti szeretet parancsát cselekvő módon megélte még akkor is, amikor a történelmi körülmények igyekeztek lehetetlenné tenni a keresztény értékrend érvényesülését a világban.
Az időközben lezajlott eseménysorozatról pár nappal ezelőtt ITT írtunk!
Maga a múzeum egy időutazás, a XX. századi Erdély történetének azokra a pontjaira fókuszál, ahol Márton Áron püspök fontos szerepet töltött be dacára annak, hogy élete mintegy felében tiltott közéleti személy volt. Őt ugyanis a román kommunista rendszer egyik legnagyobb ellenségének tekintette, megfigyeltette, ellenőrizte, amelyet mintegy 80 ezer lapnyi iratanyag tükröz, amit az egykori román titkosszolgálat (Securitate) ma már kutatható levéltárában őriznek. A múzeum sok képpel illusztrált, de mégiscsak szövegalapú, hiszen Márton Áron püspök a szavaival hatott.
Az emlékévben az egyik ambíciónk szerint olyan tárlatokat hozunk létre, amelyek a fiatalok igényeire is válaszolnak, mint például a hordozható mobiltárlat, amely digitális, taktilis és multimédiás anyagokat tartalmaz, így az oktatási intézményekbe is elvihető. A csíkszentdomokosi Megemlékezés és konferencia Márton Áron püspök tiszteletére részben a fiatalokra fókuszál. Év elején pályázatot írtunk ki, miáltal a Márton Áron püspökhöz kapcsolódó fiatal, egyetemista kutatóknak külön díjakat fogunk kiosztani. A beérkezett pályázatok közül három pályamunkát mutatunk be az augusztus 28-án, pénteken tartandó konferencián. Lesz egy kerekasztal-beszélgetésünk is a tapasztalt kutatókkal arról, hogy miként tudjuk egyengeti a fiatal generációnak az útját.
Dr. Bernád Rita, a Gyulafehérvári Érseki Levéltár főlevéltárosa és vezetője az ott fellelhető iratanyagot, hagyatékot mutatja be, míg a bukaresti Securitate levéltárát vizsgáló Országos Tanács archívumánál dolgozó Dr. Denisa Bodeanu román történész többek között arról is fog beszélni, hogy miként lehet abba az intézménybe bejutni. A konferencia estéjén Marosán Csaba kolozsvári színművész a Márton Áron szövegeiből összeállított pódiumműsorát mutatja be. Augusztus 29-én, szombaton az egyházmegyei zarándoknap ünnepi szentmiséjén Giampiero Gloder romániai és moldovai apostoli nuncius is részt vesz, amely a csíkszentdomokosi egyházközségnek nagy megtiszteltetés.
Marton József nagyprépost, egyetemi tanár, Márton Áron püspök hagyatékának talán legfontosabb kutatója, aki 28 kötetben jelentette meg Márton Áron püspök írásos hagyatékát. Előadásában a Márton Áron püspök életrajzából kimaradt és kevésbé ismert, ám mégis fontos momentumokat tárja a hallgatóság elé. Ez alkalommal a csíkszentdomokosi tájház is bekapcsolódik egy folkműsorral, illetve egy rendhagyó kiállítással.
Mi motiválja a fiatalokat, hogy Márton Áron életét vagy azzal kapcsolatos dolgokat kutassanak?
L. Cs.: A fiatalokban van egy alapvető nyitottság, hiszen minden fiatal példaképet keres. A mi felelősségünk, hogy a fiatalok nyelvén is értelmezhető módon mutassuk be Márton Áront, mint példaképet. Ezen a téren a tanítóknak, tanároknak, mestereknek fontos szerep jut, hiszen terelhetik a fiatalok figyelmét. A már említett pályamunkákból is kitűnik, hogy a fiatalok keresik a hiteles hangot, az értékorientációt.
Márton Áron püspök milyen üzenetet közvetít számodra?
L. Cs.: Számomra üzenettel bír az, amiképpen Márton Áron püspök a közösségek létrehozását, fenntartását és működtetését elsődlegesnek tartotta, hiszen ezek a valós és értékes közösségek a személyes találkozások és a kölcsönös támogatás lehetőségét teremtik meg. Ilyenek voltak Márton Áron fiatalkorában például a legényegyletek, a céhek hagyományait továbbéltető gazdasági szervezetek, az ifjúsági szemináriumok…, amelyek közösségeket felkaroló intézményeket teremtettek. Tulajdonképpen ez a feladata a Márton Áron Múzeumnak és a mellette működő zarándokközpontnak is.
Obermájer Ervin-István (O.E.) plébános a Márton Áron püspök szenttéavatási ügyének viceposztulátora 2019 óta. Arra kértem, ismertesse röviden ezzel kapcsolatos feladatát, valamint a per jelenlegi fázisát.
O.E.: Egy szenttéavatási pernek általában három fázisa van: előkészítő, egyházmegyei és a római szakasz. Áron püspök szenttéavatási ügyének utolsó szakasza is lezárult 2024 végén. A Szentek Ügyeinek Dikasztériuma Ferenc pápa nevében megadta Áron püspöknek a tiszteletreméltó megszólítást, ami annyit jelent, hogy az Áron püspök életéről szóló vizsgálódások és szavazások lezárultak, és a Szentatya elismeri azt, hogy Áron püspök a teológiai erényeket (hit, remény, szeretet) hősies fokban gyakorolta életében. Mivel ő hitvalló, ezért már a boldoggá avatásához szükség van egy feltételezhető csodás gyógyulás bebizonyítására. A boldoggá avatott személyt Istenhez közeliként tisztelik egy részegyházban, ehhez azonban isteni bizonyságtétel kell. A hitvallók esetében két csodára van szükség, hogy az általunk kívánt célt elérjük (egy a boldoggá avatáshoz, egy a szentté avatáshoz). Egy majdani újabb csodagyanús esemény bebizonyítását követően Áron püspököt szentté lehet avatni, akkor már a tisztelete az egész világegyház számára válik kötelező érvényűvé.
A most soron következő lépés egy feltételezhető orvosi csodának a bizonyítása. Fontos kihangsúlyozni, hogy feltételezett csodáról beszélünk, mert csodaként csak akkor kezelhetjük az eseményt, amikor bebizonyosodik egy gyógyulás, amit a meglévő bizonyítékok alapján igyekszünk bebizonyítani a Szentek Ügyeinek Dikasztériuma előtt.
Tudomásunk szerint 2010-ben történt egy ilyen csodagyanús esemény: egy fiatalember az áttétes rákból meggyógyult. Az összegyűjtött orvosi papírokat egy orvosszakértő segítségével értékeljük, és megpróbálunk kronológiát felállítani a nevezett gyógyulásról.
Az Új Város közlése nyomán
Kapcsolódó:
Az Élő Székelyföd médiafelületein több alkalommal is írtunk a Márton Áron Emlékév eseményeiről. Hivakozásokat itt találhat az olvasó:
Márton Áron Emlékév Romániában
Irodalmi pályzat a Márton Áron Emlékévben
A püspök emlékét idéző kiállítások nyíltak Kolozsváron
