A köztársasági elnök – esküjéhez híven – a hatályos Alaptörvénynek megfelelően látja el feladatát, ahogyan egyébként a Kormány és az Országgyűlés képviselői is. Az április 12-i országgyűlési választások nyomán a kormánypárt és a miniszterelnök részéről tett nyilatkozatok alapján világossá vált, hogy egy új politikai igény fogalmazódott meg a köztársasági elnöki funkció újraértelmezésére.
Az államfő eltávolítását politikai indokokhoz kötő, ezáltal az Alaptörvény alapján értelmezhetetlen felszólítások a hatályos alkotmányos rendben súlyosan ellentmondásos helyzetet idéznek elő, amely a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti.
A kormányfő ezenfelül nyilvánosan és egyértelműen azon aggodalmának adott hangot, mely szerint az államfő – alaptörvényi kötelezettségének megfelelően – a törvényhozás felett alkotmányos kontrollt gyakorolhat az uniós támogatások lehívásához szükséges jogalkotási folyamatban, ami adott esetben az eljárásoknak a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést megnehezítő elhúzódásával járhat.
Hangsúlyozandó, hogy a köztársasági elnök hazafiként is elkötelezett amellett, hogy Magyarország mielőbb hozzájusson az őt megillető uniós forrásokhoz, s eddigi tevékenysége során egy alkalommal sem akadályozta a hatalmi ágak megfelelő és hatékony működését. Az uniós alapértékek egyben alkotmányos értékek is. A köztársasági elnök ezért is tartja aggasztónak, ha bárki az alkotmányos követelményekre nem mérceként, hanem a törvényhozás kiiktatandó akadályaként tekint.
Az államfő egyúttal ismételten és nyomatékosan megerősíti, hogy az eddigieknek megfelelően továbbra is kész együttműködni a Kormánnyal, az Országgyűléssel és valamennyi alkotmányos szervvel. Amennyiben a törvényhozás és jogalkotás az alapvető alkotmányos és egyben uniós elvek érvényesülését, védelmét szolgálja, és nem ezek sérelmével valósul meg, nincs ok attól tartani, hogy az államfő a demokratikus felhatalmazással rendelkező törvényhozást bármilyen módon akadályozza vagy hátráltatja.
Fentiekre tekintettel, dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületétől, a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságtól, közismertebb nevén a Velencei Bizottságtól kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a Testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában.
Sándor-palota/ Budapest
FRISSÍTVE! (1.)
Parlamenti színház, a kegyelmi ügy dokumentumainak nyilvánossá tétele, az uniós pénzek hazahozatala, Magyar Péter és Sulyok Tamás párviadala. Sűrűn követik egymást az események a Tisza kormányzásának első heteiben.
FRISSÍTVE (2.)
FRISSÍTVE! (3)
– Megbeszélésünk alapján megerősítést nyert, hogy a kormányzat az Alaptörvénytől eltérő, egyoldalú politikai elvárások szerint értékeli és értelmezi a köztársasági elnöki tisztség alkotmányos szerepét – erről posztolt Sulyok Tamás azt követően, hogy hétfőn reggel Magyar Péter miniszterelnökkel és Görög Márta igazságügyi miniszterrel egyeztetett. A kormányfő immár sokadik alkalommal szólította fel az államfőt a távozásra, aki ezúttal sem kívánt ennek eleget tenni.
Sulyok Tamás bejegyzésében arra is kitért, hogy ismételten egyértelművé tette, hogy „ez nem nyújt alkotmányos indokot a lemondásomhoz, az Alaptörvény betartására és betartatására tett eskümnek megfelelve nem tehetek eleget az erre vonatkozó felszólításnak. Miniszterelnök úrnak az igazságügyi miniszter asszony jelenlétében tett nyilatkozata alapján a kormány a törvényesen betöltött tisztségemből való eltávolítás céljából személyre szabott jogalkotással tervezi módosítani az Alaptörvényt. Ezt a folyamatot az alkotmányjog politikai zsákmányszerzésnek nevezi. Az ennek folytán kialakuló alkotmányos válsághelyzet mélyíti a társadalmi megosztottságot, és károsítja a magyar demokrácia nemzetközi megítélését, ami hatással lehet pl. a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is”.
Magyar Péter szerint „az új köztársasági elnök megválasztásáig az Orsztággyűlés elnöke írná alá az új törvényeket, ezért ennek nem lesz hatása az EU-s pénzek hazahozatalára” – válaszolta az M1 riporterének kérdésére, aki a következő köztársasági elnök megválasztásánál a részvételiséget erősítené meg, de ennek részleteit meg kell beszélnie a Tisza-frakcióval.
Sem migráció, sem genderpropaganda nem került szóba a pénteki Ursula von der Leyennel való megállapodáson, kizárólag azt kellett vállalniuk, hogy a Fidesz által csúcsra járatott korrupciót megszüntetik – mondta. A sajtótájékoztató végén Magyar bejelentette: most indul a Magyar Nemzeti Bankba, hogy kétoldalú megbeszélést folytasson Varga Mihály jegybankelnökkel.
