A Művelődés májusi lapszáma a 80. születésnapját ünneplő Szabó Zsoltot, a Művelődés egykori főszerkesztőjét köszönti. Az összeállításban egykori tanítványok, kollégák és pályatársak idézik fel személyes emlékeiket, közös élményeiket és azt a szellemi örökséget, amelyet Szabó Zsolt tanárként, szerkesztőként és közösségépítőként hozott létre.
„… Zsolt akkor már a Művelődés főszerkesztője volt. Amikor megtudta, hogy 2003 tavaszán Kolozsvárra a Krónikához szegődtem, párszor hívott: Gyere hozzánk, itt nyugi van, kutathatsz, közölhetsz kedvedre. […] És a szárnya alá vett. Cserébe nem kért, csak egy apám oltotta erdővidéki almafát, Budai Domokost. Megfogant és ma is terem. Azóta pedig részese vagyok annak a munkának, amit úgy hívnak, hogy határokon is átívelő erdélyi magyar közművelődés. Hát így történtek a találkozásaink. Mindenért hálás vagyok, Zsolt! A Jóisten éltessen sokáig!” – olvashatók a lapszám vezércikkében Benkő Levente főszerkesztő gondolatai.
Szabó Zsolt 1946. május 29-én született Kolozsváron, középiskoláit szülővárosában, a Brassai Sámuel Líceumban végezte (1964), majd a BBTE-n szerzett magyar nyelv- és irodalom szakos tanári diplomát (1969). 1969–75 között a Jóbarát kolozsvári munkatársa volt, majd a Kolozsvári Megyei Könyvtárban könyvtáros, 1981–91 között a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségében főképp a néprajzi jellegű kiadványok szerkesztője. 1976–96 között az Erdélyi magyar szótörténeti tár szerkesztő munkatársa. Az 1989-es romániai forradalom után az RMDSZ egyik alapító tagja, majd a megyei választmány tagja és a helyi szervezet kulturális alelnöke (1992–94). 1991-től a Művelődésnek és a kiadásában megjelent könyveknek a főszerkesztője, 1995-től emellett a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium, majd 1998-tól a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kara Újságírói Tanszékének adjunktusa, 2003-tól docense. 2005-ben tagozatvezetőként megszervezte a magyar magiszteri képzést. 2022-től a Kolozsvár Társaság elnöke. Közművelődési, sajtótörténeti cikkei, tanulmányai a hazai és magyarországi lapokban (Igaz Szó, Kalotaszeg, Korunk, Könyvesház, Művelődés, NyIrK, Régi(j)óvilág, Romániai Magyar Sajtó, Székelyföld, Hungarológiai Közlemények, Könyv és Nevelés, Magyar Napló, Nyelvünk és Kultúránk, Studia Folclorica et Ethnografica, Új Írás) jelentek meg. Alapítója a Kolozsvári Művelődés Egyesületnek (1991), 1997 óta elnöke a Szentimrei Jenő Alapítványnak, amelynek keretében 2004-től szervezi a Sztánai Napokat, s gondozza az ott elhangzott előadásokból összeállított Sztánai Füzetek sorozatot.
Szabó Zsolt irodalomtörténészt, a Kolozsvár Társaság elnökét köszöntik 80. születésnapja alkalmával 2026. június 2-án, kedden 18 órakor. Az ünnepeltet Rácz Éva újságíró, a Kolozsvári Rádió szerkesztője, a BBTE Újságírás és Kommunikáció Szakának egyetemi oktatója és dr. Széman Péter tüdőgyógyász főorvos, az EMKE volt elnöke méltatja. Az est házigazdája dr. habil. Murádin János Kristóf történész, egyetemi docens, a Sapientia EMTE Kolozsvári Kar, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének vezetője. A rendezvényt az EME Jókai/Napoca u. 2-4. szám alatti előadótermében tartják. Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várnak.
Csurulya Szidónia írásából a „szelíd erőszakkal” nevelő Szabó Zsolt alakja rajzolódik ki előttünk, míg Orbán Katalin a közös utazások, beszélgetések és egyetemi évek alatt átélt emlékein keresztül idézi fel volt tanárát. Péter Árpád írásában rávilágít arra, hogy Szabó Zsolt milyen természetességgel teremtett kapcsolatot az emberekkel. Borbély Tamás arról ír, hogy a tanár úr közel hozta diákjaihoz Erdély kulturális világát és az újságírás hivatását, Valkai Krisztina pedig többek között arra emlékszik vissza, hogy a tanárúr még a riportírást is megszerettette vele.
Győrffy Gábor a sztánai táborokat és közösségi programokat idézi fel, Vallasek Júlia összeállítása pedig az egykori tanítványok személyes emlékein ismerteti velünk Szabó Zsolt szellemi örökségét. Buzogány Klára a különleges egyetemi órák hangulatát eleveníti fel, míg Rácz Éva egy személyes hangvételű, humoros írással emlékezik volt tanárára.
A lapszám utolsó írása az Enciklopédia rovatban olvasható: Szabó Xénia: Türelemmel, kitartással vállalt nehézségek. Az Erdélyi Ferences Rendtartomány ideiglenes szétválasztása (1940-1945) című tanulmánya történelmi és egyháztörténeti szempontból vizsgálja a második világháború éveinek egyik kevéssé ismert időszakát. A szerző levéltári forrásokra támaszkodva mutatja be, miként érintette a politikai változás és az országhatár módosulása az erdélyi ferences közösségeket. A tanulmány a rendtagok helytállását, alkalmazkodását és közösségmegtartó szerepét is érzékletesen bemutatja. (Kapcsolódó: Erdélyi Ferences Rendtartomány)
A lapszámban Benkő Levente, Rácz Éva, Szabó Xénia és Valkai Krisztina felvételeit használták fel.
A szerkesztőség közlése nyomán
