Nem véletlenül emlegette dr. Pál János, Homoródszentmárton unitárius lelkésze a múltat, a jelent és az utókort, amikor temetési beszédében kísérletet tett Gyöngyössy János történeti-grafikus tudományos-művészi és hétköznapi-emberi életpályája felvázolására. Pál János nem csupán pap, hanem történész is, akivel számos közös munkát valósítottak meg. Terveik is voltak bőven.
Balázs Árpád felvételei Gyöngyössy János temetésén készültek, amikor utolsó útján elkísértük az abásfalvi temetőbe.
A végtisztesség-tevést vezető lelkész először is kiemelte az elhunyt képzőművészi adottságait, azt a tálentumot, amelyet ő maga és környezete is idejekorán felfedezett. Megvolt a képesség, a továbbiakban régészként-művészettörténészként hasznosíthatta volna, ha olyan a helyzet. Amikor érettségizett, ilyen szakirányú képzés magyar nyelven Romániában nem létezett, ezért választotta a vegyészmérnöki kart a Bukaresti Egyetemen. 1977-tól kezdte a vártemplomok, erődök, mindenféle régi épületek és romok feltérképezését, rekonstrukciók megrajzolását. A pontos rekonstrukciós grafikákhoz nem csupán helyszínbejárás, hanem hanem hatalmas olvasottság is szükséges. Nagy odafigyeléssel tanulmányozta a szakirodalmat, olyannyira, hogy a székelyföldi erődtemplomokról készült kéziratos könyve és kiállítása már 1988-ra elkészült.
Amikor 2015-ben a Székelyföldi Legendárium felkérésére hozzálátott a Lovagkirályt ábrázoló freskók kutatásához, s egy átfogó, összegző és ugyanakkor ismeretszerző munka elkészítéséhez, mindössze egy gyermekeknek szánt kiadványt szeretett volna összeállítani. Az ábrákat és a rekonstrukciós rajzokat, illetve a szövegek egy részét maga írta, de a kivitelezésben társként szegődött melléje Muszka Sándor író, költő is, úgyhogy a Szent László-emlékév hevében – bár amikor hozzáláttak, még nem tudták, hogy Magyarország kormánya ilyen nagy ívű programsorozatot tervez – számos helyszínre eljutottak a kapcsolódó előadásokkal, a kötet megjelenése azonban késett. Gyöngyössy szerencsésnek tartotta magát, hiszen 2017-2018-ban felerősödött a történészi, a régészeti érdeklődés, a kutatómunka is, új freskótöredékek bukkantak fel, az újabb ásatások során pedig korábban sejtett, csak feltételezett értékek kerültek felszínre. Több elmélet beigazolódott, illetve változtak a kapcsolódó feltételezések is… Tovább
A Székelyföldi Legendáriummal való együttműködése aztán a továbbiakban még inkább kibontakozott. Az utóbbi években – még miellőtt betegsége elhatalmasodott volna rajta – tanácsadóként vett rszt a Mini Erdély Park létrehozásában, alkalmanként pedig mozdonyvezetőként is beszállt a „játékba”.
A Székelység története című kötetből megismerhetjük a székelyek történetét a régmúlttól az ezredfordulóig. Szerzői ismert pedagógusok és történészek: Ferencz S. Alpár, Forró Albert, Hermann Gusztáv Mihály,
Kádár Gyula, Mihály János, Novák Csaba Zoltán, Novák Károly István, Orbán Zsolt, Sepsiszéki Nagy Balázs, Sófalvi András és Sztáncsuj Sándor József. A grafikai küllem jórészt Gyöngyössy János hozzáállásának köszönhető.
A székely kártya amolyan partizánakciója volt Jánosnak. A 2013-as esztendő vége felé, a karácsony és a szilveszter közötti időszakban döntött úgy Gyöngyössy, hogy egyszer és mindenkorra száműzi Tell Vilmost és társait a magyar kártya lapjairól. Lelki szemei előtt a székely kártya lebegett. Nem azért, mert nem kedvelte Schiller hőseit, akik az eredeti történetben olykor egymás ellen is ármánykodva és harcolva, végül megállapodnak, s egy úgymond boldog végkifejletben borulnak egymás nyakába. Nem.
Ez egy rendkívül pillanat lehetett, amikor nemes urak, harcosok, jobbágyok békülnek meg egymással az idillikus svájci miliőben, amire mi hiába vágyunk. Gyöngyössy mester arra gondolt, hogy tulajdonképpen, mi, székelyek is megérdemelnénk, hogy egyenrangúként betagozódhassunk a svájci mintájú Erdély népei közé, úgyhogy igencsak hasznos lenne, hogyha a gyakorta használt játékkártya lapjairól is azok a létezett hősök köszönnének vissza ránk, akik székely mivoltukban, vagy a székelyek iránt érzett empátiájuk által, esetleg egyszerű politikai megfontolásból, a józan ész meglátása mentén cselekedve sokat tettek értünk. Bölcs és hasznos ötlet volt, amelyhez gyorsan meg is rajzolta az alakokat, abban a stílusban, amelyet oly sokan ismerünk könyveink lapjairól és a sajtóból. Ez a székely kártya ily módon egy sikertörténet. Hadd lássuk a példákat, s mi se adjuk alább… Tovább
Ebben a pillanatban csak felvillantani vagyunk képesek pár aspektust a rendkívülien széles életpálya állomásairól. Azonban, ha összefognak a barátok, a kollégák, azok az intézmények, múzeumok és kiadók, amelyekkel dolgozott idehaza és külföldön egyaránt, akkor alaposabb képet kaphatunk a teljes életútról, a kiaknázatlan részletekről, s azokról a tervekről, amelyeket immár csak részben tudott megvalósítani. Amelyek viszont beépülhetnek a jövő falába. Meggyőződésünk, hogy Cupi Mester is így szerette volna. Csakhogy sajnálatos módon évtizedekkel rövidedett a pályája íve…
Kapcsolódó:
Farkaslaka – Írók Hete III., második nap (2023)
SZÉKELYUDVARHELY – NÉPFŐISKOLA MÁSKÉPP (3.) – SZÉKELY KÁRTYA, LEGENDÁRIUM, KÉPREGÉNY
EPILÓGUS EGY RIPORTHOZ – A falukép megmenthető – BÁNJA-E A SZÉKELY (7.4.)
HOMORÓDKEMÉNYFALVA ÉS ABÁSFALVA – Karakteres építészeti örökség – BÁNJA-E A SZÉKELY (7.3.)
Szent László régi és újabban feltárt „lábnyomairól”
