Életének 67., papságának 42. évében, szeptember 2-án visszaadta lelkét Teremtőjének Daniel Ernő András szentszéki tanácsos, nyugalmazott plébános.
Szentegyházán született 1959. február 25-én, teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte 1979 és 1985 között, ott szentelték pappá 1985. június 23-án. Papi jelmondata: „Mindenkinek mindene lettem.” (1Kor 9,22)
Papi szolgálatát segédlelkészként Székelyudvarhelyen kezdte, majd 1995-ben a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum lelkivezetője lett. 2002 és 2008 között Korondon, 2008 és 2012 között Kézdialmáson, ezt követően pedig 2026. július 31-ig Nyikómalomfalván volt plébános.
Virrasztását szeptember 3-án, csütörtökön 18 és 20 óra között tartják a szentegyházi ravatalozóban. Ez idő alatt lehetőség lesz a részvétnyilvánításra is. A gyászolók a temetés napján, a szertartás kezdete előtt egy órával a templomban is leróhatják kegyeletüket.
Temetése szeptember 4-én, pénteken 14 órakor kezdődik a szentegyházi Szent András plébániatemplomban bemutatott gyászmisével, majd földi maradványait a helyi temetőben helyezik örök nyugalomra.
A hozzátartozók kérik a végtisztességet tevőket, hogy kegyeletüket egy szál virággal róják le.
A feltámadt Üdvözítő legyen örök jutalma!

A RomKat.ro közlése nyomán
![]()
Kapcsolódó:

Szűk másfél hónappal ezelőtt vonult nyugdíjba
Utolsó szentmiséjét mutatta be a nyugdíjba vonuló plébános Nyikómalomfalván. Megható ünnepséggel köszönt el a nyikómalomfalvi közösség Daniel Ernő-András plébánostól, aki nyugdíjba vonulása előtt utolsó szentmiséjét mutatta be a település templomában… Tovább
![]()
„Vannak napok, amelyek hosszú időre megmaradnak az ember szívében – írta az immár megboldogult plébános Malomfalvától való búcsúzásakor Sinka Arnold megyei tanácsos, helyi lakos, egyházközségi tag – , tegnap egyházközségünk elköszönt Daniel Ernő András atyától, aki tizennégy éven át hűséggel és szeretettel szolgálta Nyikómalomfalvát. Hiszem, hogy egy kis közösségben a plébános nem csupán lelkipásztor, hanem az a személy, aki végigkíséri életünk legfontosabb pillanatait. A tegnapi búcsú emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb értékünk mindig az emberi kapcsolat és az összetartó közösség marad.

A templomkertben elültetett nagylevelű hársfa a hálánk és köszönetünk jelképe. Remélem, hogy még hosszú évtizedeken át őrzi majd szeretett Papbácsink szolgálatának emlékét.

Köszönöm mindenkinek, aki jelenlétével, székelyruhájával, segítségével vagy egy kedves gesztussal hozzájárult ahhoz, hogy ez a búcsú valóban méltó és felemelő legyen. Isten áldja Ernő atyát, és Isten áldja Nyikómalomfalva közösségét!”
Isten nyugtassa! – tesszük hozzá – És adjon nekünk, a hátramaradottaknak erőt, kitartást, hitet a továbbiakhoz!





