„A száz éve született neves folklórkutató, Kallós Zoltán első írásai a Művelődésben láttak napvilágot, 1957-ben. Moldvai csángó és kalotaszegi népdalokat, népballadákat, játékleírásokat tett közzé lapunk már akkor létező, Vadrózsák rovatában, egy alkalommal pedig az észak-mezőségi magyarság néprajza kapcsán közölt cikket. Rendhagyónak számít az a kisebb tanulmány, amely 1969-ben, a márciusi számban jelent meg a Művelődésben, A keservesek címmel. […] Ebből a tanulmányból közlünk most néhány részletet” – olvasható a Művelődés folyóirat júniusi vezércikkében.
A Vadrózsák rovatban olvasható Rostás-Péter Emese Válaszúti tisztaszobák. A száz éve született Kallós Zoltánra emlékezünk című írása, amely méltó módon idézi fel Kallós Zoltán életútját, páratlan néprajzi gyűjtőmunkáját és közösségformáló szerepét. Az írás külön hangsúlyt fektet a válaszúti néprajzi gyűjteményre, kiemelve annak kulturális értékét és jelentőségét.
A Színpad rovatban Gabriela Rostaș Gregory Vajda a zenéről és Kolozsvár szelleméről című írását olvashatjuk, amely betekintést nyújt Gregory Vajda karmester, zeneszerző és klarinétművész kolozsvári élményeibe. A beszélgetésből közelebbről megismerhetjük a Transilvania Állami Filharmónia zenekarával való együttműködését, valamint a város közönségével kialakított különleges kapcsolatát.
Az Enciklopédia rovatban Serdült Benke Éva „Erős várunk a nyelv”. Koós Ferenc (1828–1905) emlékére című írását olvashatjuk, amely Koós Ferenc munkásságát és szellemi örökségét idézi meg. A szerző külön hangsúlyozza a magyarrégeni születésű református lelkész és író meghatározó szerepét a magyar nyelv, az oktatás és a közösségi identitás megőrzésében és erősítésében.
A Galéria rovatban Tamás Iringó Időkapszula. Székely Géza legújabb egyéni tárlata Kolozsváron című írása Székely Géza legújabb kiállítását mutatja be, betekintést nyújtva az alkotó művészi világába és legfrissebb munkáiba. Ugyanebben a rovatban találjuk Szepesi Judit A művészet, mint tapasztalat. Műhelykonferencia a Pesti Vigadóban című beszámolóját, amely a 2026. június 8-án megrendezett VI. Művészettel nevelés műhelykonferencia legfontosabb gondolatait foglalja össze, külön figyelmet szentelve a művészet befogadásának, értelmezésének és nevelő szerepének.
A Könyvesház rovatban olvasható Gaal György: Ipar- és kincsteremtők Kolozsváron című írása, amely a kincses város ipari és gazdasági fejlődésének meghatározó alakjait mutatja be. Ugyanebben a rovatban Hollanda Andrea Írás a jóllétért. Gondolatok Béres Judit új könyvéről című recenziójában Béres Judit legújabb könyvét ismerteti velünk, amely a jóllét, az önreflexió és az írás kapcsolatát vizsgálja.
Az In memoriam rovatban Balázs Imre József Tar Károly emlékére (1935–2026) című írásában a nemrég elhunyt Tar Károly életútját és irodalmi munkásságát idézi fel. A lapszámot Suba László Emlékezés Bágyoni Szabó István íróra munkája írása zárja, amely Bágyoni Szabó István előtt tiszteleg, felidézve életének és pályájának meghatározó állomásait.
Tar Károly 1935. augusztus. 30-án született Kolozsváron. Dolgozott lakatosként, műszaki rajzolóként és tervezőként. Három évig katonáskodott Moldvában. 1958 és 1968 között az Igazság című lap munkatársa volt, időközben 1963-ban elvégezte a bukaresti újságíró-főiskolát, valamint a marosvásárhelyi pedagógiai főiskola magyar-román szakát. 1968-ban kilépett a laptól és fél évig a Helyiipari Vállalat technikusa volt, 1968-tól 1970-ig az utolsó magyar nemzetiségi közművelődési felügyelőként működött Kolozs megyében. 1970 után az Ifjúmunkás nevelési rovatának vezetője, publicistája, riportere, közben a Babes-Bolya Tudományegyetem német-magyar szakos hallgatója, a bukaresti főiskolán sajtóvezetői képesítést nyert. A Napsugár főszerkesztője, az Erdélyi Szépmíves Céh egyik újraalapítója és intézője volt. 1995-től Svédországban élt és dolgozott. A Magyar Liget, a dél-svédországi magyarok családi lapjának és az Ághegy című skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam alapítója és szerkesztője, az Över Gränser című svéd lap főszerkesztője, az Ághegy-Liget Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának választmányi tagja, a Magyar és a Svéd Írószövetségnek, a Szépírók Társaságának, a Romániai Írók Szövetségének valamint az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tagja. Több mint félszáz regény, vers, tanulmánykötet szerzője, fordítója. Svédországban hunyt el életének 91. évében, 2026. február 15-én.
Kapcsolódó: Ránk bízott történetek – Interjú a 90 éves Tar Károllyal
A címlapon Cristina Rădulescu felvétele, a hátsó borítón Urbán Tamás fotója látható. A lapszámban Aszódi Zoltán, Cristina Rădulescu, Hrotkó Bálint, Kallós Zoltán, Kecskés Noémi, Radu Nebert, Suba László, Szathmáry Papp Károly, Tamás Iringó képeit, illetve illusztrációit használtuk fel.
